Mit hazudnak?

Az az álláspont, hogy a Tisza Párt hívei és politikusai Brüsszel iránti „szolgalelkűségükkel” elárulják a hazát, és ezzel nemcsak a saját, hanem a magyar jobboldali közösség hazáját is cserben hagyják.

Az M6-oson október 13-án végzett átlagsebesség-vizsgálat eredményeit, köztük a 213,55 km/órás szakaszátlagot, kizárólag a közlekedési miniszter ismertette, a Magyar Közút saját adatközlése és módszertana nem nyilvános; az viszont nagyrészt helytálló, hogy átlagsebesség alapján ma nem bírságolnak, bár a jogszabályok az átlagsebesség-ellenőrző rendszer fogalmát és műszaki követelményeit már 2008 óta tartalmazzák.

Szerbia gazdasága 2012 óta valóban sokat erősödött: a GDP 2025-ben 90,1 milliárd euró, az egy főre jutó GDP 13 754 euró, a munkanélküliség 7,2 százalék, a nettó átlagbér nagyjából 1000–1040 euró, az államadósság GDP-arányosan csökkent. Több kiinduló szám azonban kedvezőbbnek mutatja a változást a valóságosnál. A 2012-es GDP 35,1, nem 30 milliárd euró volt, a munkanélküliség éves átlaga 24,1, nem 27 százalék. Az adósság összege két és félszeresére nőtt. A „jóval több autópálya” a hivatalos számok szerint sem igazolható.

A 21 Kutatóközpont szeptember végi mérése szerint a Mi Hazánk a pártválasztók körében valóban 6-ról 11 százalékra, vagyis közel a duplájára erősödött. Ez a változás azonban a májusi és a szeptemberi mérés között, négy hónap alatt alakult ki, és a többi intézet ennél kisebb növekedést mért. Hogy az új szavazók honnan jöttek, azt nem mérték: a Fidesz gyengülését és a Tisza lemorzsolódását az intézet vezetője valószínű okként említette.

Az október 23-i ünnepségről és a demokrácia állapotáról szóló tényállítások többsége helytálló: uniós tagállam állam- vagy kormányfője nem jött el, a miniszterelnöki és a képviselői cikluskorlátot alaptörvény-módosítás vezette be, és lefoglalták a Fidesz szervereit, továbbá létrejött az NVVH. Pontosítani kell viszont, hogy több Unión kívüli európai állam- és kormányfő részt vett az ünnepségen, a cikluskorlát általános szabály, a szervereket pedig az ügyészség foglalta le egy büntetőeljárásban, és ezt a lefoglalást a Legfőbb Ügyészség maga is szabálytalannak minősítette.

A győri közgyűlés 2026. október 22-én valóban új lakásrendeletet fogadott el, amely a szerződéshosszabbításhoz jövedelemvizsgálatot köt, és ez Szakács István bérlakását is érintheti. A „lex Szakács” elnevezés azonban túlzó. Hamis, hogy egy háromgyermekes, havi bruttó 1,1 milliót kereső családnak azonnal távoznia kellene: a jövedelme jóval a határ alatt van, és a vizsgálat csak hosszabbításkor, az előterjesztés szerint 2028-tól alkalmazandó.