Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️ŐK A BALOLDALI KÖLTSÉGVETÉS LEGNAGYOBB VESZTESEI❗️ -Vesztesek a nyugdíjasok, akik nem kapják meg a 14. havi nyugdíj…
A 2027-es költségvetésről október 19–20-án bejelentett terv valóban szigorít: emeli a katások tételes adóját, az innovációs járulékot és a legnagyobb cégek társasági adóját, korlátozza az anyák szja-mentességét, és mintegy 1465 milliárd forinttal csökkenti a kiadásokat; hamis viszont az a kép, hogy a csomag általában sújtja a családokat, a nyugdíjasokat, a vállalkozásokat vagy a foglalkoztatást, mert ugyanez a terv megduplázza a családi pótlékot, a 680 ezer forint alatt keresők szja-ját csökkenti, emeli a kisnyugdíjakat, a társasági adó csak az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél nő, a munkanélküliség emelkedése pedig a kormányváltás előtt indult.
Időrend. A 2027-es költségvetést Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én, napirend előtti felszólalásban mutatta be az Országgyűlésben, október 20-án pedig Kármán András pénzügyminiszterrel közös sajtótájékoztatón részletezte. Mindez a 2026. április 12-i kormányváltás után történt: „a kormány” itt a Tisza-kormány. Az anyák szja-mentességének kiterjesztését előíró 2025. évi XIV. törvényt és a 2022-es katatörvényt még az Orbán-kormány idején fogadták el. Kármán András október 21-i közlése szerint a tervezetet a Költségvetési Tanács október 27-én tárgyalja, a kormány október 28-án véglegesíti, és október 31-ig nyújtják be az Országgyűlésnek. Október 22-ig tehát minden itt tárgyalt elem bejelentett terv, nem elfogadott törvény.
Ami valós szigorítás. A kormány közlése szerint az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégek társaságiadó-kulcsa a jogszabályban 15 százalékra nő (effektíven kb. 11,25 százalékra), az innovációs járulék 0,2 százalékponttal 0,5 százalékra emelkedik (a mikro- és kisvállalkozások mentesek maradnak), a kettőből 260 milliárd forint többletbevételt várnak. A mostani katások havi tétele a tervezet szerint 2027-ben 75, 2028-tól 100 ezer forint, a 2025 végén katázók száma a NAV szerint 138 469 volt. Az anyák szja-mentessége havi bruttó egymillió forintnál plafont kap, a kétgyermekesek mentessége 40 év felett nem terjed ki, kivezetik az árrésstopot, a használt lakásra felvett kedvezményes hitel kamata 3-ról 5 százalékra nő, és a terv 1465 milliárd forintos kiadáscsökkentést tartalmaz.
Ami ugyanebből a tervből kimarad, ha a csomagot általános megszorításként, a családok, a nyugdíjasok vagy a vállalkozások elleni költségvetésként írják le: a családi pótlék egy lépésben duplázódik (300 milliárd forint), havi 680 ezer forint alatt mintegy 2,5 millió munkavállaló szja-ja csökken, a nyugdíjminimum 120 ezer forintra nő, 603 ezer közszolgálati dolgozó bére emelkedik, a vállalkozásfejlesztési keret 114-ről 230 milliárd forintra nő, a 9 százalékos társasági adó pedig a 180 milliárd alatti árbevételű cégeknél marad. A 40 év feletti kétgyermekes anyák mostani adója nem nő: 2026-ban sem voltak mentesek, a terv az előző kormány által ígért kiterjesztést hagyja el. Az Otthon Start helyére lépő Wekerle Plusz új lakásra fix 3 százalékos kamatot ad.
Munkanélküliség. A KSH október 22-én, délelőtt közzétett adatai szerint szeptemberben 224 ezer munkanélküli volt, a ráta 4,6 százalék, a július–szeptemberi foglalkoztatás lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A „20 ezer új munkanélküli” a májusi 209 ezres és az augusztusi 229 ezres havi modellbecslés különbségéből jön ki; szeptemberre ez 15 ezerre mérséklődött, éves összevetésben pedig mintegy 7 ezer. A Lakmusz október 17-i elemzése és az ING elemzője szerint a munkanélküliség emelkedése 2022-ben indult, a 4,9 százalékos háromhavi csúcs 2025 decembere és 2026 februárja között, a kormányváltás előtt volt, és a még el sem fogadott 2027-es költségvetés munkaerőpiaci hatása nem mérhető. Az, hogy a bejelentett adóemelések munkahelyeket veszélyeztetnek, előrejelzés, nem mért adat.
