Mit hazudnak?

A 2027-es adócsomag a Pénzügyminisztérium saját számai szerint is nettó adóemelés, de terhének nagyobb része a cégeket és a nagy vagyonokat éri, a „Marci bácsi” néven emlegetett Magyar Mártonhoz kötött, mintegy 70 milliós Zeekr 9X-ről pedig egyetlen fotó és a saját közlése ismert, amely szerint néhány napig volt nála kölcsön; arra nincs adat, hogy rendszeresen ezzel az autóval járna, sem arra, hogy az autónak bármi köze lenne az adóbevételekhez.

Igaz, hogy a holland TTF gázár 2026. október 28-án 2022 decembere óta először átlépte a 100 euró/MWh-t, és hogy ez az amerikai Henry Hub-ár több mint tízszerese; az is igaz, hogy szakértők már tavasz óta figyelmeztettek. Az viszont túlzás, hogy az Európai Bizottság „szőnyeg alá söpörte” a problémát: már márciusban felszólította a tagállamokat, hogy kezdjék meg a felkészülést a télre.

Dan Jørgensen energiaügyi biztos 2026. október 28-án valóban stratégiainak nevezte a kőolaj-finomítást, és az Európai Bizottság szerint az elmúlt két évtizedben az uniós finomítók mintegy negyede bezárt, a kapacitás pedig nagyjából 10 százalékkal csökkent. A Bizottság ezt a mostani válságban sebezhetőségnek tartja. A válság fő kiváltó oka ugyanakkor a közel-keleti háború és az orosz finomítókat ért csapások, a leépülés mögött pedig nem csak politikai döntések, hanem piaci okok is álltak.

Magyar Péter 2024-ben valóban 2027-től ígérte a 266 800 forintos minimálbér megduplázását. A 2027-es költségvetés a duplázás helyett a minimálbéren havi nagyjából 20 ezer forintos adócsökkentést hoz, a főállású katások tételét 100 ezer forintra emeli, és több vállalati adót is emel. Az egymilliós minimálbért viszont a ciklus végére, nem 2027-re ígérte, a 2027-es bruttó minimálbérről pedig október végén még tárgyaltak.

A kormány 2026. október 27-én benyújtott 2027-es adócsomagja valóban sok adóterhet növel, és nettó több száz milliárd forint többletbevételt vár, de az nem igaz, hogy ezek szinte minden vállalkozást sújtanak: a 15 százalékos társasági adó csak az 500 millió eurónál nagyobb árbevételű cégekre vonatkozik, a mikro- és kisvállalkozások mentesek az innovációs járulék alól, a rehabilitációs hozzájárulás pedig csak a 250 főnél nagyobb létszámú cégeknél nő; arra sincs adat, hogy a cégek az adóemelések miatt terveznének áremelést.

Valós, hogy a 2026. október 27-én benyújtott adótörvény-javaslat 2027. január 1-jétől sávosan visszahozná a reklámadót, 7,5 százalékos felső kulccsal, és hogy az adó árbevétel alapú. Hamis kép viszont, hogy a más uniós tagállamból számlázó techóriások kimaradnak belőle, és hogy a kormány őket kíméli: a törvény illetőségtől függetlenül adóztatja a reklám közzétevőjét, a 7,5 százalék csak a 40 milliárd forint feletti reklámbevételre jár, az első 500 millió pedig mentes.

A Coca-Cola HBC Magyarország 2026. október 28-án, a dunaharaszti gyár 30. évfordulóján valóban bejelentette magyarországi története legnagyobb, 35 milliárd forintos (mintegy 100 millió eurós), több évre szóló beruházását. A 17 exportország, a mintegy 830 hazai beszállító és a nagyjából ezer közvetlen munkahely is egyezik a vállalat saját közléseivel.