Mit hazudnak?

A kampányban tényleg 700 ezres szám hangzott el, a támogatást viszont kb. 403 ezer gyermek után fizették ki — a poszt 800 ezres, „a tanköteles korúak kétharmada” adata azonban a KSH létszámaival nem áll össze: a 6–16 évesek 1 019 561-en vannak, tehát 800 ezer nem kétharmad, hanem 78 százalék.

A feljelentés, a 126 milliárdos kötvényfinanszírozás és a visszaváltás kezdeményezése valós, de a poszt „öngól”-keretéhez a számla másik oldala hiányzik: a kockázat nagyságát, a visszatérülő tőkét és a titkos kamatot nem mérlegeli, a kormány konkrét kifogásait „felmerülhetett” szintre tompítja, a még folyamatban lévő visszaváltást pedig lezártként kezeli.

Igaz, hogy a Tiszta Hang 10. számának impresszumában kiadóként az Országgyűlés Hivatala szerepel és a lapot a TISZA-frakció állami keretéből fizetik, de a poszt elhallgatja, hogy a Hivatal itt csak kifizetőhely egy minden frakcióra érvényes szabály szerint, és hogy ugyanezt a keretet a Fidesz-frakció is pártpropagandára használta — a „kommunizmus óta nem volt ilyen” párhuzam ezért tarthatatlan.

A kifizetés valóban elindult augusztus 24-én, és a 400 ezres létszám is egyezik a Kincstár adatával, de a „vállaltuk, megcsináltuk” elhallgatja, hogy a kampányvállalás 700 ezres számra szólt, és hogy most a 100 ezer forintnak csak a fele érkezett.

Öt ajánlattevő valóban indult, és a nyertes ár a becsült érték alatt maradt, de a videó „világos adminisztrációs hibának” nevezi a legolcsóbb, 4,3 milliárddal alacsonyabb ajánlat aránytalanul alacsony ár miatti – és bíróságon még vitatott – érvénytelenítését, és a „minden korábbinál nagyobb verseny” fölényére sincs összehasonlítható adat.

A poszt Safarov-ügyre és az azeri pénzmosodára vonatkozó tényei a hivatalos iratokkal és az oknyomozásokkal egyeznek, de az időbeli egybeesésből sugallt összefüggést semmilyen nyilvános dokumentum nem igazolja, és a poszt elhallgatja, hogy a döntés a kormány egészének döntése volt, illetve hogy Strasbourg Magyarországot nem találta egyezménysértőnek.

A 74 százalékos adat és a felmelegedésre vonatkozó becslés valóban a három nappal korábban megjelent Earth's Future-tanulmányból származik, de a kép négylépcsős „vízhiány → termés → kínálat → kenyér” láncát a kutatás kifejezetten nem modellezte, és a kenyér árában a búza csak kisebb tétel.

A holland tőzsdei gázár augusztus eleje óta valóban körülbelül 25 százalékkal emelkedett, de a poszt elhallgatja, hogy a miniszter ugyanabban a bejegyzésben a téli mennyiségi ellátásról és egy készülő, egész gázévet lefedő árlekötési stratégiáról is beszélt, és hogy a kormány esetleges ügyleteiről szeptember közepéig nincs nyilvános adat.

Ez a poszt véleményt fogalmaz meg, ezért nem kap verdiktet.

A poszt számai jórészt helyesek – 7,5 százalékos új hiánycél, 77,5 százalékos adósságráta, mintegy 700 milliárdos kiadásvisszafogás –, de úgy állítja szembe a megtakarítást a magas hiánnyal, mintha az utóbbi a takarékoskodás kudarca volna, és elhallgatja, hogy a 7,5 százalékot már júliusban bejelentették, illetve mi ellentételezi a 703 milliárdot.