Mit hazudnak?

Magyar Péter 2026. szeptember 1-jén Manfred Weberrel, másnap António Costával vacsorázott a budapesti Four Seasons Gresham Palace éttermében, ez dokumentált. A „majdnem 1 millió forint” egyetlen forrása a Világgazdaság 2026. október 8-i cikke, amely a Miniszterelnökség adatigénylésre adott válaszára hivatkozik. A lap szerint a két külön alkalom a kapcsolódó programokkal együtt 895 045 forintba került. Ezt független forrás vagy nyilvános dokumentum eddig nem erősítette meg.

Kapitány István 2026. október 2-án valóban egy új, elektromos Mercedes-AMG GT-t vezetett, és ezt a közösségi oldalán is bemutatta, de egy tesztvezetésről volt szó a kecskeméti Mercedes-gyárban, nem a saját autójáról és nem is Maybachról. Az autó alapára 63,5–78,2 millió forint, a „majdnem 100 millió” ehhez képest felfelé kerekít. Az üzemanyagárak és a munkanélküliség valóban emelkedett, az „egekben” jelző azonban túloz.

Az IMF küldöttsége 2026. szeptember 23. és október 6. között valóban Budapesten járt, és az október 8-i zárónyilatkozatában javasolta az energiatámogatások fokozatos kivezetését, a progresszívebb szja-t és a családi kedvezmények gyermek utáni adójóváírásra cserélését. Ezek azonban nem kötelező feltételek, hanem a rendes éves konzultáció szakértői ajánlásai, kompenzáló elemekkel együtt, és nagy részüket az IMF már 2025-ben is javasolta az Orbán-kormánynak.

Hont András 2026. október 8-án valóban az Index kiadójának vezérigazgatója lett. A 444 október 9-i elemzése ezt Orbán Viktor üzeneteként értelmezte, Hont pedig gúnyosan visszautasította. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy a kinevezés Orbán utasítására történt, sem arra, hogy Hont cégének 500 millió forintja közpénz volt. Az, hogy az Indexet „milliárdnyi közpénzzel tömték ki”, ellentmond a nyilvános kormányzati hirdetési adatoknak.

Igaz, hogy Juhász Áron, a Tisza gyógyszerész végzettségű, Heves megyei képviselője 2026. október elején Hankó Balázs letartóztatására hivatkozva lemondásra szólította fel az édesapját, Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara 2011 óta hivatalban lévő elnökét. Az is igaz, hogy Hankó Balázs ügyében nincs jogerős döntés. Juhászt viszont pályakezdőnek nevezni pontatlan, mert a saját közlése szerint 2016-ban diplomázott.

Igaz, hogy a BRFK 2026. október elején bűncselekmény hiányában megszüntette a Szijjártó Péter külügyminisztersége idején kiadott diplomata-útlevelek ügyében indult nyomozást, és az is, hogy Velkey György László államtitkár korábban visszaélésről beszélt. A feljelentést azonban nem a kormány tette, hanem Tényi István, és arra sincs forrás, hogy a nyomozás név szerint Szijjártó ellen folyt. A rendőrség csak a büntetőjogi felelősséget zárta ki, azt nem mondta ki, hogy „semmilyen visszaélés” nem volt, és nem cáfolta a minisztérium számait. Velkey október 5-i megrendülése pedig nem ehhez kötődik: egy három nappal korábbi, a BYD-ügyről szóló bizottsági meghallgatáson nyilatkozott.

Igaz, hogy Kubatov Gábor kiállt a Soroksárban játszó Kálnoki-Kis Zsombor mellett, és hogy egy tiszás képviselő a Hankó névre hivatkozva lemondásra szólította fel Hankó Zoltán kamarai elnököt. A kép mégis hamis: Magyar Péter miniszterelnök Kubatov előtt elítélte az ultrák felhívását, és Kubatov kifejezetten vele értett egyet. A Hankó Zoltánt érintő felszólítás egyetlen képviselőé volt, nem a párté, és Kubatov fia nem kirúgással, hanem közös megegyezéssel távozott a minisztériumból.

Szerbiában nem a gázvezeték elleni tervezett robbantásért ítéltek el valakit: a szabadkai felsőbíróság 2026. szeptember 11-én vádalku alapján egy év házi őrizetre ítélte a nyomozott hétfős csoport egyik tagját, mert májusban 500 euróért egy robbanótöltetes harci drónt szállított, és a vádalkuban ezt ismerte be, nem merényletet. Az ítélet nem dönt arról, kinek és mire szánták a húsvéti robbanóanyagot. Az viszont igaz, hogy Magyar Péter 2026 áprilisában „olcsó színháznak” nevezte, „szánalmasnak” pedig gúnyolta Orbán Viktor helikopteres, határ menti fellépését.

Igaz, hogy Kelemen Ágnes vízügyi államtitkár 2026-os vagyonnyilatkozatában 22 ingatlan szerepel, ebből négy a II. kerületben, kilenc Szentendrén, de ezek jórészt telkek, utak, erdők és tulajdoni hányadok, a szentendreiek örökölt földek. Az pedig nem bizonyított, hogy az aszály idején dolgozás helyett nyaralt: a minisztérium adatigénylésre adott válasza szerint szabadságot nem vett ki, a belső iratok viszont ellentmondanak egymásnak, az ausztriai út részletei pedig ma sem ismertek.

A 2026-os gyárbezárások, a beruházások visszaesése és a munkanélküliség emelkedése valós, de a Tisza-kormányt okolni értük félrevezető. A bezáró cégek piaci és vállalatcsoport-szintű okokat neveztek meg, a beruházások 2023 óta esnek. A gyárbezárási honlap saját listája 4500 helyett 3878 főt ad ki, a foglalkoztatási államtitkárt pedig október 5-én kinevezték. Az „egymillió új munkahely” a KSH szerint nagyjából 800 ezer. A nyári munkanélküliség-növekedés sem elsősorban a fiatalokat érintette: egy év alatt a 15–24 évesek rátája hibahatáron belül, 15,1-ről 16,5 százalékra nőtt, a munkanélküliek számában pedig az 55–64 évesek körében volt a legnagyobb a növekedés.