⁉️ Elkezdődött az ország eladósodás (eladósítása)?!
📉 A kormány benyújtotta a be nem tartott ígéretek…
53511237 hozzászólás · 340 megosztás
AI-elemzés
Félrevezetőelhallgatás
A poszt számai jórészt valós dokumentumokból származnak (77,5 százalékos adósságterv, 300 milliárdos fejezeti befizetés, a védett ár megszüntetése), de elhallgatja, hogy az iskolakezdési támogatás soha nem volt minden diáknak szóló juttatás, hogy a 300 milliárd tárcánkénti bontása még nem ismert, és hogy a módosítás több adócsökkentést tartalmaz.
A videóban idézett események nagy része megtörtént — Merzet valóban kifütyülték Kühlungsbornban, a bonyhádi zománcgyár felszámolás alá került —, de a poszt a cégbezárásokat a néhány hónapos kormányzás következményének mutatja, miközben a bonyhádi gyár évek óta veszteséges volt, és az oktatási-egészségügyi elvonást is lezárt tényként állítja, holott a 300 milliárd felosztásáról a kormány csak október 15-ig dönt.
A TISZA úgy teremtene „független” közmédiát, hogy a KISZ KB egykori munkatársát ültetné a felügyelő…
1748235 hozzászólás · 393 megosztás
AI-elemzés
Félrevezetőelhallgatás
Szabó György moszkvai diplomája, KISZ KB-s munkája és DIVSZ-főtitkársága igazolható, a DIVSZ szovjet fedőszervezeti jellege is dokumentált, de a poszt elhallgatja, hogy a jelöltet 22 éves Sanoma-vezérigazgatói pályája miatt két médiaszakmai szervezet is jelölte ugyanebbe a testületbe.
A poszt azt kifogásolja, hogy a kormánypárt olyan jelöltet állít médiatestületbe, aki a Kádár-rendszerben a KISZ KB apparátusában és egy kommunista nemzetközi szervezet élén dolgozott. Ugyanezt a mércét a szerző pártja korábban nem alkalmazta a saját kinevezéseire: a Telex 2023. április 11-i parlamenti tudósítása szerint amikor Gelencsér Ferenc öt egykori MSZMP-tag kormányzati szereplőt (Pintér Sándor belügyminiszter, Stumpf István kormánybiztos, Fónagy János és Tállai András államtitkár, Matolcsy György jegybankelnök) sorolt fel, és azt kérdezte, hogyan lehetnek 2023-ban közhatalmi pozícióban, Orbán Viktor azt válaszolta: „Mindenki, akit a kormány tagjai közül megemlített, tiszteletreméltó emberek”, és hogy „ezek az emberek sokkal többet tettek a hazájukért”, mint a kérdező. 2014 októberében a 24.hu beszámolója szerint a miniszterelnök a parlamentben a III/II-es állambiztonsági múltú Tasnádi László belügyi államtitkár kinevezését is vállalta, és a államtitkár a posztján maradt.
Magyar Péter nyuszimotorozik és bűnözőzik a Parlamentben, Pócs Jánost fenyegetve, pár nappal később rendőrségi razzia és fotó Pócs Jánossal. Majd egy órával később Magyar Péter poszt.…
30421086 hozzászólás · 32 megosztás
AI-elemzés
Félrevezetőhamis összefüggés
A parlamenti szóváltás és a szeptember 1-jei rendőrségi kutatások megtörténtek, de az eljárás még júniusban, miniszteri feljelentésre indult, a kutatások cégeknél zajlottak, nem Pócs Jánosnál – a poszt az időbeli egymásutániságból politikai megrendelést vezet le, bizonyíték nélkül.
