Egy friss kutatás vészjósló összefüggésre világít rá: a súlyos vízhiány közel 74%-ban magyarázta a búza világpiaci árának éves ingadozását 2000 és 2021…
194 hozzászólás · 4 megosztás
AI-elemzés
Nagyrészt igaz
A 74 százalékos adat és a felmelegedésre vonatkozó becslés valóban a három nappal korábban megjelent Earth's Future-tanulmányból származik, de a kép négylépcsős „vízhiány → termés → kínálat → kenyér” láncát a kutatás kifejezetten nem modellezte, és a kenyér árában a búza csak kisebb tétel.
A holland tőzsdei gázár augusztus eleje óta valóban körülbelül 25 százalékkal emelkedett, de a poszt elhallgatja, hogy a miniszter ugyanabban a bejegyzésben a téli mennyiségi ellátásról és egy készülő, egész gázévet lefedő árlekötési stratégiáról is beszélt, és hogy a kormány esetleges ügyleteiről szeptember közepéig nincs nyilvános adat.
A poszt azt kéri számon, hogy a hivatalban lévő kormány a hivatalba lépése (2026. május) utáni hónapokban nem kötött 2027-re szóló gázárfedezeti ügyletet. Ugyanez a szerző egy héttel korábbi, augusztus 17-i bejegyzésében „teljesen abszurdnak” nevezte azt a felvetést, hogy 2025-ben az akkori kormánytól 2027-re is elvárják ugyanezt a fedezést – vagyis a fedezeti ügyletek időbeli előrelátására más mércét alkalmaz attól függően, ki van kormányon. Ugyanebben a bejegyzésben előrelátónak nevezi az MVM 2025 végi, 2026-ra szóló ügyletét is, miközben az előző kormány saját energiaügyi tárcája 2026. március 20-i közleményében a részleges fedezettséget – a 2026-os beszerzés kétharmadának rögzítését és a Shah Deniz-részesedést mint természetes fedezetet – nevezte elegendőnek, most viszont a teljes, több évre előre kiterjedő fedezés a hivatkozott elvárás.
❗️Hiába a mintegy 700 milliárd forintos költségvetési visszafogás, az idei hiány így is rendkívül magas lesz, az államadósság pedig ismét emelkedik. Itt vannak a friss…
A poszt számai jórészt helyesek – 7,5 százalékos új hiánycél, 77,5 százalékos adósságráta, mintegy 700 milliárdos kiadásvisszafogás –, de úgy állítja szembe a megtakarítást a magas hiánnyal, mintha az utóbbi a takarékoskodás kudarca volna, és elhallgatja, hogy a 7,5 százalékot már júliusban bejelentették, illetve mi ellentételezi a 703 milliárdot.
A poszt mércéje az, hogy a hiánycél megduplázódása és az adósságráta emelkedése súlyos hír. A szerző pártja kormányon ugyanezt a két lépést maga is megtette: a Költségvetési Tanács augusztus 24-i véleménye szerint az eredeti 3,7 százalékos 2026-os ESA-hiánycélt „2025 novemberében a kormányzati bejelentések alapján” 5 százalékra emelték, vagyis a törvényi tervszámot még az akkori kormány módosította felfelé. Az adósságpályán ugyanez a helyzet: a 2025-ben elfogadott költségvetési törvény 2025 végére 73,1 százalékos adósságmutatót várt, a Tanács által idézett előzetes tény viszont 74,6 százalék lett – a mutató tehát a terv fölé került, miközben a 2025. évi ESA-hiány 4,7 százalékon zárt. Ezt a bázist a poszt „tavaly elfogadott terv” néven használja, a saját oldalán történt felülvizsgálat és a tervtől való elmaradás említése nélkül.
A poszt tényszerű magja helytálló — a kormánypárt a saját menetrendje szerinti augusztus 23-i határidőre nem nevezett meg jelöltet, az ellenzéki frakciók igen, és az augusztus 31-i rendkívüli ülés lekerült a napirendről —, de az ok megjelölése a szerző következtetése, a Radnaira és Tarrra „bízott pártmédia-építés" pedig dokumentummal nem támasztható alá.
A kormány módosítja a 2026. évi költségvetést. A módosítás célja, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás…
A poszt számai jórészt egyeznek a Költségvetési Tanács aznapi véleményével, de elhallgatja, hogy a 700 milliárdos megtakarítást a Tanács szerint az 500 milliárdos Havária Alap nagyrészt ellentételezheti, hogy a 300 milliárd a fejezetek kötelező befizetése, és hogy az adósságráta emelkedését a kormánytöbbség saját törvénymódosítása tette jogilag lehetővé.