A tervezet nyilvánossága. Igaz, hogy a költségvetési törvényjavaslat szövege október 22-én még nem volt nyilvános, és a parlamenti benyújtás október végére várható. A pénzügyminiszter szerint azonban a tervezetet október 20-án megküldték a Költségvetési Tanácsnak, október 21-én a Pénzügyminisztérium és a Tanács szakértői egyeztettek, október 20-án pedig a pénzügyminiszter prezentációban hiány-, bevételi és kiadási számokat is közölt, így nem kizárólag a miniszterelnök szóbeli ismertetéséből ismert a terv.
IMF és EU. Az IMF októberi ajánlásai között valóban szerepel a magasabb vállalati adó és a kedvezmények szűkítése, de ezek nem kötelező feltételek, és a terv több eleme – a béremelések, a családi pótlék duplázása, a szja-csökkentés – ezekkel ellentétes irányú.
„A 2027-es költségvetés intézkedéseit Brüsszel és az IMF diktálta a Tisza-kormánynak.”
Az IMF október 8-i stábnyilatkozata ajánlás, finanszírozási program és feltétel nincs mögötte. Egyes elemek egyeznek vele (például a nagyvállalati társasági adó), mások ellentétesek vele, így a 677 milliárdos béremelés és a családi pótlék duplázása.
„2027 januárjától megszűnik az édesanyák teljes szja-mentessége.”
A kormány október 20-i közlése szerint a mentesség havi bruttó egymillió forintos keresetig megmarad, csak az e feletti rész után kell adót fizetni. A korlát nélküli mentesség tehát megszűnik, a mentesség maga nem. Ez bejelentett terv, nem elfogadott törvény.
„A Tisza-kormány nem vezeti be a 40 év feletti kétgyermekes édesanyák szja-mentességét.”
Az előző kormány idején elfogadott 2025. évi XIV. törvény szerint 2027-től az 50, 2028-tól a 60 év alattiak, 2029-től minden kétgyermekes anya mentes lett volna. A pénzügyminiszter október 20-án megerősítette, hogy a kétgyermekesek mentessége csak 40 éves korig jár.
„A Tisza-kormány nem folytatja a 14. havi nyugdíj bevezetését.”
A bejelentés szerint megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első heti részlete, a további részlet 2027-ben elmarad. Helyette nyugdíjas SZÉP-kártyát vezetnek be.
„Egy háromgyermekes orvosnő 2027 januárjától havi 200–250 ezer forinttal kevesebbet visz haza.”
A plafon feletti részre 15 százalékos szja jut. A 200–250 ezer forintos veszteség nagyjából 2,3–2,7 millió forintos havi bruttó keresetnél jön ki, ez tehát a magasabb keresetű orvosokra igaz, nem minden orvosra.
„A Tisza-kormány megszünteti a fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start programot.”
Az Otthon Start helyére a Wekerle Plusz hitel lép, amely a bejelentés szerint új lakásra fix 3, használtra fix 5 százalékos kamatot ad. A megkötött szerződések érvényben maradnak, a fix 3 százalékos konstrukció új lakásra megmarad.
„A kormány kivezeti az árrésstopot.”
A miniszterelnök október 19-én az Országgyűlésben bejelentette az árrésstop kivezetését. A pontos időpontot nem közölték.
„A kormány egyetlen, az állami dolgozók béremelésére tett választási ígéretét sem teljesíti.”
A kormány közlése szerint 2027-ben 603 ezer közszolgálati dolgozó bére nő 677 milliárd forintból: az egészségügyi szakdolgozóké átlagosan 17, a szociális dolgozóké 17,8, a rendvédelmi dolgozóké 15 százalékkal. A vállaltnál kisebb emelés részleges teljesítés, nem teljes elmaradás.
„Megszűnik a látványsportok társaságiadó-alapú (tao) támogatása.”
A miniszterelnök október 19-én bejelentette, hogy megszüntetik a tao finanszírozási rendszert, helyette évi 150 milliárd forintos közvetlen költségvetési támogatás jön.
„2027-ben sem lesz védett üzemanyagár.”
A költségvetési bejelentésekben nincs védett ár, és erre vonatkozó 2027-es döntés sincs. Ez a bejelentések alapján helytálló, de nem zár ki egy jövőbeli döntést.
