Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.

Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.

29 oldal

Hétfő, szeptember 28.

Bóka János profilképe
Eredeti megnyitása

A gazdaság egyik legfontosabb tartóeleme a bizalom. A befektetők akkor hozzák Magyarországra a pénzüket, akkor indítanak beruházásokat és teremtenek új munkahelyeket, ha bíznak a jövőben és…

487Eredeti megnyitása

AI-elemzés

Félrevezetőhamis összefüggés

A 2026-os gyárbezárások, a beruházások visszaesése és a munkanélküliség emelkedése valós, de a Tisza-kormányt okolni értük félrevezető. A bezáró cégek piaci és vállalatcsoport-szintű okokat neveztek meg, a beruházások 2023 óta esnek. A gyárbezárási honlap saját listája 4500 helyett 3878 főt ad ki, a foglalkoztatási államtitkárt pedig október 5-én kinevezték. Az „egymillió új munkahely” a KSH szerint nagyjából 800 ezer. A nyári munkanélküliség-növekedés sem elsősorban a fiatalokat érintette: egy év alatt a 15–24 évesek rátája hibahatáron belül, 15,1-ről 16,5 százalékra nőtt, a munkanélküliek számában pedig az 55–64 évesek körében volt a legnagyobb a növekedés.

Részletes elemzés 15 ellenőrzött állítás · 42 forrás

Vasárnap, szeptember 27.

AI-elemzés

Félrevezetőmegalapozatlan tény

Magyar Péter 2026. szeptember 26-án Szolnokon valóban bejelentette a kata kiterjesztését és a havi adó emelését, de összeget nem mondott: sem a duplázásról, sem a végleges mértékről nem született döntés, így az ígéretszegés sem megállapított tény. A főállású katások a régi és a mostani rendszerben is szerezhettek ellátási jogosultságot. A Bódis Krisztának tulajdonított, „többet fizetni jobb” mondat nem 2026 márciusában hangzott el, és nem az adókról szólt: 2024-ben, a rezsicsökkentésről mondta.

Részletes elemzés 17 ellenőrzött állítás · 35 forrás

AI-elemzés

Vélemény

Bóka János „politikai leszámolásnak” nevezi a történteket. Ez az ő értelmezése, és három valós ügyre épül, de a poszt kihagyja, hogy a Mandiner archívumát egy nap után visszakapcsolták, a Terror Háza változatlan kiállítással újranyitott, az Alapjogokért Központnál pedig konkrét, hűtlen kezelés miatti nyomozás folyik.

Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 13 forrás

Kettős mérce

Bóka János pártja, a Fidesz, egy hasonló helyzetben másként ítélt. A 24.hu 2016. október 8-i tudósítása szerint amikor a Mediaworks nyomtatott és online formában is felfüggesztette a veszteséges ellenzéki Népszabadságot, és a nol.hu elérhetetlenné vált, a Fidesz közleményben „ésszerű gazdasági döntésnek” nevezte a lépést. Most a frakcióvezető a szintén veszteséges Mandiner finanszírozásának leállítását és archívumának átmeneti lekapcsolását „beszántásnak” és politikai leszámolásnak nevezi. A lap archívumát egy nap után visszakapcsolták. A Válasz Online szeptember 10-i írása maga is ezt a párhuzamot vonta meg a Népszabadság és a Válasz.hu korábban eltűnt archívumával. A civil szervezetek esetében: a Fidesz-kormány 2017-ben olyan törvényt fogadott el a külföldről támogatott civil szervezetekről, amelyről az EU Bírósága 2020. június 18-án kimondta, hogy indokolatlanul korlátozza az egyesülési szabadságot, és bizalmatlan légkört teremt ezekkel a szervezetekkel szemben. Most a párt a közpénzből finanszírozott Alapjogokért Központ elleni hatósági eljárást a „szellemi műhelyek” megtámadásaként írja le.

Szombat, szeptember 26.

AI-elemzés

Nagyrészt igazhamis összefüggés

Igaz, hogy a Tisza-kormánynak 2026. szeptember végén még nem volt kinevezett foglalkoztatási és munkaügyi államtitkára, és a beruházások is csökkennek. A videó viszont a visszaesést a Tisza-kormány iránti befektetői bizalmatlanságnak tulajdonítja, holott a csökkenés már 2022–2023-ban, az Orbán-kormány idején megkezdődött, és ezt az ok-okozati állítást semmilyen adat nem támasztja alá.

