Az újkommunisták Rákosi után 78 évvel később Magyar Péter távolított el…

AI-elemzés
TémaA köztársasági elnök megválasztása
Az idézett alkotmánybírói különvélemény szó szerint hiteles, és Baka András tényleg augusztus 19-én lépett hivatalba, de az „erőszakos puccs" keretezés a dokumentált eljárással nem áll összhangban, a poszt Bakát tévesen kormányfőnek nevezi, és elhallgatja, hogy az Alkotmánybíróság nem az illegitimitást állapította meg, hanem a hatásköre hiányát.
Kettős mérce
A poszt szerzője 2026. július 23-án Tusványoson így fogalmazott: „Ha 2010 után mi csináltunk volna ilyeneket – közjogi méltóságok lemondatása például –, nemzetközi felháborodás lett volna.” Az Index beszámolója szerint Hont András erre azzal válaszolt, hogy 2011-ben éppen a Fidesz–KDNP mozdította el Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság éléről alkotmányos szintű átmeneti rendelkezéssel, amit a strasbourgi bíróság később jogsértőnek minősített; Panyi Miklós erre azt felelte, hogy 2010 után valóban voltak túlkapásként is értelmezhető döntések, de azok szerinte nem hasonlíthatók a mostani helyzethez. Az Amnesty International Magyarország véleménye rögzíti, hogy Baka mandátuma 2012. január 1-jén, három és fél évvel a ciklus lejárta előtt szűnt meg, és Strasbourg éppen azért állapított meg jogsértést, mert az eltávolítást bírósági felülvizsgálat alá nem vonható, alkotmányos rangú jogalkotási aktus rendelte el – vagyis szerkezetében ugyanazzal az eszközzel, amelyet a poszt most puccsnak nevez. Ide tartozik az is, hogy a poszt az alkotmánybírák többségének döntését „hibásnak” nevezi, miközben a döntés indokolása és két párhuzamos indokolás is kimondja: a tartalmi felülvizsgálat lehetőségét az Alaptörvény 2013-as negyedik módosítása – a Fidesz–KDNP kétharmadának döntése – zárta ki.




