Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️FORSTHOFFER ÁGNES IS FELKERÜLT A TISZÁS SZÉGYENLISTÁRA❗️ Fél év alatt felmondták a tiszás képviselők idegei a…
Forsthoffer Ágnes elismerte, hogy nem tüntette fel 28 százalékos családi cégtulajdonát, és ezt 2026. október 19-én pótolta, de a 2023 és 2025 szeptembere között betöltött szállodaszövetségi régióvezetői tisztsége a kiegészítés után sem szerepel a nyilatkozatban, pedig a nyomtatvány a megbízatás előtti három év tisztségeit díjazás nélkül is kéri; nem igaz viszont, hogy a reakció csaknem öt napig váratott magára, hogy korábban nem volt szankció, vagy hogy az osztalék jogilag fizetésnek számítana.
Az ügy 2026. október 14-én indult, minden eleme a 2026. április 12-i kormányváltás után történt. Forsthoffer Ágnes a Tisza-többség által választott házelnök, a vádat megfogalmazó Fidesz ellenzékben van. Az Ellenpólus és a Magyar Nemzet ekkor írta meg, hogy a június 4-én kelt, a május 9-i állapotot rögzítő nyitó vagyonnyilatkozatból kimaradt a házelnök tagsága a Fortrend Hotel Kft.-ben. A cég a balatonfüredi Hotel Margarétát üzemelteti, és 2025-ben 40, 2026 májusában 200 millió forint osztalékról döntött. Október 15-én a Blikk is megírta. Október 17-én Hidvéghi Balázs fideszes képviselő vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a mentelmi bizottságnál. A házelnök még aznap este videóban reagált. Elismerte a 28 százalékos tulajdonrészt, de szerinte azt értelmezése szerint nem kellett feltüntetni. A 2025 végén kapott 9 384 357 forintos osztalékot befektetési jegyekbe tette, ezek a megtakarítások között szerepelnek. A 2026-os osztalékot pedig még nem fizették ki. Az első cikk és a reakció között nagyjából három és fél nap telt el, nem csaknem öt.
Október 19-én, hétfőn a házelnök a mentelmi bizottság titkárságán kézzel írt kiegészítést nyújtott be a nyilatkozat 6. és 8. oldalához. A C) részben feltüntette 28,33 százalékos Fortrend-tulajdonrészét. A B) részben részletezte az osztalékokat: 2025-ben bruttó 11 332 000, nettó 9 384 357, 2024-ben nettó 7 032 184, 2023-ban nettó 6 991 260 forint; 2026-ban nem kapott osztalékot. A 40 millió forintos döntés tehát a teljes cégre vonatkozott, belőle a tulajdoni arányának megfelelő rész jutott neki. A vagyoni rész adatait változatlanul fenntartotta.
A kiegészítés után is hiányzik egy másik tétel. Forsthoffer Ágnes 2023. január 1-jétől a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének balatoni régióvezetője volt. A szövetség a 2025–2026-os ciklusra újraválasztotta, de 2025. szeptember 9-én, a Tisza alelnökévé választása után lemondott. Ez a 2026. május 9-én kezdődött megbízatás előtti három évbe esik. A nyomtatvány B) I. pontja éppen ezt az időszakot kéri: a foglalkozásokat, az állami, önkormányzati és gazdasági tisztségeket vagy megbízatásokat, valamint a gazdálkodó szervezetben vagy más jogi személyben vállalt tagságokat. A táblázatban külön „díjazás nélküli” oszlop van. A június 4-i nyilatkozat erre a rovatra csak az „ügyvezető” tételt tartalmazza. Az október 19-i kiegészítés a Kft.-tagságot és az osztalékokat vette fel, a szövetségi tisztséget a kézírás olvasható részében nem. A tisztség maga nem volt titok: a házelnök egy 2026. júniusi interjúban maga is említette, és a sajtó az életrajza részeként rendszeresen közölte. Az Országgyűlés honlapján lévő önéletrajzot nem találtuk meg. Hogy egy szakmai szövetség régióvezetői posztja a nyomtatvány szóhasználata szerint feltüntetendő tisztségnek vagy tagságnak minősül-e, értelmezés kérdése, erről a mentelmi bizottság nem döntött.
