Mit hazudnak?

Igaz, hogy a Rath-csoport 2026. október 16-án bejelentette: 2028 végéig bezárja budapesti tűzállóanyag-gyárát, és a kapacitás nagy részét Ausztriába és Németországba viszi. A felsorolt többi gyárbezárás is valós, és a 2027-es költségvetési tervben is vannak vállalati adóemelések. Az viszont nem igazolható, hogy a bezárás a Tisza-kormány miatt történik. A cég hatékonysági és költségokokra hivatkozott. A bezárás egy hitelezőkkel kötött, a német meißeni üzemet is megszüntető csoportszintű átalakítás része. A magyar leánycég már 2025-ben veszteséges volt, a döntést pedig három nappal a költségvetési adóemelések bejelentése előtt hozták nyilvánosságra.

A Városliget-elágazás–Kőbánya-Teher vasútfelújítást valóban a Swietelsky nyerte közel 4 milliárd forintért, és két magyar cég, a Homlok-páros és a Vasútépítők olcsóbb ajánlatot tett. Mindkét ajánlat jogi okból lett érvénytelen: a Homlokét a független Közbeszerzési Döntőbizottság ütötte ki hiányos árindokolás miatt, a Vasútépítőkét az ajánlatkérő MÁV, mert a cég nem indokolta, miért titkolja a tényleges tulajdonosa nevét. A törvény szerint így a legolcsóbb érvényes ajánlat nyert, nem a kormány döntött a drágább mellett. A V-Híd ráadásul nem olcsóbb, hanem mintegy 590 millió forinttal drágább ajánlatot tett a Swietelskynél.

A 2027-es költségvetés 2026. október 19–20-án bejelentett vállalati adóemelései valósak: 260 milliárd forint a társasági adóból és az innovációs járulékból, 3,75 százalékos reklámadó, magasabb kiskereskedelmi adó. A legnagyobb, a globális minimumadó alá eső cégek névleges társaságiadó-kulcsa a Pénzügyminisztérium október 20-i tájékoztatása szerint 9-ről 15 százalékra nő, ez 3–5 ezer céget érint. Csakhogy a 15 százalék csak névleges kulcs: az iparűzési adó beszámítása miatt a tényleges teher 11–11,25 százalék körül lesz, és a 180 milliárd forint alatti árbevételű cégeknél marad a 9 százalék. Mindez egyelőre csak bejelentés. Nem megalapozott, hogy az adóemelés miatt már most „brutális” gazdasági visszaesés van, sem az, hogy a társaságiadó-emelés munkahelyeket szüntet meg, és a cégek biztosan a lakosságra hárítják át.

A 2027-es költségvetés 2026. október 19-i bemutatásakor bejelentett béremelések valóban elmaradnak a korábbi 20–25 százalékos vállalásoktól (szociális ágazat 17,8, nevelést-oktatást segítők nettó 21,5, közművelődés 10,7, egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17, rendvédelem bruttó 15 százalék). A szakszervezetek többsége és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara dokumentáltan kevésnek, az ígéretektől elmaradónak nevezte őket, és a szakdolgozói bérkeret, 192 milliárd forint, valóban az 510 milliárdos egészségügyi többlet felét sem éri el. Árnyalja a képet, hogy a pedagógusoknak és a rendvédelemnek nem ígértek számszerű emelést, és a kulturális emelés „nullával egyenlő” voltát a tárca vitatja. Néhány reakció pedig nem igazolható: a rendőrszakszervezeti kommentelési felhívás, a szociális szakszervezet szó szerinti reakciója és az egyes névtelen hozzászólások.

Egy 50 milliós, 25 éves hitelre 3, illetve 5 százalékkal számolva a 237 106 és a 292 295 forintos törlesztő pontos, és stimmel a havi 55 189, évi kb. 662 ezer forintos különbség, valamint a 21,1, illetve 37,7 millió forintos teljes kamatteher is. Ezek a számok azonban a maximális hitelösszegre és futamidőre igazak, és csak a használt lakásra felvett új hitelekre vonatkoznak. Az Otthon Start kivezetése 2026. október 20-án még csak bejelentés volt, a Wekerle+ hitelösszegét és futamidejét pedig még nem hirdették ki.