Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Több poszt ugyanazokat az állításokat ismétli. Ezeket közösen ellenőrizzük: az itt látható ítélet mindegyik felsorolt posztra vonatkozik, és új információ esetén frissülhet. A posztok közzétételéről ember dönt.
A paksi PIP-földvásárlások hektáráránál a mezőgazdasági átlagár sokszorosa valós, és Sárosi József tiszás képviselő cége saját elismerése szerint megbízási díjat kapott egy 2020-as eladásnál. Az viszont csak névtelen értesülés, hogy sikerdíjért ő kereste fel a tulajdonosokat, és ő intézte az átminősítést. A nyomozás elrendeléséről csak a feljelentő beszámolója szól. Nem áll meg az az érv sem, hogy a trafik- és az Elios-ügy az elévülés ellenére könnyen elővehető.
Időrend: a trafikkoncessziókat 2013-ban osztották ki, az Elios-nyomozást 2018-ban zárták le. A szekszárdi húsüzem adásvétele 2017–2018-ban, a paksi földvásárlások 2018 és 2020 között történtek, Sárosi József közvetítése pedig nagyjából 2018 és 2020 tavasza közé esik. Ezek mind az Orbán-kormány idejére esnek. Sárosi ekkor a fideszes vezetésű paksi önkormányzat cégét, a DC Dunakom Zrt.-t vezette, és nem volt tiszás politikus. 2026 áprilisában lett a Tisza szekszárdi képviselője. A feljelentések, a feljelentés-kiegészítés és a nyilvános vita már a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején zajlott.
Elévülés: a Btk. szerint az elévülést csak az elkövető ellen foganatosított eljárási cselekmény szakítja félbe. Az Elios-ügyben senkit nem hallgattak ki. A lezáró határozat dátuma tehát nem indítja újra az elévülést. Hogy az ügyészség hivatali visszaélést követett volna el, azt hatóság nem állapította meg.
Árak: a nyilvánosságra hozott 2020-as szerződés szerint 24 hektárért 3,5 milliárd forintot fizettek, ez hektáronként kb. 146 millió. A „20 hektár, 3 milliárd” ugyanerre az arányra vezet. Az 5,5 hektáros, 557 milliós vétel kb. 101 millió forint hektáronként. A KSH 2020-as termőföldár-közlése szerint a gyep átlagára országosan 837 ezer, a KSH vármegyei táblája szerint Tolnában 1,044 millió forint volt hektáronként. A „800 ezer” tehát kissé lefelé kerekít, a százszoros nagyságrend viszont áll. A viszonyítási alap a mezőgazdasági ár, a vevő pedig átminősítés után, ipari célra vásárolt. A túlárazás büntetőjogi megítéléséről nincs hatósági döntés.
Sárosi szerepe: a Telex, a 24.hu, a HVG és a Kontroll október 5-i beszámolója szerint Sárosi nem vitatta, hogy cége közvetített egy PIP-nek eladott földnél, és megbízási díjat kapott. Saját változata szerint egy akkori alkalmazottja jelezte, hogy idős nagyapjának egy helyi ügyvéd 100 millió forintot ajánlott a földért. Ő ezt alacsonynak tartotta, ezért a család megbízási szerződéssel az ő cégét bízta meg az értékesítéssel. A megbízás közel két évig tartott, 2020 tavaszán érkezett a PIP ajánlata, majd az eladó kifizette a díjat. Ennek összegét nem közölte. A közvetítés és a díj tehát dokumentált. Az a változat viszont, hogy Sárosi több tulajdonost keresett fel, sikerdíjért vállalta az átminősítés elintézését, és ehhez bennfentes PIP-információja volt, névtelen értesülésekre épül. Bizonyíték csak egyetlen ügyletről került elő. A Paksi Hírnök 2020-as tudósítása megerősíti, hogy Sárosi 2020 tavaszáig a DC Dunakom vezérigazgatója volt. Hogy közben a saját cége közvetített egy állami vételnél, az összeférhetetlenségi kérdést vethet fel, de ezt hatóság nem vizsgálta.
Nyomozás: hogy a földvásárlások miatt elrendelték a nyomozást, azt minden sajtóbeszámoló a feljelentő közlésére alapozza. Rendőrségi közlés nem került elő. Sárosival szemben semmilyen hatósági eljárási lépés nem ismert.
„A trafikbotrány és az Elios-ügy büntethetősége az elévülés határán van, vagy már elévült.”
A Btk. 26. §-a szerint az elévülés ideje a büntetési tétel felső határa, de legalább öt év, korrupciós bűncselekményeknél tizenkét év. A trafikkoncessziókat 2013-ban osztották ki, az Elios-nyomozást 2018. október 26-án szüntették meg, kihallgatás nélkül. A pontos számítás a minősítéstől függ, ezt hatóság nem közölte.
