Mit hazudnak?

Weichinger Nóra nem kapott havi nyolcmillió forintot. A szerződésről beszámoló cikkek szerint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium havi bruttó hárommillió forintot fizetett neki, a július 1. és szeptember 20. közötti megbízás pedig összesen bruttó nyolcmillió forintba került, és szeptember 20-án lejárt; az MSZP-nek adott tanácsadást egyetlen forrás sem igazolja.

Igaz, hogy a Miniszterelnökség 2026 szeptemberében jogi tanácsadásra szerződött az Oppenheim Ügyvédi Irodával, ahol Melléthei-Barna Márton 2007 és 2020 között dolgozott; ez a megbízás azonban legfeljebb nettó 3 millió forintos keretszerződés. A MEKH állítólagos 17,465 milliós megbízását csak sajtóbeszámolók közlik, az Oppenheim pedig nem a Freshfields leányvállalata: 2007 novembere óta független iroda.

Igaz, hogy Kármán András pénzügyminiszter 2010–2011-ben a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt, és a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot 2026. október 25-ig valóban nem nyújtották be. A benyújtás azonban a kormány saját, október 31-ig tartó határidején belül maradt, és a költségvetés fő számait október 19–20-án már ismertették. Azt nem sikerült igazolni, hogy a Kontroll a Kármánra vonatkozó adat elhagyásával, „Orbán Viktor korábbi pénzügyminisztereként” írt volna Matolcsyról.

Igaz, hogy a Telex riportere 2026. október 24-én Párizsban, a Normandy Hotel előtt kérdezte Orbán Viktort, aki azt mondta, hogy az unokájával nyaral, és több beszámoló szerint az unokája is vele volt. Hogy kézen fogva sétáltak, azt semmilyen forrás nem igazolja, a „zaklatás” pedig értékelés: a jelenet néhány kérdésből állt, és Orbán kérésére véget ért. Az sem igaz, hogy a Telex az előző éjjel stábot küldött ki utána: riportere, Gulyás Ádám a lap október 21-i közlése szerint Párizsban él, és onnan hetek óta helyszíni riportokat ír.

A Magyar Márton által Pócs János ellen indított jóhírnév-perben kibocsátott bírósági meghagyás nem koncepciós ítélet: a polgári perrendtartás szerint a bíróság akkor köteles ilyet kibocsátani, ha az alperes a 45 napos határidőn belül nem terjeszt elő írásbeli védekezést, és ha 15 napon belül ellentmondást nyújt be, a meghagyás hatályát veszti, a per pedig a védekezéssel és a bizonyítással folytatódik; magának a meghagyásnak a tartalmát csak az alperes által bemutatott iratrészletek igazolják.

Nincs nyoma annak, hogy a Tisza-kormány francia cégnek akarná átadni Paks II.-t: a Reuters 2026. október 21-i, névtelen forrásokra épülő értesülése csak arról szólt, hogy a kormány mérlegeli a Roszatom leváltását, és nem nevezett meg utódot (a francia EDF és Orano neve egy lengyel lap találgatásában merült fel), döntés pedig nincs; az viszont valós, hogy a fővállalkozó cseréje jelentős többletköltséggel járhat, például elveszhet a Roszatomnak már kifizetett mintegy 1,1 milliárd euró, és kötbér is fenyegethet.

A Roszatom 2026. október 21-én valóban azt közölte, hogy nem kapott hivatalos értesítést a Paks II. szerződés felmondásáról, és nem lát rá jogi alapot. A közlés azonban nem egy kormánydöntésre reagált: a Reuters két névtelen forrásra hivatkozva csak arról írt, hogy a kormány mérlegeli a Roszatom leváltását. Döntés nem született, a felmondás jogi esélyeiről pedig az érintett cég saját álláspontja nem dönt.

Hamis, hogy a párizsi fosztogatást megállítani próbáló nő a saját üzletét védte, és hogy ismert baloldali aktivista lenne: a felvétel 2026. október 17-én egy Franprix-szupermarket előtt készült, a nő nem tulajdonosa a boltnak, aktivista múltjára nincs bizonyíték, a terjedő „tüntetős” képek pedig más személyt mutatnak, vagy hamisítványok.

Arra, hogy 2026 októberének végén, „jövő héten” dízelhiány alakul ki Magyarországon, egyetlen megnevezett forrás sincs, csak egy névtelen „exkluzív információ”: október 21-ig sem a MOL, sem a minisztérium, sem a benzinkutas szövetség nem jelzett közvetlen hiányt. Az viszont igaz, hogy Kapitány István a védett ár visszavezetése ellen az import fenntartásával és a hiány elkerülésével érvelt, Tótth András pedig október 13-án lemondott államtitkári posztjáról, október 21-én pedig az MVM-igazgatóság elnöki tisztségéről is.

Matolcsy Györgyöt 2026. október 21-én reggel valóban őrizetbe vették, de ezt a Központi Nyomozó Főügyészség rendelte el egy 2025 óta folyó nyomozásban, nem a Tisza vagy a kormány, és a letartóztatásáról a bíróság dönt; semmilyen forrás nem igazolja, hogy a lépés vagy a miniszterelnöki bejelentés a 2027-es költségvetésről akarta volna elterelni a figyelmet.