Eredeti megnyitásaA Kontroll Magyar Péter kontrollja alatt áll. Itt egy újabb bizonyíték, hogy Magyar Péternek tudnia kellett a Bangó Sándorral készült interjúról és annak körülményeiről!
Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
29 oldal
Oldal szűrése
Szerda, szeptember 2.
Eredeti megnyitásaKedd, szeptember 1.
Eredeti megnyitásaMagyar Péter nyuszimotorozik és bűnözőzik a Parlamentben, Pócs Jánost fenyegetve, pár nappal később rendőrségi razzia és fotó Pócs Jánossal. Majd egy órával később Magyar Péter poszt.…
AI-elemzés
Félrevezetőhamis összefüggés
A parlamenti szóváltás és a szeptember 1-jei rendőrségi kutatások megtörténtek, de az eljárás még júniusban, miniszteri feljelentésre indult, a kutatások cégeknél zajlottak, nem Pócs Jánosnál – a poszt az időbeli egymásutániságból politikai megrendelést vezet le, bizonyíték nélkül.
Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 11 forrás
Kettős mérce
A poszt szerzője a 2022–2026-os ciklusban, a Miniszterelnökség államtitkáraként az ellenzéki fővárosi vezetéshez kötött korrupciógyanús ügyekről az Országgyűlésben úgy fogalmazott: „bízunk a nyomozó hatóságok munkájában, és abban, hogy nemcsak a Lánchíd felújítása körüli pénzmozgások ügyében, hanem a többi korrupciógyanús ügyletben is… fény derül az igazságra, és ennek meglesznek a következményei”. Ott tehát a hatósági eljárás az igazság kiderítésének eszköze volt; a mostani, saját politikai oldalát érintő nyomozati cselekményt viszont politikai megrendelésként írja le. A felszólalás az Országgyűlés hivatalos naplójában a 42. ciklus 115. ülésnapján, a tavaszi ülésszakban szerepel; a lapról a pontos naptári dátum nem derült ki.
Hétfő, augusztus 31.
Eredeti megnyitásaMár mezei tiszás képviselők is nyíltan támadják Lőrincz Viktóriát Amikor arról beszélünk, hogy Lőrincz Viktória alkalmatlan egy…
Nincs ítélet
Téma
Eredeti megnyitásaStumpf lehet a befutó Lőrincz bukása után Tegnap a széteső Lőrincz Viktória által vezetett Vidék- és…
Vasárnap, augusztus 30.
Eredeti megnyitásaKelemen Ágnes - A fogyatkozó dunai víz nyomában Karintiában Vízügyi államtitkár asszony ausztriai kalandjai kapcsán…
AI-elemzés
Félrevezetőmegalapozatlan tény
A poszt fő földrajzi felvetése helytálló — Karintia vize a Dráván keresztül Paks alatt éri el a Dunát —, de a klagenfurti helyszínt bizonyíték nélkül tényként közli, a torkolatot Belgrádhoz teszi, felnagyítja a Dunáig mért távolságot, és „semmilyen vízügyi tapasztalatot” tagad, amit az államtitkár hivatalos életrajza részben megcáfol.
Részletes elemzés 7 ellenőrzött állítás · 15 forrás
Péntek, augusztus 28.
Eredeti megnyitásaA Tisza-kormányt továbbra is a káosz jellemzi. 4,5 hónap után sem sikerült betölteni államtitkári pozíciókat. Vagy lehet, a jelöltek sem olvasták az e-mailjeiket.
AI-elemzés
Félrevezetőelhallgatás
A felszólalás több eleme helytálló – tizenhárom kormányhivatal élén valóban nincs kinevezett vezető –, de a poszt szövege elhallgatja, hogy a hiányolt két államtitkári tisztség közül az egyiket két hete betöltötték, a másik kinevezését pedig a Magyar Közlöny két nappal a poszt előtt kihirdette, másnapi hatállyal.
Részletes elemzés 6 ellenőrzött állítás · 14 forrás
Eredeti megnyitása
AI-elemzés
Félrevezetőelhallgatás
A poszt grafikája igaz magra épül – közpénzes beszállító valóban vizsgálható és felügyelet alá vonható –, de a cég „kénye-kedve szerinti elvételét” állítja, miközben a törvény nem tulajdonelvonást, hanem három együttes feltételhez kötött, hatósági határozattal elrendelt, félévente felülvizsgálandó és bíróság előtt támadható átmeneti felügyeletet ismer.
