Mit hazudnak?

Nem igaz, hogy a kormány a Magyar Közútról tett ígéretét megszegve, drágábban adta volna külföldieknek az M6-os északi szakaszát: az M6 Duna 44 milliárd forintos ajánlata volt a legolcsóbb, a 60 százalékos M5–M6 „többlet” két össze nem mérhető díjat vet össze, és félrevezető az is, hogy az Orbán-kormány már „magyaroknak adta” a szakaszt, mert Lázár János 2025-ös, utóbb hatáskör nélkülinek minősített opciólehívása sosem lépett életbe.

Igaz, hogy Magyar Péter 2026. október 6-án bejelentette: a kata havi tételes adója a mostani 50 ezer forintról 100 ezer forintra nő. Ez azonban nem minden katásra igaz egyformán. A főállású kisadózók 2027-től fizetnének 100 ezer forintot. A már katázók, akik csak magánszemélyeknek számláznak, 2027-ben 75 ezer forintot fizetnének, és csak 2028-tól 100 ezret. A mellékállásúak havi 50 ezer forintot fizetnének. A javaslat egyelőre társadalmi egyeztetésen van.

A KSH szerint 2026 augusztusában igen alacsony bázisról 8,7 százalékkal nőtt az ipari termelés. A növekedést főként néhány, még az Orbán-kormány idején eldöntött nagyberuházás húzza: a BMW, a Mercedes és az elektronikában a komáromi Foxconn. A Szijjártó Péternek tulajdonított 2305 beruházás és 187 ezer munkahely a HIPA 2014–2025-ös összesítése, de ezek vállalt, nem már létrejött munkahelyek. Nem igaz, hogy a fiatalok munkanélkülisége rekordmagas: a 16,5 százalékos ráta 2024-ben is magasabb volt. Az sem igaz, hogy a Tisza éppen a mostani húzóberuházásokat támadta volna. A gyengélkedő ágazatok visszaesését pedig az adatok jórészt nem a kormánypolitikával magyarázzák.

A 2008 óta változatlan, 28 500 forintos nyugdíjminimum 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emeléséről valóban kormánydöntés született, és a csomag kormány által közölt, több mint 700 ezres érintetti köre (455 ezer nyugdíjas, 238 ezer megváltozott munkaképességű, 8500 járadékos) nagyjából összhangban van a KSH adataival, de a csomag a még be nem nyújtott 2027-es költségvetéstől függ, két kísérő szám pedig túloz: a KSH revideált adatai szerint a nyugdíjasoknak nem a negyede, hanem 13 százaléka jövedelmi szegény, a 2008-as összeg reálértéke pedig nagyjából 61–62 ezer forint, nem 80 568 forint.

Igaz, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2026. október 1-jén közös állami–fővárosi közlekedésszervezőt javasolt Budapestnek és az agglomerációnak: az OKK 50 százalékos részt szerezne a BKK-ban, és a költségeket fele-fele arányban állnák. A terv valóban több mint húszéves előzményekre megy vissza (BKSZ, 2004–2005), és Karácsony Gergely 2019-es és 2024-es programjában is szerepelt. A „megszegett ígéret” keret viszont félrevezető, a megállapodáshoz pedig még külön lépések kellenek.

Az M6-os Érdi-tető–Dunaújváros szakaszán az eddigi koncesszorral 2037-ig, 44 milliárd forintért meghosszabbított szerződés és a mögötte álló kormányhatározat valós; a 105 milliárdos megtakarítás azonban a minisztérium saját, az MKIF által vitatott 149 milliárdos összevetésén alapul, az azonos műszaki színvonalat nem lehet ellenőrizni, a harmincéves „még nagyobb megtakarításnak” pedig nincs összevethető alapja.

2026 októberének elején valóban sok pedagógus kapott kevesebb fizetést, mint egy hónappal korábban, de ennek oka nem az, hogy a Tisza-kormány elvette volna a 2025 szeptemberében, teljesítményértékelés alapján megállapított illetményemelést: ezt az emelést jogszabály védi, a tankerületi iskolákban ki is fizették, lenullázást a szakszervezetek csak egyetlen Pest megyei református iskolából jeleztek, a csökkenéseket pedig egyszeri előző havi tételek, a túlmunka későbbi elszámolása és más bérezési okok magyarázzák.

A 4 GW-os szélerőmű-program, a szélparkok nagy anyagigénye, a júniusi esti áramtakarékossági felhívás és az, hogy a hazai termelés import nélkül nem fedezi az esti csúcsokat, valós. A programot drágának és hatástalannak mutató számok viszont rossz viszonyítási alapon állnak. A 2026-os nyári ellátási gondot nem az időjárásfüggő erőművek okozták, hanem a Duna apadása miatt visszaterhelt Paks és a hőség miatti csúcsigény. A kormány 700 MW-os megtakarítási száma vitatott, de a MAVIR-adatok és független elemzések szerint sem volt nagyságrenddel kisebb a megtakarítás.

A Határtalanul! program 2026/2027-es tanévi pályázatának keretösszege valóban 2 milliárd forint, szemben az előző kiírás 9,8 milliárdjával, és arányosan számolva ez nagyjából 10 ezer diák utazását fedezheti a korábbi évi 50 ezer helyett; a 2026-os költségvetési sor nagy részét azonban még az előző kormány 2025-ös kiírása kötötte le, a „több jut a genderre” állításnak pedig nincs azonosítható költségvetési alapja.