Mit hazudnak?

Orbán Viktor 2026. október 18-án Lakiteleken valóban azt mondta, hogy a letartóztatott fideszes politikusokat azért vitték be, hogy őt is bevihessék, de a letartóztatásokat bíróság rendelte el, a politikai cél pedig nem igazolt; az aranykonvoj-ügyről elhangzottak nem állnak meg: a pénzmosási nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették, a hét ukrán fegyvertelen banki alkalmazott volt, nem „fegyveres maffiózó”, a Hajdu Jánossal közölt gyanú pedig legalább kilencórás jogellenes fogva tartásról szól, nem másfél óráról.

Az az álláspont, hogy a kormányzás minőségét a politikus karaktere dönti el, nem a tudása, és hogy a Fidesz közösségének ellenzékben, a „méltatlan, megalázó” helyzetként leírt parlamenti munkában kell helytállnia: csak így érdemli ki újra a bizalmat és a kormányzásra szóló felhatalmazást.

Orbán Viktor október 18-án Lakiteleken sarkított összefoglalót adott Magyar Péter parlamenti közléseiről, és maga jelezte, hogy nem szó szerint idéz. Az ÁSZ elnökének távozására és a fideszes politikusok elleni hatósági fellépésre vonatkozó részek dokumentált felszólalásokon alapulnak, a Fidesz betiltásának követelésére viszont nem találtunk forrást.

A forrásokkal egyezik, hogy 2026. október 17-én Franciaországban több százezren tüntettek, a zavargásokban felgyújtották a 143 éves limoges-i városházát, és hogy az Ipsos BVA október 7–8-i mérésén a franciák 82 százaléka ítélte meg kedvezőtlenül Macront; a koncertfelvétel viszont nem a zavargások közben, hanem az előző este, október 16-án készült, Macron budapesti részvételét pedig Magyar Péter jelentette be, az Élysée-palota október 18-ig nem erősítette meg.

A forrásokkal egyezik, hogy 2026. október 17-én Franciaországban több százezren tüntettek, a zavargásokban felgyújtották a 143 éves limoges-i városházát, és hogy az Ipsos BVA október 7–8-i mérésén a franciák 82 százaléka ítélte meg kedvezőtlenül Macront; a koncertfelvétel viszont nem a zavargások közben, hanem az előző este, október 16-án készült, Macron budapesti részvételét pedig Magyar Péter jelentette be, az Élysée-palota október 18-ig nem erősítette meg.

Igaz, hogy a Miniszterelnökség a Telex adatigénylésére a 2018-as, az Orbán-kormány alatt elfogadott kormányzati igazgatási törvényre hivatkozva nem adta ki a Tisza-kormány május óta tartott üléseinek összefoglalóit, miközben az Orbán-kormányok üléseinek összefoglalóit fokozatosan közzéteszi, és az is igaz, hogy Magyar Péter a választás után nyilvános kormányüléseket, majd igény esetén a felvételek közzétételét ígérte; a „2010 óta készült emlékeztetők” közzétételéről szóló ígéret azonban a korábbi kormányokra vonatkozott, és túlzás, hogy nincsenek kérdezést biztosító kormányzati sajtótájékoztatók.

Az IFDD intézet Kronen Zeitungnak készített, 2026. október 11-én közölt felmérésében az FPÖ 40 százalékon állt, 3 ponttal a júliusi mérés fölött, a három kormánypárt együtt 39 százalékot kapott, és az FPÖ 11 ponttal múlta felül a 2024-es 28,85 százalékát; az osztrák pénzügyminisztérium 1011 készpénz- és 19 nemesfémexportról szóló adatai is pontosak, de ezek még májusiak, és bejelentett banki szállításokra vonatkoznak.

Magyar Péter 2026. október 16-án este valóban azt mondta, hogy szerinte Zelenszkij nem jön el az október 23-i budapesti megemlékezésre, pedig a magyar kormány az orosz elnök kivételével minden vezetőt meghívott, és a történeti háttér is helytálló; az ukrán fél azonban október 17-ig nem döntött, így az, hogy Zelenszkij „nem jön el”, csak a miniszterelnök várakozása, nem tény.

Igaz, hogy a Roszatom vezérigazgatója 2026. október 16-án Moszkvában azt mondta, nincs párbeszéd a magyar kormánnyal Paks II.-ről, és az átvilágítás lezárására várnak. Igaz az is, hogy Tótth András energetikai államtitkár október 13-i hatállyal lemondott, a felülvizsgálat év végére vagy 2027 elejére várható, és Kapitány István 2034–2035-ös Paks II.-, illetve 2032-es leállítási dátumokról beszélt. A „befagytak” szó viszont pontatlan: kormányszintű tárgyalások a kormányváltás óta el sem kezdődtek, technikai szinten pedig a munka és a kifizetések is folynak.

Igaz, hogy Duda Éva cége 2026 nyarán öt NKA-pályázaton összesen 10,9 millió forintot nyert, hogy szeptemberben bekerült a minisztérium ideiglenes Táncművészeti Bizottságába, és hogy két lap szerint a minisztérium és Nagy Ervin októberben nem válaszolt a kérdéseikre. Félrevezető viszont, hogy a pénzt a Tisza-kormány vagy személyesen Nagy Ervin juttatta neki: a támogatásokról az NKA szakmai kollégiuma döntött, amelynek miniszteri tagjait akkor még az előző kulturális miniszterek nevezték ki, Nagy Ervinnek az NKA-ban nincs tisztsége, a társulat pedig 2024-ben is öt NKA-támogatást kapott.