Mit hazudnak?

Az Országgyűlés 2026. október 13-án 139 igen és 51 nem szavazattal fogadta el a T/680-as gyermekvédelmi törvényt: ez kiveszi a homoszexualitás és a nemváltoztatás nevesített tilalmát, hatósági kontrollhoz köti a pedofil-nyilvántartás lekérdezését, és rendezi a kórházban rekedt csecsemők ügyét, a vitában azonban mindkét oldal elhallgat valamit: a törvény nem engedi korlátozás nélkül a „gendert” az iskolákba, a nyilvántartást nem szünteti meg, és azt sem szűkíti, kik kerülnek bele, a miniszterelnök pedig nem „vallotta be”, hogy a pedofilok érdekében módosítanak; a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk nem szavazata az egész csomagra szólt, és a törvény nem a gyermekek elleni erőszak minden formáját szabályozza.

A 2026-os széltender valóban magántőkére épül, és a hálózatfejlesztés zöme közpénzből, főként uniós helyreállítási forrásból készül. A szélerőművek áramát viszont senki nem veszi meg garantált 42–44 forintos áron: piaci áron értékesítik, ezért a paksi önköltséghez mérni rossz összevetés. Az energiaközösségek üzletrész-vásárlása sem jelent azonnali megtérülést a befektetőnek, és a nyertesek nem csak külföldi óriáscégek leányvállalatai lehetnek. A szélparkok melletti akkumulátorokat pedig nem az állam építi magyar pénzből: a tender ezeket a beruházóktól várja el.

Hivatalos iratok igazolják a mohácsi híd bruttó 451 milliárd forintos összköltségét, az alföldi oldal 2×1 sávra való visszavágását, az előleg visszafizetését, a 2028 őszére ütemezett átadást, valamint az M49 és az M1 folytatását. A 76 milliárd forintot azonban nem visszautalják, hanem a szerződés értékéből veszik le, és ez a módosítás 2026. október közepén még hátravolt. A jövő évi, több mint 100 milliárdos kifizetés és az, hogy a hidat már nem lehet kisebbre venni, egyelőre csak a miniszter közléséből ismert. A román oldali gyorsforgalmi út építése 2027 májusában indul.

Az ítélet létezik: a szabadkai bíróság 2026 szeptemberében egy év házi őrizetre ítélte a héttagú csoport egyik tagját, egy nyugdíjast, aki 500 euróért májusban robbanószerkezetes harci drónt szállított. Ez azonban nem a gázvezeték felrobbantásának ügyében született ítélet, és nem dönti el, ki tette a robbanóanyagot a vezeték mellé április 5-én, mire szánta, és volt-e valódi merényletterv; a szerb hatóságok mindezt még vizsgálják.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2026. október 7-én valóban gyanúsítottként hallgatta ki Magyar Péter miniszterelnököt lopás vétsége miatt, előre egyeztetett időpontban, őrizet nélkül, és október 12-én valóban először szólalt fel gyanúsítottként az Országgyűlésben. Ez azonban gyanúsítás, nem bűnösség: vádemelés és ítélet nincs, így a „(telefon)tolvaj” megnevezés lezárt tényként nem igaz, akkor sem, ha a miniszterelnök maga is gyakran bírói döntés előtt nevez bűnösnek fideszes politikusokat. A kamerás bizonyítékról, a kettős mércéről és a hallgatásról szóló állítások hamisak vagy nem igazolhatók.

A szász-anhalti tartományi parlament 2026. október 6-án az első fordulóban, 48 szavazattal az AfD-s Tobias Rauscht választotta elnökévé, így Németországban először lett AfD-s Landtag-elnök; a 39 fős AfD-frakció és a támogatását előre megígérő 5 fős BSW mellett legalább négy szavazat más frakcióktól jött; Ulrich Siegmund decemberben pályázik a miniszterelnöki posztra; az október 5-i INSA-mérés pedig valóban 30,5 százalékon mutatta az AfD-t és 17,5 százalékon a CDU/CSU-t. Ez utóbbi az INSA-sorozatban az unió valaha mért legalacsonyabb értéke, a többi intézet ugyanekkor viszont 19–20 százalékot mért.

Magyarország 2026. október 7-én valóban eljárási zöld utat adott Ukrajna 2. és 3. tárgyalási klaszterének, Andrij Szibiha ezért külön megköszönte Orbán Anita közreműködését, és október 8-án a kisebbségi oktatási törvény még csak javaslat volt. A hivatalos megnyitáshoz azonban újabb magyar igen kellett, és ezt a magyar fél a törvény elfogadásához kötötte. Ukrajna a kisebbségi jogok terén már tett lépéseket, a kormány pedig továbbra sem támogatja a gyorsított csatlakozást. A vétó elvesztéséről és a 24 milliárd eurós magyar kohéziós veszteségről szóló állítás hamis, a Webernek tulajdonított idézet pedig egy 2025-ös, más tárgyú mondat.

Szerbiában nem a gázvezeték elleni tervezett robbantásért ítéltek el valakit: a szabadkai felsőbíróság 2026. szeptember 11-én vádalku alapján egy év házi őrizetre ítélte a nyomozott hétfős csoport egyik tagját, mert májusban 500 euróért egy robbanótöltetes harci drónt szállított, és a vádalkuban ezt ismerte be, nem merényletet. Az ítélet nem dönt arról, kinek és mire szánták a húsvéti robbanóanyagot. Az viszont igaz, hogy Magyar Péter 2026 áprilisában „olcsó színháznak” nevezte, „szánalmasnak” pedig gúnyolta Orbán Viktor helikopteres, határ menti fellépését.