Mit hazudnak?

2026. október 26-án Pécsen, a Tudásközpont előtt valóban több mint százan tüntettek a kulturális dolgozók bérrendezéséért, és november 2-ára újabb pécsi demonstrációt hirdettek meg; az is igaz, hogy a Tisza programja 25 százalékos emelést vállalt nekik, a 2027-re bejelentett emelés pedig átlagosan 10,7 százalék. A kormány szerint ugyanakkor ez csak az első lépés, a minisztérium pedig vitatja, hogy a 10,7 százalék magában foglalná az adócsökkentést, a tiszás képviselők hallgatásáról pedig egyetlen forrás számol be.

Lula október 25-i győzelme után a brazil piacokon valóban történelmi eladási hullám jött: a tőzsdén 30 percre leállt a kereskedés, a reál 11–12 százalékot gyengült, a hitelfelvétel drágult, a JPMorgan pedig rontotta a brazil kötvényekre vonatkozó ajánlását. Az elemzők szerint azonban a fordulat oka a költségvetési fegyelemre vonatkozó várakozások összeomlása volt, nem az, hogy elmarad az Amazonas „kizsákmányolása” és az ásványkincsek „kiárusítása”.

A KDNP „gendertörvény” elleni online petíciójához egy hét alatt csatlakozó 50 ezer ember kizárólag a szervező párt saját adata, független ellenőrzés nélkül. Félrevezető, hogy a 2026. október 24-én hatályba lépett törvény után semmilyen jogi gát nem tartja távol az iskoláktól a nemváltásra ösztönző szervezeteket: a nevesített tilalom valóban kikerült, de a külső előadók nyilvántartásba vételi kötelezettsége és az új tartalmi tilalom megmaradt.

A kormány 2026. október 19–20-án bejelentette, hogy a 40 év feletti kétgyermekes anyákra nem terjeszti ki az szja-mentességet. A 2027 és 2029 közötti három lépcsőből így kimaradó 420–460 ezer nő pontosan megfelel a korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium becslésének. A kampányban Magyar Péter és a Tisza nem jelentette be ezt a szűkítést: a családtámogatások megtartását ígérték, bár Magyar Péter 2025 februárjában a 2027–2029-es ütemezést „ócska hazugságnak” nevezte.

Igaz, hogy Aleksandar Vučić 12 év után vereséget szenvedett a 2026. október 25-i szerbiai választáson, és az is, hogy 2026-ban rekordot döntöttek az uniós üzemanyagárak és nőtt a csődök száma. Ezek oka azonban elsősorban az iráni háborúhoz kötődő globális olajpiaci sokk, nem az EU működése. Az az állítás pedig, hogy „itt fizetjük a legnagyobb adót a Földön”, túlzó: Magyarországon valóban a legmagasabb az áfakulcs (27 százalék), a teljes adóterhelés viszont az uniós átlag alatt van.

Igaz, hogy a 2026. október 25-i szerbiai választás másnapján az RTS dolgozóinak egy csoportja, illetve a Radio Beograd munkatársainak egy része a vezetés azonnali lemondását követelte; a „politikai komisszárok” kifejezés viszont a beszámolók szerint nem tőlük, hanem a tartományi közszolgálati RTV Vojvodina szakszervezeti vezetőjétől származik.

A Pénzügyminisztérium 2026. október 26-án valóban feljelentést tett Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter utazásai és az NGM delegációinak külföldi kiküldetései miatt hűtlen kezelés, költségvetési csalás és hivatali vesztegetés elfogadása gyanújával. A 100 millió forint feletti kár viszont a feljelentő tárca saját számítása, amelyet nem részletezett, és amelyet hatóság még nem állapított meg.

Pontos, hogy az Egyetemista Lista nyerte a 2026. október 25-i szerbiai választást, és hogy jelöltjeinek átlagéletkora 50,66 év volt. Az viszont nem igaz, hogy a lista nem mutatott be gazdasági programot. A magyar képviselők számának „megfeleződése” is félrevezető: a VMSZ mandátumai hatról kettő-háromra estek, de a győztes listáról három vajdasági magyar jelölt is bejuthat. A „nyugati szolgálatok” háttérszerepére pedig nincs bizonyíték.