Mit hazudnak?

A Tisza-kormány 2026. október 9-i határozata 2026-ra egyszeri 175,1 millió, 2027-től évente 848,7 millió forintot ad a rendőrségnek az NVVH elnökének és nyomozati elnökhelyettesének személyvédelmére. A két összeg együtt mintegy 1,02 milliárd forint, de két költségvetési évre szól. Hamis, hogy a védelem havonta 175 millióba kerülne: a tartós keret havonta kb. 71 millió forint. Az „évi egymilliárd” is felfelé kerekít, és a napi 2,5 milliós szám is kissé magasabb a valósnál.

Igaz, hogy Ruszin-Szendi Romulusz 2026. október 9-i nádudvari lakossági fórumán többen bekiabáltak, amikor a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emeléséről beszélt; a bekiabálók az emelést kifogásolták, mondván, hogy sokan érdemtelenül kapják.

Az IMF 2026. október 8-i stábnyilatkozata valóban javasol progresszívebb szja-t, magasabb társasági adót és tőkejövedelem-adót, kevesebb áfakedvezményt, szűkebb támogatott energiakeretet, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését és a korai nyugdíjazás kivezetését; ezek azonban a rendes éves konzultáció kötelező erő nélküli ajánlásai, nem feltételei az uniós forrásoknak, az IMF-hitelről pedig csak névtelen sajtóértesülés szól. Az október 12-i parlamenti tudósítások szerint a miniszterelnök az IMF-ajánlásokat érintő felvetésre nem reagált érdemben, a kormány korábban viszont a nyugdíjkorhatár emelését nem tartotta aktuálisnak, és a rezsicsökkentés megtartását ígérte.

Magyar Péter 2026. október 9-én valóban lemondásra szólította fel Rigó Csabát, a GVH elnökét, a Nitrogénművek műtrágyakartell-ügyében megismételt eljárás pedig valóban folyamatban van. Az viszont nem igazolható, hogy a felszólítás Bige László ügye miatt történt volna, és sietségről sincs szó: a miniszterelnök a 2026. április 12-i választás éjszakája óta követeli Rigó távozását.

A Ferencvárost érintő kormányzati lépések léteznek, de egyik sem lezárt vagy azonnali: a Fradiváros-ügyben nincs ítélet, a vitatott elszámolást teljes körű utóellenőrzés vizsgálja; a sportvezetői összeférhetetlenség még csak tervezet, a sportolói ekho-kedvezmény szűkítése pedig 2027. január 1-jétől lépne életbe. Ráadásul mindhárom lépés általános szabály, nem csak a klubra vonatkozik.

Trump és Putyin 2026. október 9-én valóban megállapodott az orosz dízel világpiaci szállításáról, a kimondott cél az árak csökkentése volt, és az EU tiltja az orosz dízel behozatalát. Három pontosítás kell: nem nyersolajról, hanem gázolajról van szó, és nem csak az USA-ba, hanem az amerikai és a világpiacra. Az első 300 ezer tonna az USA-nak egy napi fogyasztásnál is kevesebb, az uniós tilalom pedig nem új lépés, hanem 2023. február 5. óta hatályos.

Igaz, hogy Trump 2026. október 9-én dízelmegállapodást kötött Putyinnal, és az amerikai szankciókat az orosz dízelre 2027. április 7-ig felfüggesztették, valamint hogy az EU fenntartja az orosz olajtermékek behozatali tilalmát, Kaja Kallas pedig október 10-én a háború óta legnagyobb szankciós listát jelentette be hétfőre. Ez a lista azonban nem válasz a megállapodásra, Kallas pedig kifejezetten bírálta az amerikai lépést. Hamis, hogy Európa majd Amerikán keresztül orosz dízelt vásárol: az uniós rendelet az orosz eredetű kőolajtermékek közvetett behozatalát is tiltja, az USA-ba pedig a megállapodás idején egyetlen orosz rakomány tartott.

Az ukrán pénzszállítók 2026. március 5-i feltartóztatásával nem állították meg „Európa legnagyobb korrupciós ügyét”: a NAV augusztus 19-én bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzmosási nyomozást, a bécsi ügyészség pedig gyanú hiányában nem indított eljárást. Az osztrák vita viszont valós: az ellenzéki FPÖ az 1011 bejelentett készpénzexport (11,85 milliárd euró és 7,7 milliárd dollár) mellett egy januári, Davoshoz kötött ukrán szállítmányról is kérdez. A 200 kilogrammos „különleges rakomány” és az elmaradt ellenőrzés azonban csak a Kronen Zeitung és az FPÖ állítása, a hivatalos osztrák válasz ezt nem erősíti meg.

Igaz, hogy Magyar Péter 2026. október 9-én és 12-én is távozásra szólította fel az ÁSZ és a GVH elnökét. Október 12-én az Országgyűlésben ezt mondta nekik: „Ha nem megy, segítünk”. Az is igaz, hogy az ÁSZ elnökének törvény szerinti havi bruttó keresete 2026 márciusától nagyjából 8,7 millió forint. Az viszont nem igazolható, hogy a felszólítás mögött személyes sértődés állna amiatt, hogy az ÁSZ elnöke a miniszterelnök volt feleségének párja. A felszólításnak nem is friss sérelem az előzménye: a miniszterelnök már a választás éjszakáján távozásra szólította fel a hivatalvezetőket. Ennek eszközéül saját szavai szerint a Déli Körvasút-ügyet, a pártfinanszírozás ellenőrzését és az MNB-alapítványokat hozta fel.

Magyar Péter miniszterelnök a 2026. október 9-i kormányzati sajtótájékoztató elején valóban szóvá tette, hogy a közmédia élő közvetítés helyett a Kisvárost adja, a „160 milliárdos” keret is nagyjából fedi a közmédia költségvetését; Bodacz Balázs azonban nem a közmédia vezetője, hanem ideiglenes hírigazgatója, a távozásáról pedig nincs nyilvános döntés vagy bejelentés.