A poszt a módosítás hitelességét részben azzal támasztja alá, hogy a tervezetet előzetes véleményezésre megkapta a Költségvetési Tanács. Ugyanez a kormány júliusban nyújtotta be azt a közpénzügyi csomagot, amely a 2026. évi XLV. törvényként hatályon kívül helyezte a stabilitási törvény 26. §-át és 23. § (1) bekezdés b) pontját, vagyis megszüntette a Tanács költségvetési vétójogát – a testület a jövőben már csak véleményt mondhat az államadósság-szabálynak való megfelelésről. A Tanács maga is ehhez a jogszabályi környezethez igazítva állapította meg, hogy a 77,5 százalékos adósságterv „megfelel a jogszabályoknak", mert az Alaptörvény tizenhetedik módosítása és a stabilitási törvény új definíciója felmentést ad az adósságcsökkentési előírás alól – azt a szabályt tehát, amelynek betartását a poszt elkötelezettségként hirdeti, ugyanaz a többség írta át.
A szerződésaláírás és az OPUS TITÁSZ kimaradása igaz, de a poszt kész tényként állítja a politikai leszámolást, elhallgatja a kizárás jogszabályi indokát, és forrás nélkül vetíti előre, hogy a pénz „jelentős része” német céghez kerül.
A poszt azt kifogásolja, hogy a magántőkealapos tulajdonosi lánc miatt zárták ki a céget, és hogy így a forrás német magánvállalathoz mehet. A Telex augusztus 14-i háttéranyaga szerint viszont éppen az a nyilvántartási hiány vezetett a kizáráshoz, amelyet a szerző pártja kormányon tartott fenn: „az Orbán-kormányok idején a magántőkealapok tulajdonosként megtehették, hogy nem tárták fel a végső haszonhúzóikat”, és a nemzeti tényleges tulajdonosi nyilvántartás hiányossága miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, amely a cikk szerint 2026 augusztusában is folyt. Ugyanez a Telex-anyag rögzíti, hogy a magántőkealapok átláthatóságát előíró mérföldkövet és a hozzá tartozó törvénymódosítást csak 2026-ban, a kormányváltás után hajtották végre. Az E.ON-társaságok uniós hálózatfejlesztési támogatása pedig nem új helyzet: a Pályázati Portál felhívása és az 1206/2026. kormányhatározat melléklete ugyanabban a jogosulti körben nevezi meg őket, amelyben a korábbi RRF-hálózatfejlesztési programok is futottak.
Sajnos az elmúlt napok is bebizonyították, hogy a közlekedésbiztonság területén minél előbb cselekedni kell, mert egyszerűen túl sokan halnak meg az utakon, és ennek egy része jobb szabályozással megelőzhető lenne. Ahogy…
1308146 hozzászólás · 48 megosztás
AI-elemzés
Félrevezetőáltalánosítás
A korábbi nemzeti konzultációk tízmilliárdos reklámköltéséről szóló összevetés helytálló, de a poszt egy önkiválasztó online kérdőív kitöltőszámát mutatja be társadalmi igény bizonyítékának, „nem irányított kérdéseknek” nevezi a saját tárcája által egyirányúan felvezetett kérdéssort, és „sima szabálysértési bírságnak” a 40-es táblánál 100-cal hajtó sofőrre kötelezően kiszabandó 210 ezer forintos közigazgatási bírságot.
❗️Újabb 6,1 milliárd eurót hagyott jóvá az Európai Bizottság Ukrajna védelmi kiadásaira, amiből Kijev többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat…
2159283 hozzászólás · 210 megosztás
AI-elemzés
Félrevezetőhamis párhuzam
A poszt számai szinte kivétel nélkül az Európai Bizottság augusztus 24-i közleményéből valók és pontosak, de a 90 milliárd eurós ukrán hitelt összeméri Magyarország kohéziós keretével, elhallgatva, hogy a hitelt közös uniós hitelfelvételből finanszírozzák, és Magyarország kifejezetten kimaradt belőle.
A poszt a három elnökjelölt tisztségeit és álláspontjait pontosan idézi, de elhallgatja, hogy a meghallgatandó jelöltek köre aznap négyre bővült, és azt is, hogy a hivatal törvényi kontrolljai közül több létezik — a „globalista, EU-párti” címke pedig ellenőrizhető tartalom nélküli minősítés.
Ezért nem engedtek oda Pakshoz: hogy a jogos kérdések ne hangozzanak el. 1,5 hónapos időablak volt, amikor lépni kellett volna. Ez ma már legalább 50 milliárd Ft.
A paksi bejárásról való kizárás tény, és az 50 milliárd forint nagyságrendje is szerepel kormányzati közlésben — de az az augusztusi teljes áramimport-többletköltség, nem a döntési késlekedés ára, és a „másfél hónapos időablak” két, különböző okú leterhelést mos össze.
Eredeti megnyitása