A poszt szerzője a 2022–2026-os ciklusban, a Miniszterelnökség államtitkáraként az ellenzéki fővárosi vezetéshez kötött korrupciógyanús ügyekről az Országgyűlésben úgy fogalmazott: „bízunk a nyomozó hatóságok munkájában, és abban, hogy nemcsak a Lánchíd felújítása körüli pénzmozgások ügyében, hanem a többi korrupciógyanús ügyletben is… fény derül az igazságra, és ennek meglesznek a következményei”. Ott tehát a hatósági eljárás az igazság kiderítésének eszköze volt; a mostani, saját politikai oldalát érintő nyomozati cselekményt viszont politikai megrendelésként írja le. A felszólalás az Országgyűlés hivatalos naplójában a 42. ciklus 115. ülésnapján, a tavaszi ülésszakban szerepel; a lapról a pontos naptári dátum nem derült ki.
Az iskolakezdés semelyik családban se könnyű.
Az utolsó napokban egymást érik a feladatok: az új tornacipő, a…
40918 hozzászólás · 9 megosztás
AI-elemzés
Nagyrészt igaz
A felsorolt iskolakezdési intézkedések nagy része hivatalos közlésekkel alátámasztható, de a laptopprogram „Európában egyedülálló” minősítése nem áll meg, az Útravaló-adatok 2005-ig visszamenő összesítésből származnak, és a záró mondat „minden családnak” állítása jóval szélesebb kört sugall a célzott programoknál.
A szerző pártja a jelenlegi kormány iskolakezdési támogatását épp azért bírálta, amiért a mostani poszt saját intézkedéseit nem minősíti: a célzottságért. Az Országgyűlés 2026. július 21-i naplója szerint a Fidesz vezérszónoka a támogatás jogosulti körét „esetlegesnek”, „nem következetesen rászorultságalapúnak” nevezte, és azt javasolta, hogy a juttatás alanyi jogon, gyermekenként, vagyoni és jövedelmi helyzettől függetlenül járjon; Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka ugyanezen a vitanapon azt kifogásolta, hogy a körből „kieshetnek olyanok, akik rászorultak lennének”. A mostani poszt ezzel szemben olyan, ugyancsak szűk körre szóló intézkedéseket — 80 ezer gyerek tanszercsomagja, mintegy 600 ezer gyerek étkezési kedvezménye, az évente több mint tízezer ösztöndíjast támogató Útravaló, a jövedelemtől függően érvényesíthető adókedvezmény — mutat be „minden magyar iskolás gyereket nevelő családnak” szóló segítségként.
Csúfos kudarc az eddigi kormányzati teljesítmény. Csak 1,7 százalékos gazdasági növekedés várható.👇
330156 hozzászólás · 14 megosztás
AI-elemzés
Félrevezetőáltalánosítás
Az 1,7 százalékos éves növekedési prognózis valós (ING, 2026. szeptember 1.), de a poszt viszonyítási pont nélkül állítja kudarcnak: az előző három évben a GDP összesen 0,4 százalékkal nőtt, és az idei szám nagyobb részt a kormányváltás előtti, illetve külső hatásokkal terhelt időszakot fedi le.
A szerző néhány héttel korábban ugyanezt a növekedési pályát még az előző kormány érdemeként mutatta be. 2026. augusztus 7-i videós bejegyzésében a második negyedéves GDP-adat kapcsán azt mondta: „ami még az Orbán-kormány sikere volt, hogy beindult a GDP-növekedés, az most gyakorlatilag lenullázódott”. A mostani posztban ugyanaz az 1,7 százalékos ütem – amely a KSH szerint az első és a második negyedévben egyaránt ennyi volt, és amelyből az első negyedév teljes egészében a kormányváltás előtti időszakra esett – már a jelenlegi kormány „csúfos kudarca”. A növekedés beindulását tehát az egyik kormányhoz, a folytatását a másik kormány kudarcaként ugyanahhoz a számhoz köti.
A felsorolt ígéretek valóban elhangzottak, és a benyújtott költségvetés-módosítás tényleg nem nevesíti a 25 százalékos szociális béremelést, de a poszt címe lezárt tényként közli egy szeptember 1-jén még el nem dőlt jövőbeli kérdés eredményét.
