Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.

Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.

566 elemzett poszt · 32 oldal

Szerda, szeptember 9.

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

A felszólalás szerint a hiány 2010 óta a legmagasabb. A nyolchavi pénzforgalmi hiány nominálisan valóban rekord, de több mint 40 százaléka az uniós RRF-programok egyszeri, decemberben visszatérülő előfinanszírozása, és ezt a poszt elhallgatja. A 2634 milliárdos júliusi adósságnövekmény egyezik az ÁKK adataival, az ígéretekre és az adóbevételekre vonatkozó mondatok viszont részben pontatlanok.

Részletes elemzés 6 ellenőrzött állítás · 24 forrás

Kettős mérce

A felszólalás a hiány és az adósság szintjét kéri számon a jelenlegi kormányon. A 2026-os költségvetést azonban még a Fidesz–KDNP többségű Országgyűlés fogadta el 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal. A kormány saját júliusi átvilágítása szerint a kormányváltáskor megismert belső előrejelzés már 6,8 százalékos hiányt jelzett. A Pénzügyminisztérium adatai szerint pedig az idei első négy hónapban, tehát még az Orbán-kormány idején, 3849,8 milliárd forint hiány keletkezett, 919,3 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Ugyanaz a mérce, amellyel most a rekordhiányt kifogásolja, a saját pártja utolsó kormányzati hónapjaira alkalmazva is romló egyenleget mutat.

MancsvárAhol vár rád valaki.Non-profit app a menhelyi állatokért. Tesztelőket és partnereket keresünk.Segíts elindulni: mancsvar.huA Mancsvár app képernyője: örökbefogadható menhelyi állatok böngészése
Németh Balázs vagyok profilképe
Németh Balázs vagyok
Eredeti megnyitása

Hétszáz forint fölött a dízel átlagára a benzinkutakon, 626 fölött a benzin átlagára, és már a legolcsóbb benzinkúton is a korábbi 595-ös védett ár fölött van a 95-ös benzin.…

296

AI-elemzés

Nagyrészt igazelhallgatás

A poszt üzemanyagárai és a felidézett ígéretek lényegében pontosak – a dízel átlagára a poszt napján valóban 701, a benziné 626 forint volt –, de a követelés mellől hiányzik a hatósági ár ára és kockázata: a havi több tízmilliárdos költség, a Dunai Finomító félkapacitása és a hiány veszélye.

Részletes elemzés 6 ellenőrzött állítás · 13 forrás

Kettős mérce

A poszt szerzőjének pártja hasonló árszintnél korábban az ellenkezőjét tette. A Fidesz-kormány 2021 novemberében 480 forintban maximálta a benzin és a gázolaj kúti árát, majd 2022 decemberében – benzinhiány és kútbezárások után – egyik napról a másikra megszüntette az árstopot; a kivezetés másnapján a MOL vezetője szerint a 95-ös benzin 641, a nem prémium gázolaj 699 forintba került, és akkor nem vezettek be új hatósági árat, hanem a piaci árat hagyták érvényesülni. Most, a szeptember 9-i 626 forintos benzin- és 701 forintos gázolajátlagnál a Fidesz–KDNP – a poszttal egyező tartalommal – törvényjavaslatot nyújtott be az 595, illetve 615 forintos hatósági ár visszaállítására.

Péter Magyar profilképe
Péter Magyar
Eredeti megnyitása

Jelenleg csak a megépített fenékküszöbnek köszönhetően tud zavartalanul üzemelni a Paksi Atomerőmű. Eközben Ausztria bepanaszolta hazánkat Brüsszelben az építkezés miatt. Jó lenne, ha az osztrákok azbeszt ügyben lennének ilyen aktívak…

8659

AI-elemzés

Félrevezetőmegalapozatlan tény

A poszt lezárt tényként állítja, hogy Ausztria bepanaszolta Magyarországot Brüsszelben, holott az osztrák szaktárca két nappal korábban kifejezetten cáfolta, hogy panaszt nyújtott volna be az Európai Bizottságnál; a fenékküszöb szerepéről szóló állítás viszont a vízügy adatközlésével alátámasztható.

