🤡 A tiszások azzal próbálták meg leplezni az inkompetenciájukat, és azt a tényt, hogy nem kormányoznak, hogy azt hazudták az embereknek, hogy pár hét alatt hazahozták az uniós forrásokat. Ehhez képest a Bizottság…

Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
🤡 A tiszások azzal próbálták meg leplezni az inkompetenciájukat, és azt a tényt, hogy nem kormányoznak, hogy azt hazudták az embereknek, hogy pár hét alatt hazahozták az uniós forrásokat. Ehhez képest a Bizottság…

🤔 Na, kié a titkosszolgálat? Ruff Bálint memóriája nem az igazi, vagy csak hazudott?
⁉️ Elkezdődött az ország eladósodás (eladósítása)?! 📉 A kormány benyújtotta a be nem tartott ígéretek…

A poszt számai jórészt valós dokumentumokból származnak (77,5 százalékos adósságterv, 300 milliárdos fejezeti befizetés, a védett ár megszüntetése), de elhallgatja, hogy az iskolakezdési támogatás soha nem volt minden diáknak szóló juttatás, hogy a 300 milliárd tárcánkénti bontása még nem ismert, és hogy a módosítás több adócsökkentést tartalmaz.
😡 Gátlástalanul hazudtak hónapokig a szemünkbe!
Igaz, hogy a befagyasztott RRF-forrásokból még nem érkezett átutalás és a kifizetési kérelem sem ment ki, de a videó elhallgatja a kezdettől ismert menetrendet – kérelem szeptember 30-ig, kifizetés december 31-ig –, és tévesen állítja, hogy a pénz akár jövő év végéig is elhúzódhat.
A poszt szerzője a Telex 2026. július 15-i cikke szerint a Fidesz országgyűlési képviselője és frakcióvezető-helyettese. A videó a be nem nyújtott kifizetési kérelmet mutatja a kormányzati kommunikáció leleplezéseként, miközben a pártja kormányzása idején Magyarország a tagállamok közül egyedüliként egyáltalán nem adott be rendes RRF-kifizetési kérelmet: erről a Telex 2026. április 14-i és augusztus 31-i cikke egyaránt beszámol. A most számonkért feltételrendszert – a 27 szupermérföldkövet – szintén az előző, Fidesz–KDNP-kormány vállalta a 2022-ben jóváhagyott helyreállítási tervben. Ugyanaz a tény tehát – hogy a kérelem nincs benyújtva – az egyik esetben botrány, a másikban négy éven át nem volt az.
📞 A vonal másik végén - ha akarjuk, ha nem - Ruff Bálint.

Nem „a polgári titkosszolgálatok” kerültek Ruff Bálinthoz, hanem a Nemzeti Információs Központ és a Védelmi Igazgatási Hivatal; a lehallgatást végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a Belügyminisztériumnál maradt, a NIK pedig törvény szerint nem folytathat titkos információgyűjtést — így a Rogán Antallal vont párhuzam nem összemérhető.
❗️ Újabb ellentétek és további feszültség a kormánypártban: nehezen toleráljak az inkompetenciát és a kormányzati…

