Mit hazudnak?

A 2027-es költségvetésről október 19–20-án bejelentett terv valóban szigorít: emeli a katások tételes adóját, az innovációs járulékot és a legnagyobb cégek társasági adóját, korlátozza az anyák szja-mentességét, és mintegy 1465 milliárd forinttal csökkenti a kiadásokat; hamis viszont az a kép, hogy a csomag általában sújtja a családokat, a nyugdíjasokat, a vállalkozásokat vagy a foglalkoztatást, mert ugyanez a terv megduplázza a családi pótlékot, a 680 ezer forint alatt keresők szja-ját csökkenti, emeli a kisnyugdíjakat, a társasági adó csak az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél nő, a munkanélküliség emelkedése pedig a kormányváltás előtt indult.

A 2027-es költségvetés 2026. október 19-i bemutatásakor bejelentett béremelések valóban elmaradnak a korábbi 20–25 százalékos vállalásoktól (szociális ágazat 17,8, nevelést-oktatást segítők nettó 21,5, közművelődés 10,7, egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17, rendvédelem bruttó 15 százalék). A szakszervezetek többsége és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara dokumentáltan kevésnek, az ígéretektől elmaradónak nevezte őket, és a szakdolgozói bérkeret, 192 milliárd forint, valóban az 510 milliárdos egészségügyi többlet felét sem éri el. Árnyalja a képet, hogy a pedagógusoknak és a rendvédelemnek nem ígértek számszerű emelést, és a kulturális emelés „nullával egyenlő” voltát a tárca vitatja. Néhány reakció pedig nem igazolható: a rendőrszakszervezeti kommentelési felhívás, a szociális szakszervezet szó szerinti reakciója és az egyes névtelen hozzászólások.

Valóban bejelentették, hogy 2027-től az Otthon Start helyébe a Wekerle Plusz lép: 18–41 éveseknek, használt lakásra 3 helyett fix 5 százalékkal. Ez a havi törlesztőt és a felvehető hitelösszeget is érezhetően rontja. Hamis viszont az a kép, hogy a fix 3 százalék eltűnik, hiszen új lakásra megmarad, és a megkötött szerződések is érvényesek. Az sem igaz, hogy a kormány kategorikusan tagadott volna minden módosítást, vagy hogy „17 ezer lakás állt meg”. A gyakran emlegetett 3,5 százalékos „uniós piaci átlag” valójában az euróövezeti átlag, nagyjából 3,5–3,6 százalék. Ez euróban felvett hitelekre vonatkozik, ezért nem mérhető össze a forintban nyújtott magyar támogatott kamattal: a hazai piaci lakáshitelek kamata 6–7 százalék.

A 2027-es költségvetési terv valóban 100 milliárd forintot szán közútfelújításra és mintegy 80 milliárdot a MÁV kisebb pályafelújításaira, de az „ötször több” és a „két és félszeres” emelés csak egy alacsony, válogatott bázishoz mérve jön ki: a közútfelújítási soron 2026 első hét hónapjában már 70,3 milliárd forint teljesült, a MÁV idei keretét maga a miniszter 50, a MÁV üzleti terve 59 milliárdra tette, nem 30-ra; a 30 milliárd inkább a 2025-ös szintnek felel meg, és az sem igazolható, hogy a vasúti felújítási forrás a korábbi években folyamatosan csökkent volna.

A 2027-es költségvetésről 2026. október 19–20-án bejelentett elemek valósak: 9 százalékos szja a minimálbérig, kétszeres családi pótlék, bér- és nyugdíjemelés, 4,9 százalékos hiánycél, lakhatási, energetikai, vízmegtartási és vasútfejlesztési programok. Mindez azonban még csak a be nem nyújtott tervezet tartalma. Az államadósság-ráta csökkenése szerény (77,5-ről 77,2 százalékra), a 2,4 százalékos növekedés előrejelzés, és részben olyan uniós pénzekre épül, amelyekről a Bizottság még nem döntött. Az a következtetés pedig, hogy a középosztály lesz a vesztes, nem következik a számokból.

A kormány 2026. október 19–20-án valóban bejelentette, hogy 2027-től adójóváírással 9 százalékra csökken a minimálbér szja-ja. A kedvezmény a minimálbér kétszereséig, havi bruttó 680 ezer forintig fokozatosan kifut. A minimálbéreseknél ez nagyjából 9 százalékos, havi kb. 20 ezer forintos nettó többletet jelent, és az is kutatással alátámasztott, hogy a mai rendszerben az alacsony jövedelműek adóterhe arányaiban nagyobb. A 2,5 milliós érintetti kör és az ágazati 15–20 százalék viszont kormányzati becslés, a sávos kifutás pontos paraméterei nem ismertek, és az egész október végéig csak bejelentés, nem benyújtott törvényjavaslat.

A kormány 2026. október 19-én valóban bejelentette, hogy 2027 januárjától megduplázza a családi pótlékot, az anyák szja-mentességét havi bruttó egymillió forintnál korlátozza, és nem vezeti be a kétgyermekes anyák mentességének az Orbán-kormány idején törvénybe foglalt kiterjesztését; a plafon főként a magas keresetű, jogosult anyákat (például orvosnőket) érinti. Az viszont nem igaz, hogy általában a 40 év feletti anyák veszítenék el a mentességet, és október 19-én mindez még csak bejelentés volt.

A 2027-es költségvetés 2026. október 19–20-án bejelentett vállalati adóemelései valósak: 260 milliárd forint a társasági adóból és az innovációs járulékból, 3,75 százalékos reklámadó, magasabb kiskereskedelmi adó. A legnagyobb, a globális minimumadó alá eső cégek névleges társaságiadó-kulcsa a Pénzügyminisztérium október 20-i tájékoztatása szerint 9-ről 15 százalékra nő, ez 3–5 ezer céget érint. Csakhogy a 15 százalék csak névleges kulcs: az iparűzési adó beszámítása miatt a tényleges teher 11–11,25 százalék körül lesz, és a 180 milliárd forint alatti árbevételű cégeknél marad a 9 százalék. Mindez egyelőre csak bejelentés. Nem megalapozott, hogy az adóemelés miatt már most „brutális” gazdasági visszaesés van, sem az, hogy a társaságiadó-emelés munkahelyeket szüntet meg, és a cégek biztosan a lakosságra hárítják át.