Mit hazudnak?

Az Országgyűlés 2026. október 13-án 139 igen és 51 nem szavazattal fogadta el a T/680-as gyermekvédelmi törvényt: ez kiveszi a homoszexualitás és a nemváltoztatás nevesített tilalmát, hatósági kontrollhoz köti a pedofil-nyilvántartás lekérdezését, és rendezi a kórházban rekedt csecsemők ügyét, a vitában azonban mindkét oldal elhallgat valamit: a törvény nem engedi korlátozás nélkül a „gendert” az iskolákba, a nyilvántartást nem szünteti meg, és azt sem szűkíti, kik kerülnek bele, a miniszterelnök pedig nem „vallotta be”, hogy a pedofilok érdekében módosítanak; a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk nem szavazata az egész csomagra szólt, és a törvény nem a gyermekek elleni erőszak minden formáját szabályozza.

A 2026. október 6-i kata-tervezet szerint a ma katázó mintegy 138 ezer vállalkozó havi tétele két lépésben a duplájára nő, a tervezet hatásvizsgálati lapja pedig négy év alatt nettó 60 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavulással számol, miközben Magyar Péter október 9-én azt mondta, hogy ez nem adóemelés, és a változás nagyjából nullszaldós; mindez ellentétes a Tisza kampánybeli adócsökkentési ígéretével, félrevezető viszont, hogy a kormány elvenné az egyszerűsített adózás lehetőségét, és nem áll meg, hogy egy 3 milliót kereső cégvezető havi 263 ezer forintot spórolhatna.

Bujdosó Andrea 2026. október 13-án valóban indulatos felszólalásban tette felelőssé a Fidesz–KDNP-t, és Apáti István válaszának állításai nagyrészt helytállnak: nem szavazta meg a 2026-os költségvetést, és a Mi Hazánk a vizsgált évek (2024–2026) költségvetési zárószavazásain sem szavazott igennel. Nem áll meg viszont, hogy Kármán András 2015-ig részt vett volna költségvetések kidolgozásában, mert 2011 őszén távozott a minisztériumból. A 3500 milliárd forint nagyrészt nem lopás, a fuvarozói kedvezményre vonatkozó számítás hibás, Szentkirályi Alexandra kampányának „ötszázmilliós, adófizetői” költése pedig nincs dokumentálva.

Orbán Viktor a Hír TV Bayer Show-jának 2026. október 12-i különkiadásában valóban elmondta, amit a tudósítások neki tulajdonítanak. A felsorolt ágazati visszaesések nagyrészt valósak, de a gazdaság nem „állt meg”, az IMF-ről mondottakra pedig nincs adat. A miniszterekről mondottakból két állítás hamis: Kármán András 13 évig dolgozott a jegybankban, majd államtitkár volt, Orbán Anita pedig sosem volt kabinetfőnök. Orbán Anita végzettségét dokumentumok igazolják: két amerikai mesterfokozatot (2001) és Fletcher School-os doktorátust (2007) szerzett; az viszont csak a Tisza Párt közléséből ismert, hogy ő lett volna az első magyar Fletcher-doktor.

Igaz, hogy Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Shell volt alelnöke, és hogy a MEKH 2026. augusztus 30-án kiírta a 4000 MW-os program első, 702 MVA-s szélerőművi kapacitáspályázatát, a turbinákat pedig külföldi gyártók szállítják; az viszont nem igaz, hogy ez lett volna a kormány egyetlen energiapolitikai lépése, és az sem, hogy a parkokat csak német, portugál és spanyol cégek építhetik, nyertes pedig a tenderen 2026 októberében még nincs – így a nyugati nagytőke „pályafoglalásának” képe nem a tényekből következik.

Igaz, hogy a STRABAG és a Duna Aszfalt konzorciuma egy EBRD-finanszírozású nemzetközi tenderen elnyerte az észak-macedóniai Bukojčani–Kičevo autópálya-szakasz megépítését, és a műszaki és finanszírozási adatok is helytállnak; a győzelem azonban nem „válasz” a Tisza-kormány lépéseire, mert az eljárás még 2025-ben, a kormányváltás előtt indult, és az észak-macedón állami útkezelő írta ki.

A vidékellenesség bizonyítékaként felhozott megszólalások valósak, de szinte mind más összefüggésben hangzottak el. Vitézy Dávid Érd alsó beépítéséről beszélt. Bart István 2019-ben, magánszakértőként, klímapolitikai érveléssel nyilatkozott. Radnai Márk bejegyzése sem vidéki, sem „levágandó” képviselőkről nem szól. Magyar Péter a megyei közgyűlések vezetőit nevezte földesúrnak, nem a falusi polgármestereket. A vagyonadó pedig csak az egymilliárd forint feletti vagyont terhelné.