Több kapcsolódó állítás nem állja meg a helyét. A nyomtatvány már korábban is kérte a cégtagság feltüntetését, és a szankció sem új: az Országgyűlésről szóló törvény szerint a szándékosan valótlan lényeges adat az összeférhetetlenség kimondásához vezethet. A júniusi tiszás szigorítás ehhez büntetőjogi tényállást adott, akár kétéves szabadságvesztéssel. A kitöltött nyomtatvány nem a Tisza alkotása, hanem az Országgyűlésről szóló törvény korábbi, a házelnök szerint 2022-ben módosított melléklete. A rendszerkritikát sem csak a botrány után fogalmazta meg: már a június 4-i nyilatkozatban alkalmatlannak nevezte az adattartalmat. A tagság eltitkolását hatóság nem állapította meg, a cégjegyzék 2006 óta nyilvánosan mutatja. Az osztalék a tulajdoni hányad után jár, nem munkabér. A 2025-ös nettó összeg havi átlagban mintegy 782 ezer forint, ez egyszeri éves kifizetés volt.
„Forsthoffer Ágnes házelnök 2026. október 17-én, szombat este videóban reagált a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos kifogásokra.”
A házelnök reakciója 2026. október 17-én este jelent meg a Facebook-oldalán, és október 18-án a 444, a HVG és a Telex is beszámolt róla. Előzménye, hogy Hidvéghi Balázs fideszes képviselő vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett.
„A reakció csaknem öt nappal az ügy kirobbanása után érkezett.”
Az Ellenpólus első cikke 2026. október 14-én, szerdán reggel jelent meg, a reakció október 17-én, szombat este. Ez nagyjából három és fél nap, nem csaknem öt.
„Forsthoffer Ágnes a késői megszólalást azzal magyarázta, hogy a héten hivatalos úton Rómában volt.”
Október 17-i nyilatkozatában azt mondta, hogy az európai parlamenti elnökök római konferenciájáról hazatérve szembesült a sajtóban megjelent találgatásokkal, Hidvéghi kezdeményezéséről pedig „nemrégiben” értesült. Azt nem mondta, hogy öt napig nem vette észre a bajt, vagy hogy Rómába nem jutott el a hír.
„Forsthoffer Ágnes elismerte, hogy 28 százalékban tulajdonosa a családi cégnek, és ezt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában.”
Megerősítette a 28 százalékos tulajdonrészt, és azt is, hogy a gazdasági érdekeltségi rovatban nem tüntette fel. Szerinte a 2024-es üzleti év után 2025 végén kapott 9 384 357 forintot befektetési jegyekbe tette, ezek a megtakarítások között szerepelnek. A 2026 májusában jóváhagyott osztalékot szerinte még nem fizették ki.
„Forsthoffer Ágnes azzal védekezik, hogy a céges tulajdonrészt nem kellett feltüntetnie.”
Október 17-i nyilatkozatában azt mondta, hogy a 28 százalékos tulajdonrésze „értelmezésem szerint nem testesítette meg” a vagyonnyilatkozati melléklet kitételeit, „ezért nem tüntettem fel”. Hozzátette, hogy tagsága a nyilvános cégadatok alapján 20 éve nyilvánvaló.
„A vagyonnyilatkozati nyomtatvány előírja, hogy ha a képviselő tag vagy tulajdonos egy gazdasági társaságban, azt a gazdasági érdekeltségek fejezetben fel kell tüntetni.”
Az Országgyűlésről szóló törvény 1. mellékletében rögzített nyomtatvány C) részének I. pontja a gazdálkodó szervezetben fennálló tagságot kéri, a lábjegyzet szerint a „tag, tulajdonos, részvényes” megjelöléssel. Arról, hogy a mulasztás szándékos volt-e, a mentelmi bizottság még nem döntött.
„Forsthoffer Ágnes eltitkolta a családi cégben fennálló tulajdonrészét a választók elől.”
A tagság valóban kimaradt a nyilatkozatból. A 28 százalékos részesedés azonban nem volt titok: a cégjegyzékben 2006 óta nyilvános, és a Blikk 2026. június 4-én név szerint megírta. Szándékos eltitkolást hatóság nem állapított meg.
„Forsthoffer Ágnes júniusban és a 2026. október 17-i videóban is azt mondta, hogy a vagyonnyilatkozatokból nem állapítható meg a képviselők valós vagyoni helyzete.”
A június 4-én kelt nyilatkozat egyéb közlendőiben az adattartalmat „alkalmatlannak” nevezte a vagyoni helyzet megállapítására. Október 17-én a korábbi formát „teljesen alkalmatlannak” nevezte a vagyongyarapodás megállapítására.