„Az ügyészség hivatali visszaélést követett el, amikor lezárta a trafik- és az Elios-ügy nyomozását.”
Ezt bíróság vagy hatóság nem állapította meg. A Legfőbb Ügyészség szerint az Elios-nyomozást formálisan a Nemzeti Nyomozó Iroda szüntette meg, ügyészi felügyelet mellett. A szabotált nyomozásról szóló 2019-es Átlátszó-elemzés sajtóértékelés, nem hatósági döntés.
„A lezáró határozatok jóval későbbiek, az elévülés csak tőlük számít, ezért a trafik- és az Elios-ügy könnyen elővehető.”
A Btk. 28. § (1) bekezdése szerint az elévülést csak az elkövető ellen foganatosított eljárási cselekmény szakítja félbe, az Elios-ügyben pedig senkit nem hallgattak ki. A hivatali visszaélés (Btk. 305. §) felső tétele három év, elévülése így öt év: egy 2018 októberi elkövetés 2023-ban elévült volna.
„A Paks II.-re hivatkozva az állami PIP Nonprofit Kft. akár százszoros áron vásárolt földeket és ingatlanokat.”
A nyilvánosságra hozott szerződés szerint 2020-ban 3,5 milliárdot fizettek 24 hektárért, ez kb. 146 millió Ft/ha. Az 5,5 hektáros, 557 milliós vétel kb. 101 millió Ft/ha. A KSH szerint a gyep 2020-as átlagára országosan 837 ezer, Tolnában 1,04 millió Ft/ha volt, így a szorzó nagyjából 100–140-szeres. A viszonyítási alap a mezőgazdasági ár, a vevő viszont átminősítés után vásárolt.
„A szekszárdi egykori húsüzem adásvételén Kapitány Zsolt és társai mintegy egymilliárd forintot kerestek.”
A 24.hu mérlegadatokon alapuló becslése szerint a Cseppkő Faktor Zrt. 2017-ben 300–400 millióért szerezte meg a telepet, a PIP pedig 2018 májusában 1,8 milliárdot fizetett érte. Kapitány közvetett résztulajdonos és vezérigazgató volt. A BRFK 2020 januárjában azzal szüntette meg a nyomozást, hogy nem történt bűncselekmény.
„A paksi földvásárlások ügyében tett feljelentés nyomán nyomozás indult.”
A nyomozás elrendelése csak a feljelentő saját közléséből ismert („a rendőrség úgy tájékoztatott”). Az október 5-i cikkek is erre hivatkoznak. Rendőrségi vagy ügyészségi közlést, ügyszámot nem találtunk. A húsüzem ügyében augusztusban megismételt feljelentést a feljelentő szeptemberi közlése szerint elutasították.
„Sárosi József, Szekszárd tiszás országgyűlési képviselője 2019–2020-ban a paksi városüzemeltetési cég vezérigazgatója volt.”
Sárosi aláírásával jelentek meg 2019-es DC Dunakom Zrt.-beszámolók, vezérigazgatóként. A Paksi Hírnök 2020. július 3-i száma szerint az önkormányzat közös megegyezéssel szüntette meg a munkaviszonyát a veszélyhelyzet idején, utódja Domonkos Tamás lett.
„Sárosi József cége közvetített egy PIP által megvásárolt földterület eladásánál: a birtokbaadási jegyzőkönyv az eladó kapcsolattartójaként nevezi meg, és cége megbízási díjat kapott.”
Sárosi október 5-i közleményében nem vitatta a szerepét. Elismerte, hogy egy idős tulajdonos családja megbízási szerződéssel az ő cégét bízta meg az értékesítéssel, és a 2020 tavaszi PIP-vétel után cége megbízási díjat kapott. A díj összegét nem közölte. Az 5,5 hektár és az 557 milliós ár csak a feljelentő által bemutatott iratból ismert.
„Sárosi József 2019–2020-ban maga kereste fel a földtulajdonosokat, és sikerdíj ellenében vállalta, hogy elintézi a földek művelésből való kivonását és átminősítését; ezt nem nyilvános magánszerződések rögzítik.”
Ez meg nem nevezett informátorokra épülő értesülés, és a sikerdíjas magánszerződéseket a feljelentő is csak feltételezi („rendelkezhettek”). Dokumentum csak egyetlen ügyletről került elő. Sárosi szerint nem ő kereste a tulajdonosokat: egy alkalmazottja jelezte, hogy a nagyapjának 100 milliót ajánlottak, és a család bízta meg a cégét.
„Sárosi József bennfentes információt kapott a PIP-től arról, mely területeket kívánják felvásárolni.”
Erre semmilyen dokumentumot nem hoztak nyilvánosságra, a feljelentő későbbre ígért részleteket. Sárosi minden ilyen állítást rágalmazásnak nevezett. Az, hogy egy ügyletnél közvetített, önmagában nem bizonyít bennfentes információt.
Nincs több poszt2 összesen
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.