Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.

Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.

29 oldal

Szerda, szeptember 23.

Kedd, szeptember 22.

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

A két felidézett szavazás valóban megtörtént, de a poszt a mentelmi döntés okát elhallgatott tényekkel helyettesíti: az indítványt bíróság kérte egy ügyvéd magánvádas rágalmazási ügyében, és az érintett három képviselő közül kettő a bizottság előtt maga is támogatta a felfüggesztést.

Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 11 forrás

AI-elemzés

Félrevezetőmegalapozatlan tény

Az ügyészség valóban lopás gyanúja miatt indítványozta Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését, de vádat nem emelt – a poszt „vádol az ügyészség" fordulata a gyanú és a mentelmi indítvány szakaszát késznek mutatja, a „világtörténelemben első" állítás pedig nem ellenőrizhető.

Részletes elemzés 3 ellenőrzött állítás · 7 forrás

Kettős mérce

Ugyanazon a napon, amikor a Fidesz kommunikációja a miniszterelnök telefonügyében a büntetőeljárás mielőbbi lefolytatását sürgette, a párt képviselői saját frakciótársaik mentelmi ügyében az ellenkezőjére szavaztak: a 444 beszámolója szerint a Mentelmi Bizottságban a felfüggesztésre irányuló elnöki indítvány 3 igen és 3 nem miatt nem kapott többséget, ezért a bizottság a mentelmi jogok fenntartását javasolta, a plenáris szavazáson pedig Kocsis Máté ügyében 44, Panyi Miklós és Pócs János ügyében 45-45 képviselő szavazott a felfüggesztés ellen. Az ügytípus nem azonos: ott magánvádas rágalmazási, itt közvádas vagyon elleni ügyről van szó. Bóka János saját szavazatáról a megnyitott források nem szólnak.

Hétfő, szeptember 21.

Csütörtök, szeptember 17.

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

A bizottsági döntés valóban megtörtént – a Fidesz–KDNP javaslatát nem vették tárgysorozatba –, de ebből nem következik, hogy a Tisza „megvédte a paktumot”: a kormány hivatalosan elutasítja a paktum jelenlegi formáját, végrehajtási tervet nem adott be, és a kvótát sem vállalja.

Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 12 forrás

Csütörtök, szeptember 10.

AI-elemzés

Nagyrészt igaz

A poszt gúnyos kommentár a lipicai lovak ügyéről: a mögötte álló tény igaz — az Agrárminisztérium elismerte, hogy júliusi levélben kezdeményezte a brit királyi udvarnak átadott két ló kölcsönszerződésének megszüntetését —, de a poszt nem említi, hogy a tárca „pontatlan” fogalmazásra hivatkozva visszavonta ezt, és a lovak Windsorban maradnak.

Részletes elemzés 3 ellenőrzött állítás · 8 forrás

Szerda, szeptember 9.

AI-elemzés

Félrevezetőhamis összefüggés

A posztban szereplő számok — 697 forintos dízel, 621–622 forintos benzin, 47 ezerrel kevesebb dolgozó, 9, illetve 4 százalékkal csökkenő beruházás, 500 fős győri gyárbezárás — egyenként helytállnak, de a „rekordmagas hiány és államadósság” csak forintban igaz (GDP-arányosan 2006 és 2011 rosszabb volt), és a poszt olyan folyamatokat köt a Tisza költségvetési javaslatához, amelyek forrása az örökölt hiánypálya, az európai dízelhiány és a német autóipar visszaesése.

Részletes elemzés 7 ellenőrzött állítás · 21 forrás

Kettős mérce

A poszt az eladósodást rója fel a költségvetési javaslatnak, miközben a szerző és pártja ugyanezen a napon, 2026. szeptember 8-án olyan törvényjavaslatot nyújtott be — Bóka János az egyik előterjesztő —, amely visszaállítaná a 595, illetve 615 forintos hatósági üzemanyagárat. A Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentése szerint a védett üzemanyagárhoz kapcsolódó intézkedések a GDP 0,2 százalékával, a hozzájuk kötött jövedékiadó-csökkentés további 0,1 százalékával növelték a 2026-os hiányt. A bírált költségvetési pályát emellett részben az a törvény jelölte ki, amelyet még a fideszes többségű Országgyűlés fogadott el 3,7 százalékos hiánycéllal, majd 2025 novemberében Nagy Márton emelte 5 százalékra; a Pénzügyminisztérium adatai szerint 2026 április végéig, tehát még az előző kormány idején, 3849,8 milliárd forint hiány halmozódott fel.