Részletes elemzés 3 ellenőrzött állítás · 14 forrás

Kettős mérce

A poszt azt kifogásolja, hogy Ausztria nemzetközi fórumon lép fel a magyar beruházással szemben – a szerző a szeptember 3-i kormányzati tájékoztatón úgy fogalmazott, „nem egy jó jel, hogyha egy baráti szomszéd… adott esetben nemzetközi eljárás alá vonja Magyarországot”. Ugyanezen a tájékoztatón jelentette be azt is, hogy Magyarország a „szennyező fizet” elve alapján hivatalos megkeresést, majd kárigényt nyújt be Ausztriának az azbesztszennyezés miatt. A szerző maga megnevezte a két ügy közötti különbséget (az azbesztnél tényleges károkozás történt), a mérce mégis eltér: a saját, másik állam felé irányuló fellépés jogos igényérvényesítés, a magyar beruházást érintő nemzetközi egyeztetés viszont barátságtalan lépés. Kiegészítés: a fenékküszöb építését a magyar fél veszélyhelyzetre hivatkozva a szomszédos országok és az uniós intézmények előzetes értesítése nélkül kezdte meg.

Hadházy Ákos profilképe
Hadházy Ákos
Eredeti megnyitása

Botrány: A MOL-MOHU szép csendben, egyoldalúan és drasztikusan csökkentette a kisebb üzleteknek a visszaváltott üvegek után adott kezelési költséget. A vak is látja, hogy a monopolhelyzetbe került vállalat azt szeretné,…

9539

AI-elemzés

Félrevezetőkitalált szándék

A díjváltozás valós — a MOHU hirdetménye szerint 2026. szeptember 1-jétől az automatás visszaváltási helyek darabszám alapú kezelési díja egységesen 3,5 forint, és az új havi átalánydíj üzletenként, nem automatánként jár —, de a poszt „megfeleződik” számítása csak nagy forgalom mellett igaz, a MOHU-nak tulajdonított szándék pedig nem dokumentált, és a vissza nem váltott 50 forintok felhasználását jogszabály kötötte a rendszerhez.

Részletes elemzés 10 ellenőrzött állítás · 9 forrás
Bóka János profilképe
Bóka János
Eredeti megnyitása

A Tisza költségvetési javaslata nemcsak a be nem tartott ígéretek, hanem az eladósodás költségvetése is

1719

AI-elemzés

Félrevezetőhamis összefüggés

A posztban szereplő számok — 697 forintos dízel, 621–622 forintos benzin, 47 ezerrel kevesebb dolgozó, 9, illetve 4 százalékkal csökkenő beruházás, 500 fős győri gyárbezárás — egyenként helytállnak, de a „rekordmagas hiány és államadósság” csak forintban igaz (GDP-arányosan 2006 és 2011 rosszabb volt), és a poszt olyan folyamatokat köt a Tisza költségvetési javaslatához, amelyek forrása az örökölt hiánypálya, az európai dízelhiány és a német autóipar visszaesése.

Részletes elemzés 7 ellenőrzött állítás · 21 forrás

Kettős mérce

A poszt az eladósodást rója fel a költségvetési javaslatnak, miközben a szerző és pártja ugyanezen a napon, 2026. szeptember 8-án olyan törvényjavaslatot nyújtott be — Bóka János az egyik előterjesztő —, amely visszaállítaná a 595, illetve 615 forintos hatósági üzemanyagárat. A Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentése szerint a védett üzemanyagárhoz kapcsolódó intézkedések a GDP 0,2 százalékával, a hozzájuk kötött jövedékiadó-csökkentés további 0,1 százalékával növelték a 2026-os hiányt. A bírált költségvetési pályát emellett részben az a törvény jelölte ki, amelyet még a fideszes többségű Országgyűlés fogadott el 3,7 százalékos hiánycéllal, majd 2025 novemberében Nagy Márton emelte 5 százalékra; a Pénzügyminisztérium adatai szerint 2026 április végéig, tehát még az előző kormány idején, 3849,8 milliárd forint hiány halmozódott fel.

