Mit hazudnak?

Igaz, hogy Magyar Péter 2026. október 19-én bejelentette: 2027-ben is csak a 14. havi nyugdíj egyheti részletét fizetik ki, vagyis nem folytatják a fokozatos bevezetést. Az viszont nem igaz, hogy minden úgy alakul, ahogy az IMF „megparancsolta”: az IMF októberi zárónyilatkozata nem kötelező ajánláscsomag, a 14. havi nyugdíjat név szerint nem említi, és a költségvetési bejelentések több ponton kifejezetten szembemennek az ajánlásaival.

Az édesanyák szja-mentessége 2027-től nem szűnik meg, hanem havi bruttó egymillió forintos plafont kap, a 40 év feletti kétgyermekes anyák pedig nem veszítenek el meglévő mentességet, mert azt még sosem kapták meg: egy 2025-ben elfogadott, de még hatályba nem lépett bővítés marad el; a családi pótlék duplázására valóban 300 milliárd forint többletet szánnak, de a kormány ezt nem a 40 év feletti anyák mentességéből, hanem a bejelentett kiadáscsökkentésekből finanszírozza.

Igaz, hogy Kaprinyák Tibor a 2026. október 19-i frakciódöntés után a Tisza-frakció tagja maradt, de el kellett hagynia az Élő Környezetért Felelős Bizottságot, amelynek alelnöke volt. A többi, név nélkül említett képviselő is a frakcióban maradt, a „csaló”, „hazudó” és „földmutyis” jelzők mögötti vádakat azonban hatóság nem állapította meg.

Forsthoffer Ágnes október 19-én pótolta a vagyonnyilatkozatából a 28 százalékos családi cégtulajdonát, de a kiegészítésben sem szerepel a Talajerőgazdálkodási Kft.-ben 2026 márciusáig viselt ügyvezetői tisztsége. Erről október 26. óta nem nyilatkozott, és a hivatalos munkarend szerint az Országgyűlés következő ülése hétfőn, november 2-án kezdődik. Nem igaz viszont, hogy az első ügyre adott reakció csaknem öt napig váratott magára, hogy korábban nem volt szankció, vagy hogy az osztalék jogilag fizetésnek számítana.

Polyák Gábort valóban a Tisza-többség választotta a Médiatanács elnökévé, korábban valóban tagja volt az Emberség Erejével Alapítvány felügyelőbizottságának, és az alapítvány 2017 és 2021 között több mint 2,3 millió dollár Soros-támogatást kapott, de nem a szakmai szervezetek ajánlásával szemben választották meg: ő is a négy pályázó között volt, akiket ajánlottak, csak az első helyen nem őt rangsorolták.

Emmanuel Macron október 23-i meghívását nem „a balliberális európai elit” küldte, hanem Magyar Péter miniszterelnök kezdeményezte 2026 júniusában Párizsban; a látogatást francia részről soha nem erősítették meg, és október 19-én a francia nagykövetség közölte, hogy Macron nem jön; a Tisza nagyjából 3,4 millió listás szavazata és Magyar Péter hétvégi, a francia zavargásokra hivatkozó migrációs bejegyzése viszont valós.

Nem igaz, hogy Hegedűs Zsolt hazudott, amikor azt mondta, hogy az egészségügyi dolgozók nyilatkozhatnak a sajtónak: a minisztérium 2026. július 1-jén valóban feloldotta a nyilatkozati tilalmat, a kórházaknak felül kellett vizsgálniuk belső szabályaikat, és legalább egy kórházcsoport szabályzatban tiltotta meg a megszólaló dolgozók hátrányos kezelését; megtorlásról nem került elő nyilvános beszámoló, a névtelen szakdolgozó félelme és fizetése pedig nem ellenőrizhető.

A kormány 2026. október 9-én valóban kizárta Mészáros Lőrinc V-Híd nevű cégét azokból a folyamatban lévő vasútépítési közbeszerzésekből, amelyekben a Kontúr Csoport miatt összeférhetetlenség áll fenn. A döntés azonban egy cégre és meghatározott eljárásokra szól, nem a magyar cégek általános kizárása, és a kormány az Európai Számvevőszék megállapításaira épülő, konkrét indokokat hozott fel. Bírósági ítélet valóban nincs, de egy ilyen közbeszerzési kizáráshoz nem is kell. Október 18-ig nem született olyan döntés, amely az M1-es bővítését vagy üzemeltetését, az autópálya-koncessziót vagy a Déli Körvasút befejezését külföldi, osztrák cégnek adná. A kormány bejelentett szándéka szerint az autópályák üzemeltetése az állami Magyar Közúthoz kerül vissza.

Forsthoffer Ágnes 2026. júniusi vagyonnyilatkozatából valóban hiányzik a családi szállodacégben fennálló tagsága, holott a nyomtatvány kéri a cégtagság feltüntetését. A 40 és a 200 milliós osztalékdöntés viszont a teljes cégre vonatkozik, így nem igaz, hogy 200 vagy 240 millió forint jutott a házelnöknek. A nyilatkozat jövedelmi része a megelőző három évre csak egy ügyvezetői tételt tartalmaz, havi bruttó 200–500 ezer forintos sávban. A „nettó 300 ezer alatti” összeg nem a nyilatkozatban áll, hanem a házelnök októberi, 2026-os fizetésére vonatkozó közléséből ered.

Igaz, hogy a Telex, a 444, a HVG és a 24.hu csak 2026. október 18-án írt először Forsthoffer Ágnes vagyonnyilatkozati ügyéről, és ezekben a cikkekben a házelnök magyarázata is szerepel. Az első, október 14-i cikkek óta azonban nagyjából négy nap telt el, nem öt, az ATV már október 17-én beszámolt az ügyről, az október 18-i cikkek pedig a fideszes vádakat is részletesen ismertetik.