❗️ Magyar vállalkozók, készüljetek!
A megosztott felvétel a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal „valódi céljaként" a magyar vállalkozók megfélemlítését és a közpénzek külföldi cégekhez juttatását állítja tényként, holott a törvény a vizsgálati kört a közvagyonhoz köti és magyar–külföldi tulajdon között nem tesz különbséget; a hivatal a poszt napján még egyetlen eljárást sem indított.
A posztban megszólaló Lánczi Tamást 2024. január 15-i hatállyal, a 2/2024. (I. 10.) KE határozattal nevezték ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökévé — annak a hivatalnak az élére, amelynek törvénye a mostaninál szűkebb jogorvoslati garanciákat adott: a 2023. évi LXXXVIII. törvény 6. § (7) bekezdése szerint a hivatal nyilvánosságra hozott, névvel megjelölt szervezetekre vonatkozó jelentésével szemben jogorvoslatnak nem volt helye, a 8. § (2) bekezdése szerint pedig a vizsgálati eljárás nem minősült közigazgatási hatósági eljárásnak, és közigazgatási pernek sem volt helye. A most kifogásolt NVVH-törvényben ugyanez a kizárás a vizsgálati szakaszra áll fenn, de a bírság kiszabása és a cégek felügyelet alá vonása hatósági eljárás, tehát bíróság előtt támadható, és a megsemmisített határozat kárát az állam megtéríti. A poszt szerzője a Magyar Nemzet 2026. augusztus 24-i cikke szerint a Fidesz parlamenti képviselője, vagyis annak a pártnak a politikusa, amely kormányon a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogorvoslat nélküli vizsgálati rendjét megalkotta.
😅 Mondjuk ez is 3 héttel több, mint amit egy átlag ember elviselne Lőrincz Viktória és - főleg - Magyar Péter mellett!

🚘 Világos üzenet az autósoknak. Erről is hazudtak a kampány során!
A miniszteri idézet és a 615 forintos védett árral való összevetés helytálló, de az olajár-összehasonlítás („jóval magasabb volt, mint most") az adatok szerint nem áll, és a poszt egy ellenzékben megfogalmazott követelést kezel kampányígéretként.
A poszt a 480 forintos árszintet állítja mércéül a mai kormánynak, miközben ugyanez a politikai oldal kormányon először bevezette, majd kivezette ezt az árstopot: a HVG 2026. március 3-i összefoglalója szerint a 2021 novemberében 480 forinton bevezetett árstopot 2022 decemberében egyik pillanatról a másikra vonták vissza, mire másnapra a 95-ös benzin átlagára 617, a gázolajé 681 forintra ugrott — vagyis a mai 677–681 forintos dízelátlaggal összemérhető szintre. Ugyanez az összefoglaló idézi fel az árstop mellékhatásait, a benzinhiányt és a független kutak bezárását is. A mai dízelárat és a beavatkozás elmaradását tehát olyan mércével kéri számon, amelyet a saját kormányzati időszakában maga sem tartott fenn.
❌ Magyar Péter csúnyán átvert több százezer családot, és ezt az oktatási miniszter sem tudta megvédeni!
A kampányígéret és a bevezetett támogatás közötti eltérés dokumentálható, de a poszt legerősebb száma — hogy 800 ezer gyermek, a tanulók kétharmada „nem kapott” iskolakezdési támogatást — tetszőlegesen megválasztott nevezőn áll, és olyan általános juttatást feltételez, amilyen soha nem került jogszabályba.
A poszt azt kifogásolja, hogy a tanulók kétharmada nem kap iskolakezdési támogatást, és hogy az egyik jogcímen jövedelemvizsgálat nélkül jár a pénz. A korabeli sajtóbeszámolók szerint viszont a Fidesz-KDNP kormányzása alatt Magyarországon élő diákok számára nem létezett állami iskolakezdési támogatás — a 444 2025. december 4-i és a G7 december 9-i írása egyaránt rögzíti, hogy ilyen juttatást kizárólag a határon túli magyar iskolákban tanulók kaptak, a Szülőföldön magyarul program keretében, tanulónként bruttó 100 ezer forintot, rászorultsági vizsgálat nélkül. A Fidesz-frakció 2026. július 22-i közleménye szerint a frakciószövetség megszavazta a most kifogásolt támogatás bevezetését, és a július 21-i szavazáson a törvény ellenszavazat nélkül, 180 igennel ment át; a frakció módosító javaslata pedig épp azt kérte, hogy a támogatás alanyi jogon, „vagyoni, jövedelmi helyzettől függetlenül” járjon — tehát ugyanaz a jövedelemvizsgálat-mentesség, amelyet a videó az egyszülős jogcímnél igazságtalanságként hoz fel.