Mit hazudnak?

Magyar Péter október 20-án valóban azt mondta a béremeléssel elégedetleneknek, hogy hasonlítsák össze a helyzetüket azokéval, akik nem kapnak emelést, de azt nem mondta, hogy fogják be a szájukat; ugyanazon a sajtótájékoztatón a költségvetési korlátokkal is megindokolta a mértéket, és jobb jövőt ígért, a 25 százalékos kampányígéret pedig valóban nem teljesült maradéktalanul.

Siniša Mali 2026. október 20-án valóban azt mondta, hogy a NIS orosz tulajdonosai és a MOL aláírták az adásvételi szerződést. Ezt azonban semmi nem erősíti meg: a MOL október 21-i tőzsdei közleménye szerint nem történt a tranzakcióban közzétételt igénylő változás, a szerb pénzügyminisztérium pedig közölte, hogy Mali a júniusi, a MOL és a szerb kormány között kötött részvényesi megállapodásra gondolt. Így az sem igaz, hogy a MOL „megszerezte” volna a NIS-t.

Orbán Viktor 2026. június 13-án valóban bántalmazó kapcsolatnak nevezte a kormány és az ország viszonyát, és azt mondta, hogy „az ország most egy Varga Judit”. Magyar Péter azonban 2026. október 20-án nem mondta a béremelést kapóknak, hogy „fogják be a szájukat”: azt javasolta, hogy az elégedetlenek hasonlítsák össze magukat azokkal, akik nem kapnak emelést, és közben azt is mondta, hogy megérti a szakszervezetek kritikáit.

A Rath valóban bezárja budapesti gyárát, és a termelés nagy részét Ausztriába és Németországba viszi, de ez a cégcsoport hitelezőivel kötött átalakítási megállapodásának része, amelyben egy német üzemet is bezárnak. A társaságiadó-emelés csak a 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeket érintené, a kínai bizalomvesztésről pedig kínai lapok írtak, nem hivatalos kínai bejelentés született.

A kínai Sina portálon 2026. október 20-án valóban megjelent egy „megfordult a széljárás” című cikk a magyar befektetési környezet kiszámíthatóságáról, de ez nem egy kínai lap vezércikke: a Sina Finance hírfolyamába egy szakportálról átvett anyag, amely szinte bekezdésről bekezdésre a magyar Hungary Today egy nappal korábbi cikkét adja vissza. A cikk egy dél-koreai cég sóskúti engedélyének megsemmisítéséről szól, Magyar Pétert, diplomáciát és kínai kormányzati álláspontot nem említ. Néhány sajtóanyagból nem következik, hogy Kína elfordul Magyarországtól, és mért gazdasági csapás sem igazolható.

Igaz, hogy a Rath-csoport 2026. október 16-án bejelentette: 2028 végéig bezárja budapesti tűzállóanyag-gyárát, és a kapacitás nagy részét Ausztriába és Németországba viszi. A felsorolt többi gyárbezárás is valós, és a 2027-es költségvetési tervben is vannak vállalati adóemelések. Az viszont nem igazolható, hogy a bezárás a Tisza-kormány miatt történik. A cég hatékonysági és költségokokra hivatkozott. A bezárás egy hitelezőkkel kötött, a német meißeni üzemet is megszüntető csoportszintű átalakítás része. A magyar leánycég már 2025-ben veszteséges volt, a döntést pedig három nappal a költségvetési adóemelések bejelentése előtt hozták nyilvánosságra.

A 2027-es költségvetés 2026. október 19–20-án bejelentett vállalati adóemelései valósak: 260 milliárd forint a társasági adóból és az innovációs járulékból, 3,75 százalékos reklámadó, magasabb kiskereskedelmi adó. A legnagyobb, a globális minimumadó alá eső cégek névleges társaságiadó-kulcsa a Pénzügyminisztérium október 20-i tájékoztatása szerint 9-ről 15 százalékra nő, ez 3–5 ezer céget érint. Csakhogy a 15 százalék csak névleges kulcs: az iparűzési adó beszámítása miatt a tényleges teher 11–11,25 százalék körül lesz, és a 180 milliárd forint alatti árbevételű cégeknél marad a 9 százalék. Mindez egyelőre csak bejelentés. Nem megalapozott, hogy az adóemelés miatt már most „brutális” gazdasági visszaesés van, sem az, hogy a társaságiadó-emelés munkahelyeket szüntet meg, és a cégek biztosan a lakosságra hárítják át.

Nem igaz, hogy a 2027-es költségvetési tervezet semmit sem ad az egészségügynek, és az sem, hogy eltörlik az anyák adómentességét: a kormány 510 milliárd forintos egészségügyi többletet jelentett be, az anyák kedvezményét pedig havi bruttó egymillió forintnál korlátozzák. Igaz viszont, hogy a többletbe eszközbeszerzés és felújítás is beletartozik, hogy a 14. havi nyugdíj kiépítése az első heti résznél megáll, és hogy a rendvédelmi béremelés átlagosan bruttó 15 százalékos.

Emmanuel Macron valóban nem jön el az október 23-i budapesti ünnepségre, ezt október 19-én a francia nagykövetség közölte, és Ursula von der Leyen eljövetelét és beszédét aznap az Európai Bizottság bejelentette. Az viszont nem igaz, hogy Zelenszkij visszautasította volna a meghívást: az ukrán fél október 19-ig nem közölt döntést, Zelenszkij maga azt mondta, „nem vagyok ellene”, a távolmaradására pedig csak Magyar Péter saját várakozása utalt.

A Városliget-elágazás–Kőbánya-Teher vasútfelújítást valóban a Swietelsky nyerte közel 4 milliárd forintért, és két magyar cég, a Homlok-páros és a Vasútépítők olcsóbb ajánlatot tett. Mindkét ajánlat jogi okból lett érvénytelen: a Homlokét a független Közbeszerzési Döntőbizottság ütötte ki hiányos árindokolás miatt, a Vasútépítőkét az ajánlatkérő MÁV, mert a cég nem indokolta, miért titkolja a tényleges tulajdonosa nevét. A törvény szerint így a legolcsóbb érvényes ajánlat nyert, nem a kormány döntött a drágább mellett. A V-Híd ráadásul nem olcsóbb, hanem mintegy 590 millió forinttal drágább ajánlatot tett a Swietelskynél.