Az energiajogász profilképe
Az energiajogász
Eredeti megnyitása

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos új szabadalmak 64%-a 2025-ben Kínából jött. Nem csak a fejlesztés zajlik, hanem meg is érkezett a hétköznapokba - ezért tűnik úgy, hogy Európát kanyarban előzték.

406

AI-elemzés

Nagyrészt igaz

Kína valóban az új AI-szabadalmak túlnyomó részét adja, de a posztban szereplő 64% a WIPO idei jelentésében nem részesedés, hanem Kína éves növekedési üteme — a tényleges kínai részarány ennél magasabb.

Részletes elemzés 2 ellenőrzött állítás · 5 forrás
Panyi Miklós profilképe
Panyi Miklós
Eredeti megnyitása

Újra az eladósodás útjára léphet Magyarország.

315

AI-elemzés

Félrevezetőáltalánosítás

A 2026-os költségvetés hiánya és az adósságráta valóban emelkedik, de a videó „rekordmagas hiány, rekordmagas államadósság” állítása csak forintban áll meg: GDP-arányosan a 7,5 százalékos hiány elmarad a 2006-os 9,2 és a 2002-es 9,3 százaléktól, a 77,5 százalékos adósságráta pedig a 2011-es 80,5 és a 2010-es 80,2 százaléktól — miközben a szerző egy hónappal korábban a Parlamentben maga is a GDP-arányos mutatóval érvelt.

Részletes elemzés 9 ellenőrzött állítás · 22 forrás

Kettős mérce

A videó a „rekord” minősítést olyan alapon mondja ki, amely csak nominális forintértékben áll meg, miközben a szerző alig egy hónappal korábban, az Országgyűlés 2026. augusztus 10-i ülésén ugyanennek a kérdésnek a megítélésére kizárólag a GDP-arányos mutatót használta: „Amikor mi 2010-ben átvettük a kormányzást, 80 százalék felett volt, ez jelenleg 75 százalék körüli szinten volt, amikor átadtuk a kormányzást”, és ott hozzátette azt is, hogy „az elmúlt években nem tudtuk érdemben ezt az adósságszintet lefaragni”. Ugyanabban a felszólalásban a régiós összevetést szintén GDP-arányosan tette meg. A Fidesz kormányzása alatt a nominális államadósság ugyancsak minden évben új csúcsra emelkedett — 2010 és 2025 között 21 749 milliárd forintról 64 913 milliárd forintra —, ezt viszont a szerző nem rekordként, hanem GDP-arányos csökkenésként keretezte.

Szűcs Gábor profilképe
Szűcs Gábor
Eredeti megnyitása

❗️ Már a tiszások is kezdik felismerni, mit épít ki Magyar Péter!

3132

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

A vagyonvisszaszerzési hivatal törvénye tényleg feltűnően széles vizsgálati kört jelöl ki, de a posztban felidézett kép – hogy a nyugdíjas, az óvónő vagy a postás ugyanúgy célpont lehet, és „bárkit lehallgathatnak, bárkinek elkobozhatják a vagyonát” – kihagyja a törvény célhoz kötöttségét, a bírói engedélyt és azt, hogy vagyonelkobzásról bíróság dönt.

Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 15 forrás

Kettős mérce

A poszt szerzője korábban ugyanezeket a kifogásokat alaptalannak nevezte, csak a másik oldalon. A XXI. Század Intézet 2024. július 29-i, Szűcs Gábor aláírásával megjelent elemzésében a Szuverenitásvédelmi Hivatalt védte, és azt írta, hogy a „homályos megfogalmazásról” és „a törvény bárkire való vonatkoztatásáról” szóló vádak alaptalanok, mert a hivatal „pártatlan, és objektív kritériumok alapján indít vizsgálatot”; a törvény hatályon kívül helyezésére vonatkozó velencei bizottsági javaslatot pedig „nyílt beavatkozásnak” minősítette. A Velencei Bizottság 2024. március 18-i véleménye ugyanakkor éppen azt kifogásolta a szuverenitásvédelmi törvényben, hogy a hivatal vizsgálata nem hatósági eljárás, ellene közigazgatási per nem indítható, és a hivatal homályos jogalapon, felülvizsgálat nélkül bárki magánszférájába beavatkozhat – vagyis pontosan azt a szerkezetet, amelyet most a vagyonvisszaszerzési hivatal esetében a felvétel „az önkény megtestesülésének” nevez.