Részletes elemzés 3 ellenőrzött állítás · 8 forrás
Kettős mérce
A poszt azt kifogásolja, hogy az NVVH garanciák és bírói kontroll nélkül léphet fel közpénzzel kapcsolatba került magánvállalkozásokkal szemben. A szerző 2023. november 28-án, a Miniszterelnökség államtitkáraként a parlamentben a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat mellett érvelt: a Szabad Európa egykorú tudósítása szerint azt mondta, a javaslat egyik célja éppen az, hogy megakadályozza és feltárja az „idegen, külföldi beavatkozási kísérleteket”. Az így megszavazott 2023. évi LXXXVIII. törvény 6. § (7) bekezdése kimondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyilvánosságra hozott jelentésével szemben jogorvoslatnak nincs helye, a 8. § (2) bekezdése pedig azt, hogy a hivatal vizsgálati eljárása nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, és e tevékenységével kapcsolatban közigazgatási pernek nincs helye – vagyis ugyanaz a jogorvoslat-kizárás, amelyet a mostani poszt az NVVH-nál kifogásol. Az NVVH-nál a jogorvoslat hiánya csak a tényfeltáró vizsgálatra áll: a poszt által kifogásolt vállalati felügyelet hatósági határozattal jár, amely bíróság előtt támadható.
Csütörtök, augusztus 27.
Eredeti megnyitásaAI-elemzés
Hamis
A miniszter idézett mondata valóban elhangzott, de nem külföldi cégekről, hanem arról szólt, hogy a szélerőművek nem állami, hanem magánberuházásból épülnek; a poszt ezer milliárdos „uniós szélerőmű-pénze” valójában a hálózatfejlesztésre szóló keret, a turbinákra uniós támogatás nem jár, és nyerteslista sem létezett a poszt idején.
Részletes elemzés 7 ellenőrzött állítás · 17 forrás
Kettős mérce
A poszt „ellocsolásnak” nevezi a szélerőmű-programot, miközben annak szabályozási keretei az előző, fideszes kormány idején születtek. A kormány 2023. december 15-i közleménye szerint „a magyar gazdaság jövője a zöldenergia”, és az akkori kabinet jelentősen enyhítette a telepítés feltételeit: a védőtávolságot 700 méterre csökkentette, megszüntette a pályáztatási követelményt, valamint a szélerőművi engedélyszám- és teljesítménykorlátot, bevezette a könnyített térség intézményét legfeljebb 50 napos engedélyezési határidővel, és a 330 MW-os szélkapacitás megháromszorozásával számolt 2030-ra. A biztosítékszámításhoz ma is használt 406 millió forint/MW-os szélerőművi benchmarkot a 14/2024. (I. 31.) Korm. rendelet melléklete rögzítette, Orbán Viktor aláírásával.
Eredeti megnyitásaAbszolút képmutatás!
Hétfő, augusztus 24.
Eredeti megnyitásaNe számítsunk a tiszásoktól választ arra, amire nincs válasz. ‼️A tiszás kormány alkalmatlansága miatt minimálbérből családok gyermekei nem kapják meg az iskolakezdési támogatást, miközben milliókat…
AI-elemzés
Nagyrészt igaz
A poszt magja igaz — az egyszülős jogcímnél nincs jövedelemkorlát, a minimálbéres kétszülős családok jellemzően kimaradnak —, de a keretezés elhallgatja, hogy a kizárás csak akkor áll, ha a gyermek egyik másik jogcímbe sem tartozik, és hogy a szerző frakciója megszavazta a törvényt.
Részletes elemzés 6 ellenőrzött állítás · 14 forrás
Kettős mérce
A poszt azt kifogásolja, hogy a jövedelmi helyzetre tekintet nélkül járó támogatás nem követi a rászorultsági elvet. Ugyanez a frakció a 2026. július 21-i parlamenti vitában — az MTI-beszámoló szerint — épp azt indítványozta, hogy az iskolakezdési támogatás „alanyi jogon, gyermekenként járjon, vagyoni, jövedelmi helyzettől függetlenül", és egy összegben; vagyis a saját javaslatuk a magas jövedelmű szülőkre is kiterjesztette volna a juttatást. A frakciószövetség július 22-i közleménye maga rögzíti, hogy támogatta a bevezetést, a törvényt pedig az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el — ez a posztból nem derül ki.
