Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.

Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.

32 oldal

Szombat, szeptember 5.

MancsvárAhol vár rád valaki.Non-profit app a menhelyi állatokért. Tesztelőket és partnereket keresünk.Segíts elindulni: mancsvar.huA Mancsvár app képernyője: örökbefogadható menhelyi állatok böngészése
Deák Dániel profilképeEredeti megnyitása

❗️A péntek éjszaka megjelent kormányhatározat szerint a következő 11 évben sem a magyar tulajdonban lévő, Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető MKIF üzemelteti az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti…

6229

Nincs ítélet

Téma
Németh Balázs vagyok profilképeEredeti megnyitása

❗️ÚJABB HALÁLUTAT ÉPÍT VITÉZY DÁVID ÉS MAGYAR PÉTER⁉️ Tegnap jelentette a tiszás örömhírt Vitézy Dávid vasútügyi…

2174

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

A sávszűkítés és a 74–76 milliárdos összeg valós, de a poszt elhallgatja, hogy az alföldi oldalon eredetileg — a Fidesz-kormány 2024-es szerződésében is — 2×1 sáv szerepelt, a 2×2 sávot csak a választás előtt, 2026 márciusában csapták a projekthez 76 milliárdért.

Részletes elemzés 8 ellenőrzött állítás · 17 forrás

Kettős mérce

A poszt a 2×1 sávos kialakítást „butított” megoldásnak és „halálútnak” nevezi, miközben ugyanezen az alföldi szakaszon a 2×1 sáv a szerző pártja által vezetett kormány saját megrendelése volt: a Közlekedési és Beruházási Minisztérium közlése és az Index beszámolója szerint a 2024. június 21-én, Lázár János minisztersége alatt aláírt kivitelezési szerződés 20 kilométeren 2×1 sávot tartalmazott, és a 2×2 sávra való áttervezés csak a 2026. március 30-i szerződésmódosítással, a választás előtti hetekben, bruttó 76 milliárd forint többletköltséggel került a projektbe. A poszt tehát azt a műszaki tartalmat védi, amelyet az előző kormány négy éven át maga sem rendelt meg.

Péntek, szeptember 4.

Péter Magyar profilképeEredeti megnyitása

A TISZA-kormány nem enyhít az illegális migrációval szembeni jogszabályi környezeten.…

18 322

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

A válsághelyzet december 31-ig való meghosszabbítása, a ceutai események és a 200 millió eurós plusz napi 1 millió eurós uniós bírság adatai helytállnak, a poszt fő keretezése viszont pontatlan: az EU Bírósága nem a határvédelemért, hanem a 2020-as ítélet végre nem hajtásáért – a menedékkérelemhez való hozzáférés korlátozásáért és a jogellenes visszakényszerítésekért – marasztalta el Magyarországot.

Részletes elemzés 8 ellenőrzött állítás · 13 forrás
Az energiajogász profilképeEredeti megnyitása

Tiszás kóklerkedés: a kiírt szélparki pályázat egyes helyeken olyan kicsi, 16–21 MVA-s projektméretet jelent, amekkora szélerőmű-fejlesztés a gyakorlatban nincsen. 🤷‍♂️

2702

AI-elemzés

Félrevezetőáltalánosítás

A pályázat három kisebb csomópontján valóban 16–21 MVA a kiosztható kapacitás, de az az állítás, hogy ekkora szélerőmű-fejlesztés „a gyakorlatban nincsen”, nem áll meg: Magyarországon és Európában is működnek és épülnek 15–25 MW-os szélparkok.

Részletes elemzés 3 ellenőrzött állítás · 10 forrás
Dr. Hegedűs Barbara profilképeEredeti megnyitása

Magyar Péter rulettként tekint az ukrán-magyar kapcsolatokra. A terv pedig az, hogy nincs terv.…

967

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás
Téma

A poszt idézetei lényegében pontosak, és igaz, hogy Ukrajna eddig nem hajtotta végre a kárpátaljai magyarok jogairól szóló vállalásait, de a keret két ponton hamis képet ad: a csatlakozási folyamat megkezdése még az Orbán-kormány idején (2023 decembere, majd 2024. június 25.) történt, a júniusi megállapodáshoz pedig tartozott feltételességi mechanizmus, amelyet Magyar Péter nyilvánosan is megnevezett.

Részletes elemzés 9 ellenőrzött állítás · 21 forrás

Kettős mérce

A poszt központi tétele, hogy „a vétó a magyar érdekek és a jó megállapodások kikényszerítésének az eszköze", és ennek elmaradását rója fel. A dokumentált korábbi eset ezzel ellentétes: amikor 2023. december 14-én az Európai Tanács a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről döntött Ukrajnával, az akkori Orbán-kormány nem élt a vétóval. Orbán Viktor aznapi közlése szerint „Magyarország a döntéstől a mai napon távol maradt", Orbán Balázs politikai igazgató pedig azt mondta, hogy Magyarország elhagyta az üléstermet, nem vett részt a szavazáson, és „ezzel Magyarország nem akadályozta meg a döntés meghozatalát". A kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezése akkor nem történt meg: a 11 pontos igénylista 2024-ben került az ukrán fél elé, és a Telex június 4-i összefoglalója szerint az uniós cselekvési terv magyar értékelése az Orbán-kormány idején elmaradt.