Mit hazudnak?

A 2026. október 6-i adóbejelentés tervezetként valós: a mostani katások havi tétele két lépésben, 2028-ra 50 ezerről 100 ezer forintra nő, a vagyonadó pedig 15–25 ezer magánszemélyt érinthet, nem megalapozott szakmai tétel viszont, hogy minden adóemelés munkahelyeket szüntet meg, nem igaz, hogy 2010 óta egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, és túlzás, hogy az emberek tizede ad munkát a többieknek, mert a KSH szerint a foglalkoztatottak 12 százaléka nem alkalmazott, és közülük is csak nagyjából egyharmadnak van alkalmazottja.

Igaz, hogy Kardosné Gyurkó Katalin csatlakozik a Fidesz országgyűlési frakciójához: Bóka János frakcióvezető és a Fidesz-frakció közleménye 2026. október 9-én jelentette be, hogy ő veszi át az Európai Parlamentbe távozott Orbán Balázs képviselői helyét.

A 2026. október 6-án egyeztetésre bocsátott katatervezet valóban a duplájára, havi 50 ezerről 100 ezer forintra emeli a ma katázók – köztük a taxisok – tételét (2027-ben 75, 2028-ban 100 ezer forint), ez ellentétes a Tisza kampánybeli adócsökkentési ígéretével, de még nem elfogadott törvény, a csomag a katázók körét is bővíti, az pedig hamis, hogy a Tisza-kormány alatt eddig csak adóemelések történtek, mert a vényköteles gyógyszerek és a tűzifa áfáját már csökkentették.

Igaz, hogy a Fidesz-frakció 2026. október 9-én közokirat-hamisítás miatti feljelentést jelentett be Schummer Orsolya és Csézy Erzsébet ellen, és az is, hogy a Házbizottság nem indított vizsgálatot. A közokirat-hamisítás azonban a feljelentő minősítése, nem hatósági megállapítás, a 2007-es Kispál-ügyből pedig nem következik kötelező lemondás. Azt, hogy Schummer „spontán, reflexszerű” mozdulatnak nevezte a gombnyomást, csak a Hír TV saját, nem szó szerinti összefoglalója közli.

Semmilyen nyilvános forrás nem igazolja, hogy a Dopemannek kérdést feltevő közönségtag tiszás provokátor lett volna, aki meg akarta zavarni a rendezvényt, a felvétel elérhető része szerint ráadásul udvarias kérdéssel kezdte; Dopeman visszakérdezései a „túlárazott szerződésről” és a „17 éves Marcikáról” pedig olyan ügyekre utalhatnak, amelyekben a dokumentált tények mást mutatnak.

A Tisza 2026 februárjában a szociális és gyermekvédelmi ágazatnak azonnali, a NOKS-dolgozóknak határidő nélküli 25 százalékos béremelést ígért. Szeptemberben a kormány, majd szeptember 14-én a parlamentben Lannert Judit oktatási miniszter is október közepére tette az első lépést, és Lannert ebbe a technikai dolgozókat is bevonta. Ebből 2026. október 18-ig semmit nem fizettek ki, és mértéket sem közöltek, de a kormány az emelést nem vetette el. Nem igaz viszont, hogy közben nyár vagy nyár vége lett volna a kormányzati határidő.

Az Európai Bizottság 2026. október 1-jén valóban kötelezettségszegési eljárást indított a magyar lakossági állampapírok kamatadó- és szochomentessége miatt, és a hazai, ezen belül a lakossági tulajdon aránya az államadósságban 2010 óta valóban jelentősen nőtt. A Bizottság azonban az eltérő bánásmódot kifogásolja, amelyet a mentesség kiterjesztése is orvosolhatna. A Tisza-kormányról pedig az a kép hiányos, hogy „felülvizsgálja a rendszert”: a Pénzügyminisztérium ugyan minden megoldást vizsgál, de a miniszterelnök október 9-én kijelentette, hogy nem tervezik megváltoztatni az adómentességet.

Az IMF 2026. október 8-i stábnyilatkozata valóban javasol progresszívebb szja-t, magasabb társasági adót és tőkejövedelem-adót, kevesebb áfakedvezményt, szűkebb támogatott energiakeretet, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését és a korai nyugdíjazás kivezetését; ezek azonban a rendes éves konzultáció kötelező erő nélküli ajánlásai, nem feltételei az uniós forrásoknak, az IMF-hitelről pedig csak névtelen sajtóértesülés szól. Az október 12-i parlamenti tudósítások szerint a miniszterelnök az IMF-ajánlásokat érintő felvetésre nem reagált érdemben, a kormány korábban viszont a nyugdíjkorhatár emelését nem tartotta aktuálisnak, és a rezsicsökkentés megtartását ígérte.

A visszavonást követelő „El a kezekkel a magyar sporttól!” nyilatkozat 2026. október 8-án valóban megjelent, és a sportvezetői összeférhetetlenségről szóló kormányzati tervezetről a legtöbb dolgot helyesen írja le: korlátozza, kit lehet vezetőnek választani, a hivatalban lévőknek is távozniuk kellene, és a tisztség megszűnése után négy évig tiltana. Azt viszont semmi nem igazolja, hogy „a magyar sportegyesületek” egységesen adták ki: nyilvánosan két érintett klubelnök, Kubatov Gábor és Deutsch Tamás tette közzé, aláírói lista nincs. Hogy a tervezet alaptörvény-ellenes-e, arról nincs döntés.

Igaz: a Fidesz 2026. október 8-án este a saját közösségi oldalán jelentette be, hogy Orbán Viktor Várhegyi Attilát nevezte ki a párt kommunikációs igazgatójának, Havasi Bertalan pedig továbbra is a párt sajtófőnökeként dolgozik.