Részletes elemzés 3 ellenőrzött állítás · 11 forrás

Nincs ítélet

Nem értékelhető

Ez a poszt olyan tartalmat hordoz, ami források hiányában nem tényellenőrizhető, vagy olyan általános közlés, kérdésfelvetés, amit nem tudunk vizsgálni — ezért nem mondunk ki róla igaz/hamis ítéletet.

Bóka János profilképe
Eredeti megnyitása

❗Levélben fordultam az Országgyűlés elnökéhez Schummer Orsolya szavazása miatt. Meggyőződésem, hogy ami a parlamenti szavazás során történt, nem maradhat következmények nélkül. Kezdeményeztem a Házbizottság haladéktalan…

1489Eredeti megnyitása

Nincs ítélet

Téma

Péntek, szeptember 25.

Bóka János profilképe
Eredeti megnyitása

Schummer Orsolya, tiszás képviselő átnyúlt a mellette ülő képviselőtársa szavazógépéhez, és szándékosan gombot nyomott. Ez a gombnyomás minden bizonnyal a mellette ülő képviselő szavazatának megváltoztatását…

1096Eredeti megnyitása

Nincs ítélet

Téma
Bóka János profilképe
Eredeti megnyitása

Van egy érdekes kérdésem Vitézy Dávidhoz. Ha a magyar autópálya-koncesszió olyan rossz üzlet, akkor a külföldi koncesszor miért kerül kilométerenként jóval…

4047Eredeti megnyitása

AI-elemzés

Hamishamis párhuzam

A poszt számait az MKIF 2026. augusztus 24-i közleménye tartalmazza, de nem összemérhető díjakat állít egymás mellé: az M5/M6 díjában a pályák megépítésének törlesztése is benne van, csak üzemeltetésben viszont a külföldi üzemeltetők az olcsóbbak. A kormány a nyilvános közlések szerint az MKIF feladatait az állami Magyar Közútnak adná vissza, nem egy „drágább külföldi konstrukciónak”.

Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 9 forrás

AI-elemzés

Vélemény

A szerző véleménye szerint a kormány „veszélyes játékot” űz; a tényalapok nagyrészt stimmelnek (magyar diplomata a C8-on, MOL–Naftogaz memorandum, ukrán indoklás, hétvégi kormányzati csend), de a videó nem mondja ki, hogy csak nem kötelező szándéknyilatkozatról van szó, és a kormány tájékozottságát akkor is „nem világosnak” nevezi, amikor a miniszterelnök, a szakminiszter és a MOL már kimondta: a kormányt nem tájékoztatták.

Részletes elemzés 6 ellenőrzött állítás · 9 forrás

Szerda, szeptember 23.

AI-elemzés

Félrevezetőmegalapozatlan tény

A videóban felsorolt útfejlesztési tervek és célok nagyrészt valósak, de a poszt kész tényként közli, hogy a Tisza-kormány „magára hagyja” a vidéket és az autósokat, miközben a kormány eddig csak átvilágítást jelentett be, a megnevezett projektek törléséről pedig nincs döntés; az 540 km-es felújítás ráadásul már lezárult, és a 870 km-es szám 2024-es adat.

Részletes elemzés 7 ellenőrzött állítás · 12 forrás

Kettős mérce

A poszt a Tisza-kormánynak rója fel, hogy a gyorsforgalmi fejlesztések sorsa bizonytalanná vált. A Bóka János pártja vezette Orbán-kormány 2023. május 8-i közleménye szerint azonban a 2023–2024-es költségvetési terhek csökkentésére „számos beruházás leállításra és átütemezésre került a háború kitörését követően”, és ennek érdekében módosították a 2022-es autópálya-koncessziós szerződést. A kormány 2024. februári közleménye is azt írja, hogy „2023 során számos beruházás leállításra, illetve átütemezésre került”. Az akkori kormány tehát maga is költségvetési okból halasztott gyorsforgalmi fejlesztéseket, amit most a Fidesz ellenzékből a vidék „magára hagyásaként” kér számon.