„2027-ben a nyugdíjasok nem kapnak 14. havi nyugdíjat.”
A bejelentés szerint 2027-ben is kifizetik a 14. havi nyugdíj első heti részletét. A teljes 14. havi összeg és a fokozatos bővítés marad el, maga a juttatás nem.
„2027-től a cégek jelentős része magasabb társasági adót fizet.”
A 9 százalékos kulcs csak az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél nő (névlegesen 15 százalékra, a kormány szerint effektíven mintegy 11,25 százalékra). Ez alatt marad a 9 százalék; a 444 szerint 3000–5000 céget érinthet.
„A miniszterelnök a 2027-es költségvetést 126 percen át ismertette napirend előtt, majd további mintegy fél órában reagált a frakcióvezetők felszólalásaira.”
A Telex szerint a napirend előtti felszólalás több mint két órán át tartott, utána a miniszterelnök a frakcióvezetőknek is válaszolt. A válasz pontos hosszát elsődleges forrásból nem ellenőriztük.
„A 2027-es költségvetés véget vet a teljes foglalkoztatásnak, a Tisza-kormány visszahozza a munkanélküliséget.”
A KSH október 22-i adatai szerint szeptemberben 4,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak július–szeptemberi létszáma lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A ráta emelkedése a Lakmusz és az ING elemzője szerint már 2022-ben elkezdődött, és a 4,9 százalékos csúcs a kormányváltás előtt volt; a még el sem fogadott 2027-es költségvetés hatása nem mérhető.
„Magyarországnak Európa legalacsonyabb vállalati adója van, ennek a 2027-es költségvetés véget vet.”
A 9 százalékos kulcs az évi 180 milliárd forint alatti árbevételű cégeknél megmarad. Magasabb kulcs csak a legnagyobb, a kormány szerint többnyire külföldi tulajdonú vállalatokra vonatkozik.
„A 2027-es költségvetés amputálja a családok támogatását.”
A terv egy lépésben megduplázza a családi pótlékot, ez 300 milliárd forint többletkiadás, és megtartja a családi adókedvezményt. A miniszterelnök szerint a családi pótlék, az szja-csökkentés és az anyai plafon együtt 500 milliárd forinttal javítja a családok helyzetét.
„A saját otthon megszerzését segítő támogatásokat a 2027-es költségvetés megszünteti.”
Az Otthon Startot a Wekerle Plusz hitel váltja fel, új lakásra fix 3, használtra fix 5 százalékos kamattal, a lakhatási program bérlakás- és felújítási elemekkel bővül. A kedvezményes lakáshitel tehát nem szűnik meg, csak a használt lakásoknál drágul.
„A 2027-es költségvetés nem nyúl a rezsicsökkentéshez.”
Kármán András október 21-én prioritásnak nevezte a rezsicsökkentés megőrzését, és közölte, hogy fedezete rendelkezésre áll a 2027-es költségvetésben.
„Egy 50 millió forintos, 25 éves lakáshitel havi törlesztője az Otthon Start 3 százalékos kamatával nagyjából 237 ezer forint, a Wekerle Plusz használt lakásra bejelentett 5 százalékos kamatával 292 ezer forint lenne; ez havi 55 ezer, évi 660 ezer, 25 év alatt több mint 16 millió forint különbség.”
Annuitásos számítással 3 százalékon havi kb. 237 100, 5 százalékon kb. 292 300 forint a törlesztő; a különbség havi 55 ezer, 300 hónap alatt mintegy 16,5 millió forint. A különbség csak használt lakásnál áll fenn, új lakásra a Wekerle Plusz is fix 3 százalékos.
„Egy 48 éves, kétgyermekes, bruttó 490 ezer forintot kereső anya zsebéből a 2027-es költségvetés havi 73 500 forintot vesz ki.”
A 73 500 forint a 490 ezres bér 15 százalékos szja-ja, de egy 48 éves kétgyermekes anya 2026-ban sem volt mentes: ez a 2025-ös törvény szerint 2027-re ígért, de el nem indított mentesség, nem a meglévő jövedelem csökkenése. 680 ezer forint alatti keresetnél ráadásul a bejelentett szja-csökkentés rá is vonatkozik.
„A 40 év feletti kétgyermekes anyák szja-mentességének elmaradása több mint százezer anyát érint.”