„Forsthoffer Ágnes azzal védekezik, hogy azért hagyta ki a céget, mert így bizonyítható, hogy rossz a vagyonnyilatkozati rendszer.”
A kihagyást a nyomtatvány saját értelmezésével indokolta. Ehhez csak hozzátette, hogy a Fidesz az indítványával megerősítette az általa alkotott forma értelmezhetetlenségét. Olyan kijelentést nem tett, hogy a rendszer hibáinak bizonyítására hagyta volna ki a céget.
„Az Ellenpólus cikke után a házelnök három napig nem szólalt meg az ügyről, és a Tisza Párt sem reagált.”
Az első cikk október 14-én reggel jelent meg, a házelnök október 17-én este reagált: ez nagyjából három és fél nap. A Magyar Nemzet október 14-én kérdéseket küldött a házelnöknek és az országgyűlési sajtóirodának, ezekre addig nem érkezett válasz. A Tisza-frakció külön nyilvános reakcióját nem találtuk.
„Senki nem állította, hogy a házelnök osztalékot vett fel a cégből, és azt hallgatta el; a kifogás kizárólag a cég kihagyása volt.”
Az Ellenpólus október 14-i cikke kifejezetten azt írta, hogy a házelnök „egy fillért sem vallott be” az osztalékokból, és 2025-ben „komoly bevételhez juthatott”. A Magyar Nemzet szerint a céghez kapcsolódó jövedelemre vonatkozó adat sem szerepel a nyilatkozatban.
„Korábban nem volt törvény, amely szankcionálta volna a vagyonnyilatkozati kötelezettség megsértését.”
Az Országgyűlésről szóló törvény szerint ha a mentelmi bizottság megállapítja, hogy a képviselő lényeges adatot szándékosan valótlanul közölt, kezdeményezni kell az összeférhetetlenség kimondását, ami a mandátum megszűnésével jár. Ha a képviselő nem tesz nyilatkozatot, nem gyakorolhatja a jogait. A júniusi szigorítás ehhez büntetőjogi tényállást adott.
„A parlament nemrég a miniszterelnök kezdeményezésére megszavazta, hogy a vagyonnyilatkozati kötelezettség megsértése két év börtönnel büntethető legyen.”
A Blikk október 15-i összefoglalója szerint a tiszás többség 2026 júniusában új Btk.-tényállást vezetett be: akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki valótlan nyilatkozattal vagy tények elhallgatásával titkolja el a tényleges vagyoni helyzetét. Magyar Péter június 9-én azt mondta, hogy nem tartja túlzónak a kétéves börtönbüntetést.
„A jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszert a Tisza fogadta el, a házelnök mégis a Fideszt hibáztatja a rendszer hibáiért.”
A házelnök az Országgyűlésről szóló törvény 1. mellékletében rögzített nyomtatványt töltötte ki. Ezt ő maga júniusban „legutóbb 2022-ben módosított” mellékletként bírálta, és a nyilatkozata is „az Ogytv-ben korábban meghatározott adattartalomra” hivatkozik. A kitöltött nyomtatvány tehát nem a Tisza-többség alkotása; a júniusi tiszás módosítás büntetőjogi tényállást vezetett be.
„Forsthoffer Ágnes szerint a cégtagsága közismert volt, és bejelentette, hogy hétfőn tájékoztatást küld a mentelmi bizottság elnökének a családi cégben meglévő tulajdonrészéről.”
Október 17-én ezt jelentette be, és október 19-én, hétfőn a mentelmi bizottság titkárságán be is nyújtotta a nyilatkozat 6. és 8. oldalán tett, kézzel írt kiegészítést. Ebben feltüntette 28,33 százalékos Fortrend-tulajdonrészét és a 2023–2025-ben kapott osztalékokat. A tagság közismertségére a nyilvános cégadatokra hivatkozott.
„Forsthoffer Ágnes a vagyonnyilatkozati rendszer elavultságára és alulszabályozottságára vonatkozó kifogásait csak akkor fogalmazta meg, amikor a saját nyilatkozatából hiányzó adatra fény derült.”
Már a június 4-én kelt nyilatkozat IV. pontjában alkalmatlannak nevezte az adattartalmat, és támogatta az átdolgozást. A Telex 2026. június 9-i cikke szerint júniusi bejegyzésében is bírálta a mellékletet, négy hónappal az október 14-i cikkek előtt.
„A családi vállalkozás 2025-ben 40 millió forint osztalék kifizetéséről döntött, ez az összeg a teljes cégre vonatkozott, nem a házelnök személyes jövedelme volt.”
