Mit hazudnak?

A poszt videója lezárt tényként adja elő, hogy a Radics Béla alapítványáról közölt pályázati lapot „nem is volt kötelező kitölteni”, és hogy a képviselő már mindenki számára elérhetővé tett egy tételes elszámolást — ezt egyetlen forrás sem támasztja alá, miközben az ügy dokumentált részleteit (1000 forint nevezési díj a 190 ezer helyett, 20 millió visszautalása, februárban indult NAV-eljárás) a poszt nem említi.

A dízeltámogatásból valóban kimarad a személyautósok mintegy négyötöde, de a poszt elhallgatja, hogy a drágulás túlnyomórészt a gázolajat érintette, a támogatás pedig nem „utalvány", a képre írt „rekordmagas üzemanyagárak" állítás pedig nem áll: 2022 őszén a piaci dízelár 841 forint volt.

A poszt idézetei nagyrészt pontosak (a 2023-as átadás és Vitézy 2024-es stadionmondata igazolható), de a központi vád arra épül, amit Vitézy posztja nem állít: a miniszter Budapest rendezőképességét és a közlekedési előkészítést méltatta, a stadion megépítését nem tulajdonította a Tisza-kormánynak, a Magyar Péternek idézőjelben tulajdonított VIP-mondatnak pedig nincs keltezett eredeti forrása.

A képen idézett Magyar Péter-bejegyzés szó szerint hiteles, és a Weidelről írtak is helytállnak, de a szerző olyan álláspontot vitat, amit a miniszterelnök nem fogalmazott meg: a bejegyzés nem a Pride-ról szól, és nem azt kéri, hogy bárki egyetértsen egy „ideológiai csomaggal”.

A négy megnevezett európai politikus közül csak Merz esetében igaz a BlackRock-kapcsolat: Scholz munkajogász volt, nem Goldman Sachs-bankár, Macron a Rothschild & Cie-nél dolgozott, Sunak pedig a Goldman Sachsnál és két hedge fundnál – egyikük sem érkezett a BlackRocktól.

A poszt központi állítása — hogy Orbán Viktor „mindig” úgy segített, hogy nem fordította egymás ellen a társadalmi csoportokat — nem áll meg: az Európai Unió Bírósága 2026. április 21-i ítélete szerint a 2021-es magyar törvény megbélyegzi és marginalizálja az LMBTI+ embereket, a miniszterelnök 2025. március 15-i beszédében pedig „poloskának” nevezte politikai ellenfeleit, a bírókat, az újságírókat és a civileket.

A videó alapjául szolgáló Facebook-bejegyzés valós, és a Btk. 226. §-a valóban a rágalmazás, Orbán Viktor pedig valóban nem miniszterelnök — a poszt fő üzenete viszont, hogy egy magánszemély Facebook-bejegyzése „irányítja az ügyészséget”, nem áll meg, a „külföldről ugató” jelző pedig a Komlón praktizáló ügyvédre tényszerűen sem igaz.

Az idézet szó szerint hiteles, de a benne foglalt vád féloldalas: az orosz energia kivezetésének menetrendjét a kormányváltás előtt elfogadott uniós rendelet írja elő, a kormány deklarált álláspontja a legolcsóbb forrásból való beszerzés, a szélerőmű-pályázat pedig a kiírás szerint egyetlen forint állami vagy uniós építési támogatást sem ad.

A poszt tényei jórészt igazak – június 27-én tényleg leterhelték Paksot, és a Duna augusztus 4-én hajnalban valóban emelkedni kezdett eső nélkül –, de a „csoda” keret megrendezett drámát sugall ott, ahol nyilvános vízmérce-adat, 1,5–2 centis szokásos ingadozás és egész Európát sújtó aszály áll.

Az útdíjrendszer 13 éves informatikájáról, az elmaradt megújításról és a cégfelvásárlásról szóló állítások lényegében helytállnak, de a vételár a dokumentumokban 64,5 milliárd (nem „több mint 65”), a 40 milliárdos éves költség hatóköre tisztázatlan, a keddi törvényjavaslat útdíjas része pedig szűk, technikai módosítás.