A 2025-ös törvény ütemezése szerint 2027-ben a 40 és 50 év közötti kétgyermekes anyák váltak volna mentessé; Regős Gábor szerint a kiterjesztés elmaradása több száz milliárd forintos tétel. Az érintettek száma becslés, nagyságrendje százezer fölött van.
„A Tisza-kormány a bejelentett változással megemeli a 40 év feletti kétgyermekes anyák adóját.”
A 40 év feletti kétgyermekes anyák 2026-ban sem voltak szja-mentesek, a terv a nekik ígért mentesség bevezetését hagyja el, a mostani adójuk nem nő. A 680 ezer forint alatt keresők közülük is szja-csökkentést kapnak.
„A 2025-ös törvény szerint egy 48 éves kétgyermekes anya 2027. január 1-jétől, egy 53 éves 2028. január 1-jétől lett volna szja-mentes.”
A 2025. évi XIV. törvény ütemezése szerint 2027-től az 50, 2028-tól a 60 év alatti kétgyermekes anyák váltak volna mentessé, így a két példa megfelel a törvénynek.
„Az Otthon Start kivezetése nehezebbé teszi a saját otthon megszerzését.”
Használt lakásnál a fix kamat 3-ról 5 százalékra nő, ez érdemben drágítja a hitelt; új lakásnál a fix 3 százalék megmarad. A program 18–41 éves korhatára a bejelentésekből ismert, a részletszabályok még nem.
„Egy negyvenes, kétgyermekes általános iskolai tanárnő, aki most nettó 749 800 forintot keres, a bejelentett változás miatt 2027-ben csak 611 800 forintot fog keresni, ami 138 800 forintos kiesés.”
A kétgyermekes anyák mentessége 2026-ban is csak 40 éves korig jár, így egy negyvenes kétgyermekes tanárnő most sem mentes: a kiesés az ígért kiterjesztéshez mérten értendő, nem a mostani fizetéséhez. A nettó számításban a 2027-es szja-csökkentés és az esetleges béremelés sem szerepel.
„A 2027-es egészségügyi költségvetés tervében nincs forrás az orvosok béremelésére, és az ügyeleti óradíjak rendezése sem szerepel benne.”
A bejelentett egészségügyi béremelés az egészségügyi szakdolgozókra vonatkozik (átlagosan 17 százalék); orvosi béremelést a kormány október 19–20-i közlései nem neveznek meg. A törvényjavaslat benyújtásáig a részletes előirányzatok nem ismertek.
„Hegedűs Zsolt korábban a Magyar Orvosi Kamara vezetőjeként és a kampányban az orvosi béremelést és az ügyeleti óradíjak rendezését követelte.”
A korábbi kamarai és kampányközléseket ebben az ellenőrzésben nem sikerült elsődleges írott forrásból visszakeresni.
„Egy negyvenes éveiben járó, háromgyermekes orvosnő 2027-től havi 180–220 ezer forinttal kevesebbet visz haza, és ezt a családi pótlék duplázása nem kompenzálja.”
A háromgyermekes anyák mentessége megmarad, de csak havi bruttó egymillió forintig; a plafon feletti részre 15 százalék szja jut, így a veszteség kb. 2,2–2,5 milliós bruttó keresetnél jön ki. A családi pótlék duplázása ennél nagyságrenddel kisebb havi többlet, de a veszteség csak a magas keresetűeket érinti.
„A középosztályt, azon belül a diplomás munkavállalókat bünteti a legjobban a 2027-es költségvetés, mint minden baloldali költségvetés.”
A terv szerint 680 ezer forintos havi jövedelem alatt mintegy 2,5 millió munkavállaló szja-ja csökken, 680 ezer felett az adóterhelés változatlan 15 százalék. Többletteher az anyai plafon felett keresőket, a nagyvállalatokat, a milliárdos vagyonúakat és egyes ágazatokat éri; „minden baloldali költségvetésre” érvényes szabály nincs.
„A 2027-es költségvetést 2026. október 21-ig írásban még nem nyújtották be az Országgyűlésnek, a részletek csak a kormány bejelentéseiből ismertek.”
Kármán András október 21-én azt mondta, hogy a költségvetést még be sem terjesztették, a Költségvetési Tanács október 27-én tárgyalja, a kormány október 28-án, a benyújtás október 31-ig várható.
„A havi 120–140 ezer forintnál magasabb nyugdíjat kapó mintegy kétmillió nyugdíjas 2027-ben nem kap külön emelést, csak a szokásos inflációkövetőt.”