Kedd, szeptember 8.

Bóka János profilképe
Eredeti megnyitása

Rekordmagas üzemanyagár. Rekordmagas államadósság. Rekordmagas hiány. Vajon a Tisza mennyi ígéretéről derül még ki, hogy hazugság volt?

3350Eredeti megnyitása

AI-elemzés

Hamismegalapozatlan tény

A poszt három „rekordot” állít, de a KSH és a KSH-adatsorok szerint sem az üzemanyagár, sem a GDP-arányos adósság, sem a hiány nem rekord: az üzemanyag a 2023-as csúcsok alatt van, a 7,5 százalékos hiány pedig terv, ami épp megegyezik a 2020-as értékkel — csak a nominális adósságszám új csúcs.

Részletes elemzés 10 ellenőrzött állítás · 18 forrás

Kettős mérce

A „rekordmagas üzemanyagár” számonkérése mellé érdemes odatenni két dokumentált korábbi esetet. Egy: a 480 forintos ársapkát az akkori, Fidesz–KDNP-vezetésű kormány 2022. december 6-án szüntette meg, és az azt követő hónapban, 2023 januárjában a KSH havi fogyasztóiátlagár-táblája szerint a gázolaj literje 708 forint volt — magasabb, mint a most rekordként bemutatott 697 forint; a benzin 2023 szeptemberi 650 forintos átlaga is meghaladja a mai 622 forintot. Kettő: a most „rekordmagas hiányt” felróló politikai oldal parlamenti többsége a 2026-os költségvetést a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal fogadta el, miközben a Pénzügyminisztérium júliusi átvilágítása szerint a valós, kormányváltás nélküli pálya 8,3 százalék volt — ezt a különbséget a kormány T/566-os költségvetésmódosításának indokolása is rögzíti. Ugyanez az aszimmetria látszik a védett árnál: a 2026. augusztus 10-i interpellációban a Fidesz a 595 forintos védett ár visszavezetését kérte, miközben a miniszter válasza szerint aznap a piaci benzinátlag 577 forint volt.

Vasárnap, szeptember 6.

AI-elemzés

Félrevezetőkiragadott idézet

A poszt árszámai pontosak, és Magyar Péter tényleg követelt 480 forintos benzinárat a kampányban, de a „Kapitány ígéretet tett a védett ár fenntartására” keret egy öt másodperces folyosói mondatra épül, miközben a miniszter ugyanaznap a bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy az ársapkákat ki kell majd vezetni.

Részletes elemzés 6 ellenőrzött állítás · 20 forrás

Kettős mérce

A poszt azt rója fel, hogy a hatósági jellegű üzemanyagár-védelmet megszüntették, és ezt hazugságként keretezi. A szerző pártja kormányon ugyanezt a lépést maga is megtette: a 2021 novemberében bevezetett 480 forintos árstopot az Orbán-kormány 2022 decemberében — benzinhiány és kútbezárások után — egyik napról a másikra vonta vissza, mire az HVG és az Index korabeli beszámolói szerint a 95-ös benzin átlagára 617–641, a gázolajé 681–699 forintra ugrott, vagyis a mai szint fölé. Ugyanez a párt 2026 márciusában, az iráni háború idején vezette be a 595/615 forintos védett árat, néhány héttel a választás előtt. A mostani követelés tehát olyan eszköz visszaállítására szól, amelyet saját kormányzása alatt maga is kivezetett, és amelynek a hiányában a benzinár hosszabb időszakokon át a mai szintnél magasabb volt.