Mit hazudnak?

A KözTér 2026. október 20-án valóban azt írta, hogy Orbán Anita külügyminiszter kétszer is le akart mondani: a június 2-i berlini út után és augusztus 24-én. Ez azonban egyetlen, álnéven író, meg nem nevezett forrás beszámolója, amelyet semmilyen független forrás nem erősít meg. Ellenőrizhető tényként csak a berlini látogatás, az augusztus 25-i lélegeztetőgépes feljelentés és a minisztériumi válasz hiánya áll meg.

A 2027-es költségvetés 2026. október 19-i bemutatásakor bejelentett béremelések valóban elmaradnak a korábbi 20–25 százalékos vállalásoktól (szociális ágazat 17,8, nevelést-oktatást segítők nettó 21,5, közművelődés 10,7, egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17, rendvédelem bruttó 15 százalék). A szakszervezetek többsége és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara dokumentáltan kevésnek, az ígéretektől elmaradónak nevezte őket, és a szakdolgozói bérkeret, 192 milliárd forint, valóban az 510 milliárdos egészségügyi többlet felét sem éri el. Árnyalja a képet, hogy a pedagógusoknak és a rendvédelemnek nem ígértek számszerű emelést, és a kulturális emelés „nullával egyenlő” voltát a tárca vitatja. Néhány reakció pedig nem igazolható: a rendőrszakszervezeti kommentelési felhívás, a szociális szakszervezet szó szerinti reakciója és az egyes névtelen hozzászólások.

A 2027-es költségvetés 2026. október 19-i bemutatásakor bejelentett béremelések valóban elmaradnak a korábbi 20–25 százalékos vállalásoktól (szociális ágazat 17,8, nevelést-oktatást segítők nettó 21,5, közművelődés 10,7, egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17, rendvédelem bruttó 15 százalék). A szakszervezetek többsége és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara dokumentáltan kevésnek, az ígéretektől elmaradónak nevezte őket, és a szakdolgozói bérkeret, 192 milliárd forint, valóban az 510 milliárdos egészségügyi többlet felét sem éri el. Árnyalja a képet, hogy a pedagógusoknak és a rendvédelemnek nem ígértek számszerű emelést, és a kulturális emelés „nullával egyenlő” voltát a tárca vitatja. Néhány reakció pedig nem igazolható: a rendőrszakszervezeti kommentelési felhívás, a szociális szakszervezet szó szerinti reakciója és az egyes névtelen hozzászólások.

A 2027-es költségvetésről 2026. október 19–20-án bejelentett elemek valósak: 9 százalékos szja a minimálbérig, kétszeres családi pótlék, bér- és nyugdíjemelés, 4,9 százalékos hiánycél, lakhatási, energetikai, vízmegtartási és vasútfejlesztési programok. Mindez azonban még csak a be nem nyújtott tervezet tartalma. Az államadósság-ráta csökkenése szerény (77,5-ről 77,2 százalékra), a 2,4 százalékos növekedés előrejelzés, és részben olyan uniós pénzekre épül, amelyekről a Bizottság még nem döntött. Az a következtetés pedig, hogy a középosztály lesz a vesztes, nem következik a számokból.

A 2027-es költségvetés 2026. október 19–20-án bejelentett vállalati adóemelései valósak: 260 milliárd forint a társasági adóból és az innovációs járulékból, 3,75 százalékos reklámadó, magasabb kiskereskedelmi adó. A legnagyobb, a globális minimumadó alá eső cégek névleges társaságiadó-kulcsa a Pénzügyminisztérium október 20-i tájékoztatása szerint 9-ről 15 százalékra nő, ez 3–5 ezer céget érint. Csakhogy a 15 százalék csak névleges kulcs: az iparűzési adó beszámítása miatt a tényleges teher 11–11,25 százalék körül lesz, és a 180 milliárd forint alatti árbevételű cégeknél marad a 9 százalék. Mindez egyelőre csak bejelentés. Nem megalapozott, hogy az adóemelés miatt már most „brutális” gazdasági visszaesés van, sem az, hogy a társaságiadó-emelés munkahelyeket szüntet meg, és a cégek biztosan a lakosságra hárítják át.

A 2027-es költségvetés 2026. október 19-i bemutatásakor bejelentett béremelések valóban elmaradnak a korábbi 20–25 százalékos vállalásoktól (szociális ágazat 17,8, nevelést-oktatást segítők nettó 21,5, közművelődés 10,7, egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17, rendvédelem bruttó 15 százalék). A szakszervezetek többsége és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara dokumentáltan kevésnek, az ígéretektől elmaradónak nevezte őket, és a szakdolgozói bérkeret, 192 milliárd forint, valóban az 510 milliárdos egészségügyi többlet felét sem éri el. Árnyalja a képet, hogy a pedagógusoknak és a rendvédelemnek nem ígértek számszerű emelést, és a kulturális emelés „nullával egyenlő” voltát a tárca vitatja. Néhány reakció pedig nem igazolható: a rendőrszakszervezeti kommentelési felhívás, a szociális szakszervezet szó szerinti reakciója és az egyes névtelen hozzászólások.

A kormány 2026. október 19-én valóban bejelentette, hogy 2027 januárjától megduplázza a családi pótlékot, az anyák szja-mentességét havi bruttó egymillió forintnál korlátozza, és nem vezeti be a kétgyermekes anyák mentességének az Orbán-kormány idején törvénybe foglalt kiterjesztését; a plafon főként a magas keresetű, jogosult anyákat (például orvosnőket) érinti. Az viszont nem igaz, hogy általában a 40 év feletti anyák veszítenék el a mentességet, és október 19-én mindez még csak bejelentés volt.

Igaz, hogy Magyar Péter október 13-án bejelentette Emmanuel Macron érkezését, és az is, hogy október 19-én a francia nagykövetség közölte: Macron nem vesz részt az október 23-i ünnepségen, és francia részről a látogatást korábban senki sem erősítette meg; Ursula von der Leyen részvételét és beszédét aznap az Európai Bizottság bejelentette. A „lemondta a részvételét” fordulat viszont pontatlan, mert francia visszaigazolás korábban sem volt.

A vagyonadó-tervezet valóban egyenlőtlenül érintheti a magyar és a külföldi tulajdonosi hátterű cégeket, de nem a vállalkozásokat adóztatja, hanem az egymilliárd forint feletti nettó magánvagyont: a külföldi magánszemélyek is fizetnek a közvetlenül birtokolt magyar cégrészesedésük után, a tulajdonosok túlnyomó többségét pedig nem éri el. Nem a cégek eredményét vonja el, és az sem igaz, hogy Európában mindenhol gyorsan ki kellett vezetni: Svájcban, Norvégiában és Spanyolországban ma is van ilyen adó.

Igaz, hogy 2026. október 19-én reggel több mint 70 oktatási intézményt érintő bombafenyegetés érkezett, és hogy Magyar Péter 2025. január 23-án, a közel 300 iskolát érintő bombariadó után 11 pontos listában vetette fel a titkosszolgálatokért felelős miniszter és a belügyminiszter felelősségét; ezt a felelősséget azonban feltételesen fogalmazta meg, arra az esetre, ha „előzetesen fogalmuk sem volt” az akcióról.