Időrend: minden esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, a Magyar Péter vezette Tisza-kormány idején; a Fidesz–KDNP ellenzékben van. Magyar Péter október 19-én az Országgyűlésben több mint két órában ismertette a 2027-es költségvetés fő irányait, és már ekkor bejelentette a további 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentést, valamint több adóemelést. Október 20-án Kármán András pénzügyminiszterrel közös sajtótájékoztatón tételesen bemutatták a számokat. Október 26-án a részletes törvényjavaslat még nem volt az Országgyűlés előtt. Október 27-én este a kormány benyújtotta a jövő évi adótörvényeket (köztük a T/927. számú adócsomagot) és a kisnyugdíjak emeléséről szóló javaslatot; a kormány október 28-i közleménye szerint ezek a költségvetés bemutatásakor bejelentett változásokat foglalják össze. A felhasznált beszámolók a központi költségvetési törvényjavaslat benyújtásáról ekkor még nem szólnak.
A kormány saját számai: a Portfolio és a 444 október 20-i beszámolója szerint a pénzügyminisztériumi prezentáció 929 milliárd forint adóügyi többletbevétellel és 264 milliárd forint lakossági adócsökkentéssel számolt, ez nettó 665 milliárd forint, a GDP 0,7 százaléka. A 264 milliárd 250 milliárd szja-csökkentésből és 14 milliárd forint tűzifa- és gyógyszeráfa-csökkentésből áll. A 929 milliárd adóemelés; a kiadáscsökkentés külön tétel, 1465 milliárd forint. A 929 és 264 hányadosa tehát valóban körülbelül 3,5.
Miért félrevezető a „megszorítás” és az „elvesz–visszaad” keret: a 444 által közölt bontás szerint a többletbevétel legnagyobb tételei a társasági adó és az innovációs járulék (240 milliárd), a milliárdosok vagyonadója (200 milliárd), a dohány jövedéki adója (90 milliárd), a környezetvédelmi adók (79 milliárd) és az adótervezés szigorítása (70 milliárd). A társasági adó a kormány október 28-i közleménye szerint csak az évi legalább 500 millió eurós bevételű vállalatoknál emelkedik 15 százalékra, a többieknél 9 százalék marad. A 264 milliárd ezzel szemben csak a lakossági adócsökkentés. A háztartásokat a kiadási oldal is érinti: a minisztériumi levezetés szerint a nyugdíjasoknak, családoknak, béremelésre és közszolgáltatásokra jutó többlet a GDP 1,4 százalékával rontja az egyenleget, a kormány október 19-i közleménye szerint ez több mint 2100 milliárd forint. Ebben benne van a családi pótlék megduplázása, 603 ezer közszolgálati dolgozó 677 milliárdos béremelése, a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése és az egészségügy 510 milliárdos többlete. Az adóemelés és az adócsökkentés aránya ezért nem mutatja meg, hogy a háztartások összességében többet vagy kevesebbet kapnak.
Ami valóban szigorítás: a hiány egy év alatt 2,6 százalékponttal csökkenne, ebből 1,9 pontot a 2026-os egyszeri kiadások kifutása ad; a minisztériumok és állami cégek működési kiadásait legalább 10 százalékkal visszafogják, és egyes csoportok – például a 40 év feletti kétgyermekes anyák és a nagy cégek – valóban többet fizetnek. Az áthárítás kockázatát a miniszterelnök a sajtótájékoztatón maga sem zárta ki teljesen.