Kedd, szeptember 8.

Az energiajogász profilképe
Az energiajogász
Eredeti megnyitása

Orbán Anita árt az országnak; ami folyik, az minden, csak nem külpolitika:

4792

AI-elemzés

Nagyrészt igaz

A ningdei kínai médiaszereplés a szerző saját anyagaival és a Hola Fujian kiadványaival alátámasztható, a poszthoz csatolt videó viszont nem ez, hanem egy 2026. szeptember 2-i HírTV-riport Paks 2-ről és Oroszországról; abban az orosz „veszélyforrás"-minősítés ténye igaz, az „egyik legnagyobb gazdasági partner" viszont a kereskedelmi adatok tükrében túlzás.

Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 15 forrás

Kettős mérce

A videóban a szerző a külföldi függés kérdésében két mércét használ: azt kifogásolja, hogy „a nyugati globális nagytőke irányába viszont pont látványosan egy hajlongást, egy alárendelődést látunk", és „szemmagasságban" maradó, bilaterális viszonyt kér Oroszországgal. Ugyanakkor a néhány nappal korábbi, saját kínai bejegyzéseiben a kínai állami hátterű ipar felé nem fogalmaz meg hasonló függés-kritikát: a Magyar–Kínai Fiatalok Baráti Egyesülete meghívására tett ningdei úton készült posztjaiban a CATL fejlesztéseit sorolja, a nyugati sajtó ujgur kényszermunkáról szóló beszámolóit „mesének" nevezi, és úgy zárja: „Kína viszi a jövőt." Ugyanez az aszimmetria korábban is dokumentált: 2022 szeptemberében a debreceni CATL-gyárat „történelmi jelentőségű" beruházásnak és a magyar gazdasági fejlődés zálogának nevezte. Ugyanaz a tény – külföldi nagyvállalat és külföldi technológiai függés – tehát a nyugati partner esetében alárendelődés, a kínai és orosz partner esetében lehetőség, illetve kölcsönös tiszteleten alapuló pragmatizmus.

Panyi Miklós profilképe
Panyi Miklós
Eredeti megnyitása

Tegyük tisztába a számokat: Miközben a régió nyakig eladósodott, a Fidesz-KDNP kormányzat folyamatosan az államadósság csökkentésén…

590

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

A felsorolt régiós adósságszámok az Eurostat adataival egyeznek, de a poszt elhallgatja, hogy Magyarország rátája még mindig a legmagasabb a régióban, és hogy a csökkenés nem volt „folyamatos”: 2020-ban, 2024-ben és 2025-ben is emelkedett.

Részletes elemzés 6 ellenőrzött állítás · 10 forrás

Kettős mérce

A poszt kizárólag a GDP-arányos mutatóval érvel, és ezt a Fidesz kormányon is így tette: az Országgyűlés 2025. október 22-i ülésén a kormánypárti felszólaló szerint „kommunikációs szempontból lehet nominális értékről beszélni, de pénzügyileg, szakmailag ennek nincsen semmi értelme”, ezért „az államadósság duplázódásáról beszélni sincsen értelme”. Ellenzékben viszont, ugyanazon a napon, amikor ez a poszt megjelent (2026. szeptember 8.), a Fidesz-frakció közleménye éppen a nominális adatra épített: „elérte a rekordmagas, 65 715 milliárd forintot”, illetve „a Tisza-kormány júliusban óránként 3,5 milliárd forinttal adósította el a magyar embereket”. Ugyanarra az ügyre tehát a párt kormányon a GDP-arányos, ellenzékben a nominális mérőszámot tekinti a döntőnek.