Mit hazudnak?

2026 októberének elején valóban sok pedagógus kapott kevesebb fizetést, mint egy hónappal korábban, de ennek oka nem az, hogy a Tisza-kormány elvette volna a 2025 szeptemberében, teljesítményértékelés alapján megállapított illetményemelést: ezt az emelést jogszabály védi, a tankerületi iskolákban ki is fizették, lenullázást a szakszervezetek csak egyetlen Pest megyei református iskolából jeleztek, a csökkenéseket pedig egyszeri előző havi tételek, a túlmunka későbbi elszámolása és más bérezési okok magyarázzák.

A 4 GW-os szélerőmű-program, a szélparkok nagy anyagigénye, a júniusi esti áramtakarékossági felhívás és az, hogy a hazai termelés import nélkül nem fedezi az esti csúcsokat, valós. A programot drágának és hatástalannak mutató számok viszont rossz viszonyítási alapon állnak. A 2026-os nyári ellátási gondot nem az időjárásfüggő erőművek okozták, hanem a Duna apadása miatt visszaterhelt Paks és a hőség miatti csúcsigény. A kormány 700 MW-os megtakarítási száma vitatott, de a MAVIR-adatok és független elemzések szerint sem volt nagyságrenddel kisebb a megtakarítás.

Hortay Olivér 2026. október 5-én valóban benyújtotta a T/789. számú törvényjavaslatot, amely kötelező, személyre szóló, előzetes tarifatájékoztatást írna elő. Az is igaz, hogy 2023 és 2025 között az MVM a rezsiév fordulóján, augusztus 1-jén bejelentette, hogy a következő évben változatlan feltételekkel és áron szolgáltat, 2026-ban viszont ilyen közlést nem találtunk. A javaslat azonban évenként határidőt szab, nem mondja ki szó szerint, hogy év közben tilos a módosítás, és a kedvezményes tarifákat október elejéig egyetlen rendelet sem változtatta meg.

Igaz, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2026. október 1-jén közös állami–fővárosi közlekedésszervezőt javasolt Budapestnek és az agglomerációnak: az OKK 50 százalékos részt szerezne a BKK-ban, és a költségeket fele-fele arányban állnák. A terv valóban több mint húszéves előzményekre megy vissza (BKSZ, 2004–2005), és Karácsony Gergely 2019-es és 2024-es programjában is szerepelt. A „megszegett ígéret” keret viszont félrevezető, a megállapodáshoz pedig még külön lépések kellenek.

A 2026. szeptemberi és kilenchavi költségvetési számok pontosan egyeznek a Pénzügyminisztérium október 5-i gyorstájékoztatójával. A május–szeptemberi időszak egyenlege valóban mintegy 1170–1200 milliárd forinttal jobb a tavalyinál, de csak az augusztusi RRF-előfinanszírozás nélkül, és ebben a kamatmegtakarítás, a kifizetések ütemezése és átmeneti tényezők is szerepet játszanak. Az egész éves javulást teljes egészében a 726 milliárddal kisebb kamatkiadás adja, az RRF-tétel pedig a kilenchavi hiánynak csak 42 százaléka, nem a nagyobb része.

Igaz, hogy az Országgyűlés honlapján Csatári Ernő tiszás képviselő legmagasabb végzettségeként „egyetem” szerepelt, pedig diplomája nincs, 2025 óta egyetemi hallgató. Igaz az is, hogy a Kisfaludy-támogatása miatt 2026 márciusa óta nyomozás folyik költségvetési csalás gyanújával. Önéletrajza viszont „folyamatban” lévő tanulmányként jelöli az egyetemet, ő maga adminisztrációs hibára hivatkozik, így a szándékos diplomahamisítás nem bizonyított. A nyomozásban pedig nincs gyanúsítotti státusza, és mentelmi joga sincs felfüggesztve.

A 2305 beruházás, a 23 500 milliárd forint és a 187 ezer munkahely a HIPA hivatalos, 2014–2025-ös összesítéséből származik. Ezek azonban döntéskor vállalt beruházások és létrehozandó munkahelyek, nem igazoltan megvalósult állások. Az ezzel szembeállított munkaerőpiaci szám téves: a KSH szerint júliusról augusztusra a foglalkoztatottak száma csökkent 21 ezerrel, a munkanélkülieké 7 ezerrel nőtt, szeptemberi adat pedig október elején még nem létezett.