Időrend. Az M6-os autópálya Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszát 2004 óta az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. üzemelteti. A céget a német Bilfinger, valamint az osztrák Porr és Swietelsky alapította, mai tulajdonosai holland bejegyzésű társaságok (az Aberdeen és az EBRD érdekeltségei, illetve az Intertoll). A 22 éves szerződés 2026. október 7-én járt le, és legfeljebb 11 évvel volt hosszabbítható. A Telex 2026. augusztus 21-én közölt belső iratai szerint még a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium koncessziós főosztálya javasolta 2025 februárjában, hogy a hosszabbításról tárgyaljanak, a miniszter ezt elutasította. 2025 áprilisában, a G7 által megismert iratok szerint hatástanulmány és árajánlatok bekérése nélkül, az MKIF-opció lehívását engedélyezte. Ezek a döntések a 2026. április 12-i kormányváltás előtt, az Orbán-kormány idején születtek.
A kormányváltás után a Tisza-kormány 2026. szeptember 4-i, 1297/2026. számú határozata kimondta, hogy a korábbi miniszter döntése hatáskör hiányában joghatás kiváltására alkalmatlan, az opció lehívását nem tekinti hatályosnak, és elrendelte az M6 Duna szerződésének legfeljebb 11 éves meghosszabbítását. Vitézy Dávid a parlamentben azzal indokolta ezt, hogy az akkori statútumrendelet szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter lett volna jogosult a döntésre. A szerződést október 6-án írták alá, 44 milliárd forintért. A Telex által közölt ajánlati tábla szerint a 2026–2037-es időszakra az MKIF 149,0, az M6 Duna 51,5, a Magyar Közút 50,7 milliárd forintot ajánlott. Az MKIF vitatja az összevetést, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig a minisztérium feljelentése nyomán hűtlen kezelés gyanújával nyomoz.
Orbán Viktor 2026. október 12-én, a Hír TV Bayer Show-jában azt mondta, hogy az M6-os, korábban külföldieknek adott koncesszióját az ő kormánya „átadta a magyaroknak”, a mostani kormány pedig „felrúgta” és „visszaadta a külföldieknek”. Az állítás egyik fele helytálló: az Orbán-kormány döntött arról, hogy a lejárat után a magyar magántőkealapok tulajdonában álló MKIF kapja a szakaszt. Ez a döntés azonban nem lépett életbe, mert a régi koncesszió 2026 októberéig élt, és az új kormány addigra érvénytelennek nyilvánította. A szakasz tehát sosem került magyar üzemeltetőhöz, amelytől „vissza” lehetett volna adni. A Fidesz-frakció 2026 szeptemberében, a feljelentésre reagálva éppen azt állította, hogy az előző kormány nem hozott döntést, és nem adott megbízást az MKIF-nek. Ez ellentmond annak, hogy a szakaszt „átadták a magyaroknak”. Az is lényeges, hogy a külföldi tulajdonú üzemeltető mellett a bekért ajánlatok közül a legalacsonyabb ár szólt, a magyar MKIF-é háromszor ennyi volt.
A Magyar Közútról szóló ígéret. A 2026. szeptember 18-i kormányzati tájékoztatón a Magyar Közút szerepéről tett kijelentés a megszüntetni kívánt, 1237 kilométeres MKIF-hálózatra vonatkozott, nem az M6 északi szakaszára. Erről a kormány már két héttel korábban döntött. Az M5–M6 PPP-díjak és az MKIF-díj kilométerarányos összevetése azért nem méri az üzemeltetés árát, mert az előbbiben a pályák megépítésének hiteltörlesztése is benne van.
Ugyanebben az összefüggésben a Déli körvasútról is elhangzott, hogy a magyaroktól elveszik és külföldieknek adják. Ez külön ügy. A kormány 2026. október 9-én felfüggesztette a beruházást, és a Mészáros Lőrinchez tartozó V-Híddal kötött kivitelezési szerződés megszüntetését kezdeményezte. Az MTI beszámolója és a kormány közlése szerint ennek oka az volt, hogy az Európai Számvevőszék a 2021-es közbeszerzésben összejátszást állapított meg, és az Európai Bizottság emiatt megvonta a mintegy 367 milliárd forintos uniós támogatást. Az új kivitelezői tendert a MÁV írja majd ki, de a vizsgált időpontban még nem jelent meg, így nyertes, magyar vagy külföldi, nem létezik. Az, hogy a munkát külföldi cég kapja, jóslat, nem tény.