A poszt azt kéri számon, hogy egy megígért ágazati béremelés nem szerepel nevesítve a költségvetésben. Ugyanez a helyzet a korábbi kormányzati időszakban is előállt, és akkor a mai ellenzéki oldal a védekező pozícióban volt: Orbán Viktor 2024 karácsonya előtt „áttörés jellegű” béremelést ígért a szociális ágazatban 2026-ra, ehhez képest – a Telex/Direkt36 2026. február 3-i cikke szerint – 2026. január 1-jén 15 százalékos emelés lépett életbe, amelynek egy részét a minimálbér és a garantált bérminimum emelése adta ki. Az Országgyűlés 2025. szeptember 22-i jegyzőkönyve szerint Jámbor András képviselő azt kérte számon, hogy Orbán Viktor 2024 novemberében a 2026-os költségvetésre ígérte a gyermekvédelmi és szociális dolgozók béremelését, „és nincs benne”. A 2026. július 6-i parlamenti ülésnapon Szabadi István (Mi Hazánk) ugyanígy fogalmazott: az ígért áttörés helyett „mindössze 15 százalékos béremelés valósult meg, melynek jelentős részét a minimálbér és a garantált bérminimum emelése tette ki”.
Igaz, hogy a befagyasztott RRF-forrásokból még nem érkezett átutalás és a kifizetési kérelem sem ment ki, de a videó elhallgatja a kezdettől ismert menetrendet – kérelem szeptember 30-ig, kifizetés december 31-ig –, és tévesen állítja, hogy a pénz akár jövő év végéig is elhúzódhat.
A poszt szerzője a Telex 2026. július 15-i cikke szerint a Fidesz országgyűlési képviselője és frakcióvezető-helyettese. A videó a be nem nyújtott kifizetési kérelmet mutatja a kormányzati kommunikáció leleplezéseként, miközben a pártja kormányzása idején Magyarország a tagállamok közül egyedüliként egyáltalán nem adott be rendes RRF-kifizetési kérelmet: erről a Telex 2026. április 14-i és augusztus 31-i cikke egyaránt beszámol. A most számonkért feltételrendszert – a 27 szupermérföldkövet – szintén az előző, Fidesz–KDNP-kormány vállalta a 2022-ben jóváhagyott helyreállítási tervben. Ugyanaz a tény tehát – hogy a kérelem nincs benyújtva – az egyik esetben botrány, a másikban négy éven át nem volt az.
Reagálok Puzsér Róbert Unger Anna kinevezéséről szóló konteójára.
Az új videómban összeszedtem a legdurvább félrecsúszásokat, mert így nem lehet új Magyarországot…
82856 hozzászólás · 49 megosztás
AI-elemzés
Vélemény
A szerző jogosan mondja, hogy Puzsér motívum-feltevésére nincs bizonyíték, az érveléséhez használt kép viszont pontatlan: a jelölti meghallgatás jegyzőkönyve szerint épp Ligeti Miklós volt az, aki időhatár nélkül, minden közvagyonkárosító tevékenységre kiterjesztené a hivatal működését, és a Pegasus-, kegyelmi vagy végrehajtási ügyet egyik jelölt sem nevezte meg.
📞 A vonal másik végén - ha akarjuk, ha nem - Ruff Bálint.
3646147 hozzászólás · 225 megosztás
AI-elemzés
Félrevezetőhamis párhuzam
Nem „a polgári titkosszolgálatok” kerültek Ruff Bálinthoz, hanem a Nemzeti Információs Központ és a Védelmi Igazgatási Hivatal; a lehallgatást végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a Belügyminisztériumnál maradt, a NIK pedig törvény szerint nem folytathat titkos információgyűjtést — így a Rogán Antallal vont párhuzam nem összemérhető.