A Blikk és az Ellenpólus szerint a taggyűlés 2025-ben 40 millió forint osztalékról döntött a teljes cégre. A házelnök október 19-i kiegészítése szerint 2025-ben bruttó 11 332 000, nettó 9 384 357 forintot kapott. Ez a 40 millió nagyjából 28 százaléka, vagyis a tulajdoni hányadával arányos rész.
„Forsthoffer Ágnes azt közölte, hogy ügyvezetőként havi nettó 295 ezer forint körüli díjazást kapott, és az elmúlt három évben kizárólag ez volt a foglalkozása.”
A 444 október 18-i beszámolója szerint 2026-ban havi bruttó 444 ezer, nettó 295 260 forintot keresett ügyvezetőként, és a jogviszonya május 8-án szűnt meg. A nyilatkozat B) I. rovatában a megelőző három évre valóban csak az ügyvezetés szerepel. Ebben az időszakban azonban 2025 szeptemberéig a szállodaszövetség balatoni régióvezetője is volt, és osztalékot is kapott.
„Forsthoffer Ágnes a római útja alatt naponta posztolt Rómából.”
A házelnök maga mondta, hogy az európai parlamenti elnökök római konferenciájáról tért haza. Az Ellenpólus október 17-i cikke szerint az útról néhány óránként tett közzé fotókat és videókat. A bejegyzéseket egyenként nem ellenőriztük.
„A 2025-ben felvett, közel 10 millió forintos osztalék havi mintegy 800 ezer forintnak felel meg.”
A nettó 9 384 357 forint tizenkettővel osztva havi mintegy 782 ezer forint, a bruttó 11 332 000 forint havi mintegy 944 ezer. Egyszeri, évi kifizetésről van szó, nem rendszeres havi jövedelemről.
„A cégből osztalékként kivett pénz a gyakorlatban nem tőkejövedelem, hanem fizetés.”
Az osztalék a tulajdoni hányad alapján jár, nem munkavégzés ellenértéke. A vagyonnyilatkozati nyomtatvány is külön rovatban kéri a foglalkozást és a tagságot. Ügyvezetői munkájáért a házelnök külön, havi bruttó 444 ezer forintos díjazást kapott.
„Forsthoffer Ágnes 2023 januárjától 2025 szeptemberéig a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének balatoni régióvezetője volt.”
A magyar Wikipédia szerint 2023. január 1-jétől töltötte be a tisztséget, és a szövetség közleménye szerint a 2025–2026-os ciklusra újraválasztották. A Turizmus.com 2025. szeptember 11-i cikke szerint aznap kedden, vagyis szeptember 9-én lemondott, miután a Tisza alelnöke lett. A tisztség a 2026. május 9-én kezdődött megbízatás előtti három évbe esik.
„A régióvezetői tisztség szerepel Forsthoffer Ágnes parlamenti önéletrajzában.”
Az Országgyűlés honlapján lévő önéletrajzot két kereséssel sem találtuk meg, így ezt nem tudtuk ellenőrizni. A tisztséget a házelnök maga is említette egy 2026. júniusi interjúban, a Telex június 9-i cikke és több lap pedig az életrajza részeként közölte.
„Forsthoffer Ágnes vagyonnyilatkozatában nem szerepel a szállodaszövetségi régióvezetői tisztség.”
A június 4-én kelt nyilatkozat B) I. rovatában a megbízatás előtti három évre egyetlen tétel áll: „ügyvezető”. Az október 19-i kézzel írt kiegészítés ide csak a Kft.-tagságot és az osztalékokat vette fel. A szövetségi tisztség a kiegészített változatban sem szerepel, legalábbis a kézírás olvasható részében.
„A nyomtatvány a képviselői megbízatás előtti három évben betöltött állami, önkormányzati és gazdasági tisztségek, megbízatások, valamint a gazdálkodó szervezetben vagy más jogi személyben vállalt tagságok feltüntetését akkor is kéri, ha azokért díjazás nem járt.”
A nyomtatvány B) I. pontja szó szerint ezt a kört kéri, és a táblázatban külön „díjazás nélküli” oszlop van. Egy szakmai szövetségben betöltött régióvezetői tisztségre ez értelmezés kérdése: a szöveg az „állami, önkormányzati és gazdasági” tisztséget és a más jogi személyben vállalt tagságot nevezi meg. Erről a mentelmi bizottság nem döntött.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
