Mit hazudnak?

A 2027-es költségvetési terv valóban 100 milliárd forintot szán közútfelújításra és mintegy 80 milliárdot a MÁV kisebb pályafelújításaira, de az „ötször több” és a „két és félszeres” emelés csak egy alacsony, válogatott bázishoz mérve jön ki: a közútfelújítási soron 2026 első hét hónapjában már 70,3 milliárd forint teljesült, a MÁV idei keretét maga a miniszter 50, a MÁV üzleti terve 59 milliárdra tette, nem 30-ra; a 30 milliárd inkább a 2025-ös szintnek felel meg, és az sem igazolható, hogy a vasúti felújítási forrás a korábbi években folyamatosan csökkent volna.

Valós, hogy Szerbiában a diáklista nyert, hogy mindkét országban rekordközeli, illetve rekordmagas volt a részvétel, és hogy Orbán és Vučić gyorsan elismerte a vereségét. Félrevezető viszont, hogy a fiatalok buktatták meg a kormányokat: a felmérések szerint minden korcsoport többsége a változásra szavazott. Arra sincs adat, hogy a fiatalok 80–90 százaléka szavazott volna. A közvélemény-kutatók sem jósoltak egységesen Orbán- és Vučić-győzelmet: ezt főleg kormányközeli intézetek mérték. A közösségi médiás manipulációt semmi nem igazolja, a fiatalok munkanélkülisége pedig nem nő rohamosan.

A Világgazdaság adatigénylése valóban azt hozta, hogy Baka András 12 fős delegációja Bécsből repült New Yorkba, és egy manhattani luxushotelben, egy lakosztályt is igénybe véve szállt meg; a mintegy 20 milliós összeg, a több mint 6 milliós lakosztály és a 40 százalékos megtakarítás viszont a lap listaárakból számolt becslése, nem kifizetett számla, a „több tízmillió forint” pedig túllép ezen a becslésen, a szlovén államfői példa pedig igaz, de nem teljesen összemérhető, mert abban a delegációban nem szerepelt biztonsági személyzet.

A 2027-es költségvetésről október 19–20-án bejelentett terv valóban szigorít: emeli a katások tételes adóját, az innovációs járulékot és a legnagyobb cégek társasági adóját, korlátozza az anyák szja-mentességét, és mintegy 1465 milliárd forinttal csökkenti a kiadásokat; hamis viszont az a kép, hogy a csomag általában sújtja a családokat, a nyugdíjasokat, a vállalkozásokat vagy a foglalkoztatást, mert ugyanez a terv megduplázza a családi pótlékot, a 680 ezer forint alatt keresők szja-ját csökkenti, emeli a kisnyugdíjakat, a társasági adó csak az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél nő, a munkanélküliség emelkedése pedig a kormányváltás előtt indult.

A 2027-es költségvetési terv a kormány saját bontása szerint valóban 929 milliárd forint adóemelést, 264 milliárd forint lakossági adócsökkentést és 1465 milliárd forint kiadáscsökkentést tartalmaz, a „megszorítás költségvetése”, illetve a „háromszor és félszer annyit vesznek el, mint amennyit visszaadnak” kép azonban elhallgatja, hogy az adóemelések nagyobbik része nagyvállalatokat és milliárdosokat terhel, a háztartásoknak pedig a terv a 264 milliárdos adócsökkentésen túl családi pótlék-duplázást, béremeléseket és nyugdíjemelést is ad.