Mit hazudnak?

Igaz, hogy a Fidesz-frakció 2026. október 9-én közokirat-hamisítás miatti feljelentést jelentett be Schummer Orsolya és Csézy Erzsébet ellen, és az is, hogy a Házbizottság nem indított vizsgálatot. A közokirat-hamisítás azonban a feljelentő minősítése, nem hatósági megállapítás, a 2007-es Kispál-ügyből pedig nem következik kötelező lemondás. Azt, hogy Schummer „spontán, reflexszerű” mozdulatnak nevezte a gombnyomást, csak a Hír TV saját, nem szó szerinti összefoglalója közli.

A 2026. október 8-i HUNGRAIL-konferencián bejelentett vasúti lépések nagyrészt fedezettek: valós a Baross-terv 3550 milliárd forintos kerete, a Gubacsi híd kivitelezési szerződése, a GYSEV új InterCity-motorvonatainak 2027-es forgalomba állása és a 2033-as versenyeztetési határidő, a nagysebességű vasútnál pedig a kormány saját tervei is az évtized végére ígérik a terveket. A keret egy része azonban a következő uniós ciklustól és egy folyamatban lévő koncessziós tendertől függ. A 2027-ben érkező InterCityk nem a tervben szereplő 35 új MÁV-motorvonat. A 42 HÉV-szerelvény tendere októberig nem jelent meg, a MÁV-ot érintő kormányrendelet még nem készült el. A nagysebességű vasút tervezése egy még el nem bírált uniós pályázattól függ, a másfél évtizedes megvalósítás pedig előrejelzés, finanszírozási döntés nélkül.

Az Európai Bizottság 2026. október 1-jén valóban kötelezettségszegési eljárást indított a magyar lakossági állampapírok kamatadó- és szochomentessége miatt, és a hazai, ezen belül a lakossági tulajdon aránya az államadósságban 2010 óta valóban jelentősen nőtt. A Bizottság azonban az eltérő bánásmódot kifogásolja, amelyet a mentesség kiterjesztése is orvosolhatna. A Tisza-kormányról pedig az a kép hiányos, hogy „felülvizsgálja a rendszert”: a Pénzügyminisztérium ugyan minden megoldást vizsgál, de a miniszterelnök október 9-én kijelentette, hogy nem tervezik megváltoztatni az adómentességet.

A Tisza 2026 februárjában a szociális és gyermekvédelmi ágazatnak azonnali, a NOKS-dolgozóknak határidő nélküli 25 százalékos béremelést ígért. Szeptemberben a kormány, majd szeptember 14-én a parlamentben Lannert Judit oktatási miniszter is október közepére tette az első lépést, és Lannert ebbe a technikai dolgozókat is bevonta. Ebből 2026. október 18-ig semmit nem fizettek ki, és mértéket sem közöltek, de a kormány az emelést nem vetette el. Nem igaz viszont, hogy közben nyár vagy nyár vége lett volna a kormányzati határidő.

A kanadai tőzsdén jegyzett CanCambria Energy kiskunhalasi tight gas projektjéről szóló főbb tények helytállnak: a cég terve összesen 112 kúttal számol, két 56 kutas fázisban, a műszaki üzemi tervet 2026 márciusában jóváhagyták, a projektcég tulajdonosi lánca pedig nyilvános, csak a leendő vegyesvállalati partner kiléte nem ismert; a kísérő állítások közül téves, hogy az 1911-es kecskeméti lett volna a legnagyobb dokumentált magyarországi földrengés, a kutankénti 400 köbméteres vízigény pedig a közzétett adatok töredéke.

Az IMF 2026. október 8-i stábnyilatkozata valóban javasol progresszívebb szja-t, magasabb társasági adót és tőkejövedelem-adót, kevesebb áfakedvezményt, szűkebb támogatott energiakeretet, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését és a korai nyugdíjazás kivezetését; ezek azonban a rendes éves konzultáció kötelező erő nélküli ajánlásai, nem feltételei az uniós forrásoknak, az IMF-hitelről pedig csak névtelen sajtóértesülés szól. Az október 12-i parlamenti tudósítások szerint a miniszterelnök az IMF-ajánlásokat érintő felvetésre nem reagált érdemben, a kormány korábban viszont a nyugdíjkorhatár emelését nem tartotta aktuálisnak, és a rezsicsökkentés megtartását ígérte.