❗️Úgy tűnik, a saját volt diákjai sincsenek különösebben jó véleménnyel róla: az új vagyonvisszaszerzési hivatal élére megválasztott ELTE-docens ugyanis mindössze 2,87-es átlagon áll az ötfokú skálán a MarkMyProfessor…
A 2,87-es MarkMyProfessor-átlag és a három idézet valóban ott áll Unger Anna adatlapján, de a poszt elhallgatja, hogy az oldalon regisztráció nélkül, ellenőrizetlen szerzőktől is érkezhet értékelés, és hogy a szám éppen a megválasztása napjaiban, nyíltan politikai tartalmú egyesek hatására csúszott le egy nap alatt 3,05-ről.
A poszt helyesen közli, hogy Szombathely hitelből, a kormányra nem várva kezdene aszfaltozni, de az az állítás, hogy a kormány „semmit nem lépett érdemben", elhallgatja a júliusi kormánydöntéseket és a hárommilliárdos Azbeszt-mentesítési Alap augusztus 14-i létrehozását.
Az NVVH lehallgatási és titkos informátori jogkörei a poszt napján még nem voltak hatályosak – a törvény szerint 2026. szeptember 27-én lépnek életbe, akkor is bírói engedélyhez és meghatározott bűncselekményi körhöz kötve –, a cégek felügyelet alá vonása pedig több együttes feltételhez és bírói felülvizsgálathoz kötött hatósági eljárás.
A poszt és a hozzá tartozó videó központi kifogása, hogy az NVVH érdemi bírói kontroll és jogorvoslat nélkül vizsgálódhat, lehallgathat és építhet informátori hálózatot. Ugyanennek a pártnak a frakciója nyújtotta be és fogadtatta el 2023. december 12-én a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvényt (140 igen, 50 nem), amelynek 6. § (7) bekezdése kimondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyilvánosságra hozott jelentésével szemben „jogorvoslatnak nincs helye", 8. § (2) bekezdése pedig azt, hogy a hivatal vizsgálati eljárása nem hatósági eljárás, és azzal kapcsolatban közigazgatási pernek nincs helye – vagyis pontosan az a szerkezet, amelyet most az NVVH-nál kifogásolnak. A Fidesz akkori saját közleménye üdvözölte a hivatal létrehozását, 2026. június 30-án pedig a frakció nem támogatta a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló javaslatot. Az NVVH-nál ehhez képest a jogkorlátozó intézkedéseknél – a bírságnál és a cég felügyelet alá vonásánál – a végleges törvény bírói felülvizsgálatot és azonnali jogvédelmet biztosít, miközben a közvagyonvédelmi vizsgálattal szembeni közigazgatási per kizárása fennmaradt.
A Fradi valóban Európa-liga-főtáblás, de a poszt a kormány fellépését a sporteredmény miatti irigységgel magyarázza, és elhallgatja, hogy a 24,947 milliárd forintos Fradiváros-támogatás elszámolása miatt indult eljárás hónapokkal a továbbjutás előtt kezdődött.
Azt mondjátok, hogy hazahoztátok az uniós pénzt, majd olyan beruházásokra költitek, amelyekkel szépen vissza is csatornázzátok hozzájuk. Ez nem magyar gazdaságpolitika, hanem pénzügyi körforgás, ha már sikerült hazahozni a pénzt, miért nem magyar cégekbe, magyar technológiába és magyar tulajdonba fektetitek?
A poszt „visszacsatornázásról” szóló vádjának van dokumentálható eleme – a helyreállítási tervből kétszer 500 millió euró uniós szintű programokba megy, és a hálózatfejlesztés egyik kedvezményezettje külföldi tulajdonú –, de a csomag legnagyobb tételei magyar állami cégekhez és háztartásokhoz kerülnek, a szélerőműveket pedig nem uniós pénzből építik: a poszt egy szűk kivágatból mond ki általános igazságot.
Nem az a botrány, ahogy az ÁVH vezetőjét kiválasztották.
Az a botrány, hogy 2026-ban Európában felállítanak egy új ÁVH-t, akinek bárki az áldozatává válhat.
A poszt az augusztus 28-án vezetőt kapott vagyonvisszaszerzési hivatalt az ÁVH-val azonosítja, és olyan jogköröket tulajdonít neki (bárki lehallgatása, besúgóvá kényszerítés, cégek önkényes elvétele), amelyeket a kihirdetett törvény szövege nem támaszt alá.
