A szerződésaláírás és az OPUS TITÁSZ kimaradása igaz, de a poszt kész tényként állítja a politikai leszámolást, elhallgatja a kizárás jogszabályi indokát, és forrás nélkül vetíti előre, hogy a pénz „jelentős része” német céghez kerül.
Kettős mérce
A poszt azt kifogásolja, hogy a magántőkealapos tulajdonosi lánc miatt zárták ki a céget, és hogy így a forrás német magánvállalathoz mehet. A Telex augusztus 14-i háttéranyaga szerint viszont éppen az a nyilvántartási hiány vezetett a kizáráshoz, amelyet a szerző pártja kormányon tartott fenn: „az Orbán-kormányok idején a magántőkealapok tulajdonosként megtehették, hogy nem tárták fel a végső haszonhúzóikat”, és a nemzeti tényleges tulajdonosi nyilvántartás hiányossága miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, amely a cikk szerint 2026 augusztusában is folyt. Ugyanez a Telex-anyag rögzíti, hogy a magántőkealapok átláthatóságát előíró mérföldkövet és a hozzá tartozó törvénymódosítást csak 2026-ban, a kormányváltás után hajtották végre. Az E.ON-társaságok uniós hálózatfejlesztési támogatása pedig nem új helyzet: a Pályázati Portál felhívása és az 1206/2026. kormányhatározat melléklete ugyanabban a jogosulti körben nevezi meg őket, amelyben a korábbi RRF-hálózatfejlesztési programok is futottak.