Mit hazudnak?

A 2027-es költségvetésről 2026. október 19–20-án bejelentett elemek valósak: 9 százalékos szja a minimálbérig, kétszeres családi pótlék, bér- és nyugdíjemelés, 4,9 százalékos hiánycél, lakhatási, energetikai, vízmegtartási és vasútfejlesztési programok. Mindez azonban még csak a be nem nyújtott tervezet tartalma. Az államadósság-ráta csökkenése szerény (77,5-ről 77,2 százalékra), a 2,4 százalékos növekedés előrejelzés, és részben olyan uniós pénzekre épül, amelyekről a Bizottság még nem döntött. Az a következtetés pedig, hogy a középosztály lesz a vesztes, nem következik a számokból.

A kormány 2026. október 19–20-án valóban bejelentette, hogy 2027-től adójóváírással 9 százalékra csökken a minimálbér szja-ja. A kedvezmény a minimálbér kétszereséig, havi bruttó 680 ezer forintig fokozatosan kifut. A minimálbéreseknél ez nagyjából 9 százalékos, havi kb. 20 ezer forintos nettó többletet jelent, és az is kutatással alátámasztott, hogy a mai rendszerben az alacsony jövedelműek adóterhe arányaiban nagyobb. A 2,5 milliós érintetti kör és az ágazati 15–20 százalék viszont kormányzati becslés, a sávos kifutás pontos paraméterei nem ismertek, és az egész október végéig csak bejelentés, nem benyújtott törvényjavaslat.

Igaz, hogy a Tisza a választás előtt a szigorú határvédelem fenntartását ígérte, és kormányon is fenntartja azt. Az is igaz, hogy az Orbán-kormány 2013 és 2017 között letelepedési kötvényt árult, 2023-tól pedig 2525 elítélt külföldi embercsempészt engedett ki a börtönből. A szembeállítás azonban nem teljes: a 2024-ben indított vendégbefektetői program, amelyet a Tisza programja a „letelepedési kötvények mostani rendszerének” nevezett és megszüntetését ígérte, a hivatalos tájékoztatás szerint 2026 októberében is elérhető.

Orbán Viktor 2026. október 18-án a lakiteleki DPK-táborban a nemzeti ellenállásról kérdezve valóban azt mondta nevetés közepette, hogy „kioszthatnánk a megfelelő eszközöket, kinek mi jut: tompább, élesebb”, és a Btk. 254. §-át is pontosan idézik, de a mondatot rögtön visszavonta („nem ez a kérdés”), a válasza pedig tömegtüntetésekről szólt, így az a kép, hogy fegyveres lázadásról és az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásáról beszélt, a szövegkörnyezetből kiragadott értelmezés, amelyet hatóság nem minősített bűncselekménynek.

A 2026. október 17-i franciaországi rombolás valós: leégett a limoges-i városháza, több városban fosztogattak, Nizzában pedig hátba rúgták egy kifosztott Micromania-bolt eladóját. A francia hatóságok azonban az erőszakot az ultrabaloldalnak és alkalmi fosztogatóknak tulajdonították, a mozgósítás a drágaság és az iskolák állapota miatt indult, így sem az nem igazolható, hogy a zavargások a migráció következményei, sem az, hogy a migrációs paktum ilyen jeleneteket „terítene szét”. A Tisza-kormány pedig nem hallgat a paktumról: többször nyilvánosan kijelentette, hogy jelenlegi formájában nem hajtja végre.

Az Európai Unió Bírósága 2026. október 15-én valóban kimondta, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, amikor az Orbán-kormány 2023-as rendelete alapján 2525 jogerősen elítélt embercsempész börtönbüntetését kiutasítással járó „speciális reintegrációs őrizetté” alakította. Az ítélet utáni napon Orbán Viktor valóban nem szólalt meg addig, de a szabadon engedés okait az akkori kormány már 2023-ban nyilvánosan megindokolta.

Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij 2026. október 16-án valóban négyszemközt tárgyalt Brüsszelben. A miniszterelnök teljes szolidaritásáról biztosította az ukrán elnököt, és a felek a miniszteri szintű egyeztetések folytatásában állapodtak meg. A kapcsolatok „új alapokra helyezéséről” a kormány közleménye csak annyit rögzít, hogy a két vezető egyetért abban, hogy ez mindkét ország érdeke. Magyarország valóban hozzájárult két újabb csatlakozási klaszter megnyitásához és a Békekeret ukrán forrásainak feloldásához, de céldátumot nem támogat, és a 90 milliárd eurós ukrán hitelben nem vesz részt.

Magyar Péter 2026. október 13-i parlamenti válaszában több Orbán-kormány-kori adat helytálló: az EU-rekordinfláció, a 2022 végi, közel 50 százalékos élelmiszer-drágulás, a beruházások nagyjából negyedével-harmadával csökkent volumene és az 1000 milliárd forint fölötti akkugyár-támogatás. Hamis viszont, hogy egy év alatt több mint 50 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, hogy évekig jóval drágább volt az üzemanyag, és hogy ekkora hiány csak Jemenben van. A 8,3 százalékos hiány pedig nem tényleges eredmény, hanem az új kormány becslése arra az esetre, ha nem lett volna kormányváltás.

Igaz, hogy 2026. október 13-án a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk nemmel szavazott a T/680-as gyermekvédelmi csomagra. A csomag nyolcnapos gyámhatósági helyzetfelmérést ír elő a kórházban rekedt gyermekekre, és tiltja a félelemkeltő közterületi plakátokat. Az is igaz, hogy a nevesített LMBTQ-tilalmak eltörlése az EU Bíróságának ítéletéhez és blokkolt uniós forrásokhoz kapcsolódik, Ursula von der Leyen pedig 2024 januárjában az LMBTQ-jogokat is a visszatartott források okai között nevezte meg. A nem szavazat azonban egyetlen zárószavazáson a csomag egészére szólt, és az ellenzék kifogásai az LMBTQ-tilalmak kivezetésére és a pedofil-nyilvántartás szabályaira irányultak. Az online bántalmazásról idézett arányok nem reprezentatív felmérésből származnak, a kamaszlányok felére vonatkozó „behálózási” adatnak pedig nincs ismert forrása.

2026 októberében a Duna valóban történelmi mélyponton járt, és a Tisza-kormány által augusztusban elrendelt paksi fenékküszöb biztosítja az atomerőmű hűtővizét. A paksi vízmérce október 13-án mért −106 centiméteres értéke azonban nem minden idők legalacsonyabb: az augusztus 3-i rekord −140 centiméter volt. A rekord a küszöb nélküli, becsült szintre, a felvízi mércékre és a néhány nappal korábbi vízhozamra igaz. A 61 centiméteres duzzasztásra csak kormányzati forrás van.