A poszt és a hozzá tartozó videó fő kifogása az érdemi eljárási garanciák és a külső bírói kontroll hiánya. Ugyanezt a megoldást – a hivatal vizsgálatával szembeni jogorvoslat kizárását – a szerző pártja kormányon maga alkalmazta a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál: a Magyar Helsinki Bizottság 2026. június 30-i állásfoglalása szerint az NVVH-tervezet jogorvoslat-kizáró megoldása „hasonlóan elfogadhatatlan, mint amit a rossz emlékű Szuverenitásvédelmi Hivatalnál alkalmazott a Fidesz”. A mostani kifogást a Fidesz frakcióvezetője 2026. augusztus 28-án fogalmazta meg a parlamentben és a frakció közleményében, alkotmánybírósági indítvány bejelentésével.
Egy Tisza-szavazónak sokáig egyetlen igazán fontos ígéret volt: Orbán és a NER börtönbe kerül. Most viszont egyre inkább úgy néz ki, hogy ebből nem lesz olyan egyszerű „börtönbe küldés”, ahogy azt korábban előadták. Erre…
A poszt helyesen írja, hogy az elszámoltatás lassabb a kampányban sugalltnál, de a Tisza-szavazók prioritásairól szóló központi állítását a reprezentatív mérések nem támasztják alá, és egy kivágott kommentválogatásból von le általános következtetést.
Igaz, hogy a 2026-os szociális tüzelőanyag-pályázatot a felszólalás napjáig nem írták ki, és hogy 2025-ben a támogatás augusztus 1-jén már az önkormányzatoknál volt, de a „most vásárolt fával már nem lehet fűteni" következtetés túlzó, és a poszt nem említi az előző esti kormányhatározatot a keret biztosításáról és megduplázásáról.
A poszt azt állítja, hogy az ősszel beszerzett tűzifával a fűtési szezonban már nem lehet fűteni. A szerző pártja kormányon ugyanezt az időzítést normának tekintette: az általuk kiírt 2025-ös pályázat szerint a támogatásból vásárolt tüzelőanyagot 2026. február 16-áig lehetett kiosztani a rászorulóknak, a támogatás pénzügyi felhasználására pedig 2026. március 31-éig volt idő; egy korábbi agrárminisztériumi közlemény pedig azt emelte ki jó hírként, hogy szeptember végén a szociális tűzifa kiszállítása „már meghaladta a 60 százalékot”, a fa pedig február közepéig ér el a háztartásokhoz. 2026 januárjában – még az akkori kormány idején – a 8/2026. (I. 26.) Korm. rendelet éppen a szezon közbeni, rendkívüli önkormányzati tűzifaigények finanszírozásához engedett átcsoportosítást. A 2026-os késés ténye ettől nem szűnik meg, de az az érv, hogy az ősszel kiosztott fa használhatatlan, a saját korábbi programjuk rendjének is ellentmond.
Az uniós szolidaritási mechanizmus valóban kötelezheti Magyarországot más tagállam gázellátásának segítésére, de csak szélsőséges vészhelyzetben, végső eszközként és ellentételezés mellett, ezért a poszt képe túlzó, de alapjaiban nem hamis.
A miniszteri idézet és a 615 forintos védett árral való összevetés helytálló, de az olajár-összehasonlítás („jóval magasabb volt, mint most") az adatok szerint nem áll, és a poszt egy ellenzékben megfogalmazott követelést kezel kampányígéretként.
A poszt a 480 forintos árszintet állítja mércéül a mai kormánynak, miközben ugyanez a politikai oldal kormányon először bevezette, majd kivezette ezt az árstopot: a HVG 2026. március 3-i összefoglalója szerint a 2021 novemberében 480 forinton bevezetett árstopot 2022 decemberében egyik pillanatról a másikra vonták vissza, mire másnapra a 95-ös benzin átlagára 617, a gázolajé 681 forintra ugrott — vagyis a mai 677–681 forintos dízelátlaggal összemérhető szintre. Ugyanez az összefoglaló idézi fel az árstop mellékhatásait, a benzinhiányt és a független kutak bezárását is. A mai dízelárat és a beavatkozás elmaradását tehát olyan mércével kéri számon, amelyet a saját kormányzati időszakában maga sem tartott fenn.
Eredeti megnyitása