A bejelentés szerint a nyugdíjminimum 120 ezer forintra nő, e fölött sávos kiegészítés jár, a többi nyugdíj a 3 százalékos inflációs várakozással emelkedik. A nyugdíjas SZÉP-kártya viszont a havi 500 ezer forint alatti nyugdíjasokat, a nyugdíjasok 97 százalékát érinti.
„Mintegy negyedmillió 40 év feletti kétgyermekes anya került volna ebben a kormányzati ciklusban az szja-mentes körbe, ezt a kedvezményt a miniszterelnök eltörölte.”
A 2025-ös törvény 2029-ig minden kétgyermekes anyára kiterjesztette volna a mentességet, a terv ezt 40 éves korban megállítja. A negyedmilliós létszám becslés; az „eltörölte” pontosabban a még be nem vezetett kiterjesztés elhagyása, és mindez még nem elfogadott törvény.
„Az 1986-ban született kétgyermekes anyák 2026-ban adómentesek voltak, de 2027 januárjától évi akár milliós összeget veszítenek.”
Az 1986-ban születettek 2026-ban töltik be a 40. évet, így az év egy részében még mentesek voltak; 2027-ben a terv szerint kiesnek, a régi törvény szerint maradtak volna. Évi egymillió forintos szja-hoz nagyjából havi bruttó 555 ezer forint feletti kereset kell, így ez a magasabb keresetűekre igaz.
„Mintegy 138 ezer katás vállalkozónak a duplájára emelkedik az adója.”
A NAV szerint 2025 végén 138 469 fő katázott. A tervezet szerint a mostani katások havi tétele 2027-ben 75, 2028-tól 100 ezer forint, így a duplázás 2028-ra áll be, közben az ellátási alap is nő; ez benyújtatlan tervezet.
„A Tisza-kormány 9-ről 15 százalékra emeli a vállalatok társasági adóját.”
A Világgazdaság október 20-i beszámolója szerint Kármán András 15 százalékos jogszabályi kulcsot jelentett be, de csak az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégekre; az effektív terhelés a kormány szerint kb. 11,25 százalék, a többi cégnél marad a 9 százalék.
„A 2027-es költségvetési terv mintegy 1500 milliárd forintos megszorítócsomagot tartalmaz.”
A pénzügyminiszter október 20-i ismertetése 1465 milliárd forintos (a GDP 1,5 százaléka) állami kiadáscsökkentést tartalmaz, amelyet a kormány az állami működés és a pazarló kiadások visszafogásaként mutat be; közben több mint 2100 milliárd forint többletkiadás is szerepel a tervben.
„A 2027-es költségvetési terv csökkenti a közmédia finanszírozását.”
Az október 20-i sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kormány csökkenti a közmédia és a kormányzati kommunikáció költségvetését; a miniszterelnök október 19-én is a megszüntetendő pazarló kiadások között nevezte meg a közmédiát.
„A 2027-es költségvetés emeli az innovációs járulékot.”
A kormány október 20-i közlése szerint az innovációs járulék 0,2 százalékponttal, 0,5 százalékra nő; a mikro- és kisvállalkozásoknak továbbra sem kell megfizetniük, a járulék alapja az iparűzési adóalap, így a középvállalkozásokat is érinti. A társasági adó és a járulék változásából együtt 260 milliárd forint többletbevételt várnak.
„Az elmúlt hónapokban már 20 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, ezt a Tisza-kormány gazdaságpolitikája okozta.”
A KSH havi modellbecslése szerint a munkanélküliek száma 2026 májusában 209, augusztusban 229 ezer volt (+20 ezer), szeptemberben azonban 224 ezerre csökkent; egy év alatt kb. 7 ezres a növekedés, és a 4,9 százalékos háromhavi csúcs a kormányváltás előtt, 2025 decembere és 2026 februárja között volt.
„A 2027-es költségvetés tervezetét a kormány október 22-ig senkinek nem mutatta meg, csak a miniszterelnök szóbeli ismertetéséből ismert.”
Nyilvánosan valóban nem tették közzé, és az Országgyűlésnek október 31-ig nyújtják be. A tervezetet azonban a pénzügyminiszter szerint október 20-án megküldték a Költségvetési Tanácsnak, október 21-én szakmai konzultáció is volt, és október 20-án a pénzügyminiszter prezentációban részletes számokat is közölt.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
