Mit hazudnak?

Igaz, hogy a kormány 2026. szeptember 8-ig nem döntött a rendvédelmi béremelésről, és a születésnapi szolgálatmentes nap is létezik, de az, hogy Magyar Péter „a rendőrök munkáját kritizálta”, nem áll: ugyanabban a beszédben megköszönte a rendőrök munkáját, a kritikája a létszámhiányra és a 2008 óta változatlan illetményalapra vonatkozott.

Igaz, hogy Táplánszentkereszten a tanév kezdetéig nem indult meg a kármentesítés, de az az állítás, hogy „semmit nem tesz a kormány", nem áll: a 3 milliárd forintos Azbeszt-mentesítési Alapot augusztus 14-i kormányhatározat hozta létre, a támogatási rendelet és a pályázati felhívás pedig a poszt előtt hat nappal, szeptember 2-án megjelent.

A debreceni közmeghallgatás és a lakossági csalódottság valós, de a poszt „átverés”-története két valótlan pilléren áll: a Greenpeace soha nem állapította meg, hogy „nem veszélyesek az akkumulátorgyárak” — sőt ezt a értelmezést maga nevezte súlyos csúsztatásnak —, és a gyárak sem működnek „ugyanúgy tovább”.

TémaA tatárjárás és IV. Béla országépítésének párhuzama a kormányfő parlamenti beszédében

Magyar Péter valóban IV. Bélával példálózott a parlamentben 2026. szeptember 7-én, de a beszéd a kormány újjáépítési feladatát állította párhuzamba a tatárjárás utáni második honalapítással, nem a saját személyét a királlyal — a „magához hasonlította” fordulat az ellenzéki felszólalók olvasata, amit a poszt tényként ad tovább.

Igaz, hogy a megyei önkormányzatok feladatait a 2010 utáni Fidesz-kormányok jelentősen elvonták, és a testületeket ma az országos szinten ellenzéki pártok vezetik, de a „csak tízmilliárdos kifizetőhely” kép elhallgatja, hogy a központi működési támogatás 2026-ban 7 milliárd forint mind a 19 megyére, a tízmilliárdos nagyságrendet pedig a megyék által kezelt uniós fejlesztési (TOP Plusz) projektek adják.

TémaA Mandiner kiadójának vezetőváltása és közpénzes finanszírozásának leállítása

A poszt két tényállítása igazolható: Magyar Péter 2026. június 15-én valóban azt mondta a parlamentben, hogy „nekünk kell majd meghatározni” a Mandiner tartalmát, és létezik az a 2020-as levél is, amelyben a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként a vele készült Mandiner-interjú kérdéseit is átírta — a két eset természete és súlya viszont különbözik.

A Politico valóban közölt szeptember 4-én egy újabb, belső Roszatom-ütemtervre épülő cikket Paks II. legalább kétéves további csúszásáról, de a poszt kulcsállítása – hogy az augusztusi cikk „titkos levele” mára bizonyítottan hamisítvány – nem áll meg: ezt csak az orosz külügyminisztérium állítja, független bizonyíték egyik irányba sem került elő.

A bontás valóban elindult szeptember 7-én, és a MÁV hozzájárulása júliusban megszületett, de a munkát a XIII. kerület végzi és fizeti saját közbeszerzésből, a lakásfoglalók pedig a belügyminiszter aznapi parlamenti válasza szerint még hét épületben ott vannak — a poszt érdem- és okkeretezése ezért egyoldalú.

A poszt által idézett Publicus- és Republikon-számok pontosak, de a szerző ezekből olyan „mérési eredményeket" vezet le, amelyek nincsenek a kutatásokban: a Publicus semmit nem kérdezett a feljelentésekről, a Tisza 2 százalékpontos visszaesése pedig hibahatáron belüli, nem „erőteljes" csökkenés.

TémaA paksi hűtővízválság

A paksi fenékküszöb valóban nemzetközi egyeztetés tárgya: a Duna Bizottság rendkívüli szakértői ülést hívott össze, az osztrák tárca szerint az Európai Bizottság is közvetlenül egyeztet a magyar hatóságokkal, és az EUSDR-országok közös álláspontot küldtek a magyar kormánynak — a poszt viszont formális „eljárásként" és Magyarország ellen szóló döntésként adja elő azt, aminek a tartalma nem nyilvános, és aminek egyetlen forrása egy tagállami minisztérium közlése.