Mit hazudnak?

Az az álláspont, hogy a politikában az ellenfél által választott hangnemet, „fegyvernemet” el kell fogadni: ha a kormányfő durva, személyeskedő stílusa határozza meg a parlamenti vita színvonalát, akkor a sértésekre nem lehet erkölcsi magaslatról felelni, hanem ugyanazon a módon kell visszavágni, ahogy egykor a párbajban is a kihívott fél fogadta el a kesztyűt.

Magyar Péter az október 25-i szerbiai választás után valóban a Tisza áprilisi győzelmével vont párhuzamot, és a hétvégén Párizsban és Barcelonában is voltak zavargások, Milánóban pedig egy héttel korábban; az „Európa felébredése” kifejezést viszont nem találtuk a miniszterelnök idézett bejegyzéseiben, és a „lángokban álló nagyvárosok” túlzás: október 24-én a francia és az olasz tiltakozások erőszakossága elmaradt az előző hétvégéétől.

Emmanuel Macron valóban nem jött el az október 23-i budapesti ünnepségre, de Orbán Viktor ENSZ-főtitkárságáról csak egy október 25-i, névtelen forrásokra épülő Wall Street Journal-értesülés szól, végleges döntés vagy hivatalos jelölés nélkül; azt pedig semmi nem támasztja alá, hogy Trump erről Macronnal egyeztetett volna, vagy hogy Macron ezért maradt távol.

Igaz, hogy a Népszabadság 2026. október 26-án közölte az Iránytű Intézet hozzá került kutatását, amely szerint a Tisza egy kivétellel minden választói csoportban vezet, és ezt több nagy hírportál is átvette. Az is igaz, hogy Magyar Péter október 4-én, az erdőbényei kihelyezett kormányülés idején egy héten belüli 6 pontos javulásról írt, de nem a Tisza támogatottságáról, hanem a Tisza Fidesszel szembeni előnyéről, egy párt által rendelt, módszertan nélkül közölt mérés alapján.

Magyar Péter valóban ezt írta Tóth Máté Corvin közi beszédéről: „Sportcipőben hazudozni a Corvin közben október 23-án. Szégyen.” Tóth Máté a „budai úri ficsúrként sajnos csak a cipőig jutott” mondattal válaszolt, és Magyar Péter 2024. március 15-én maga is sportcipőben mondott beszédet. Hogy a miniszterelnök aznap egy második, Tutsek Gusztávot említő hozzászólást is írt, azt csak egy körbevágott képernyőkép mutatja, független forrás nem erősíti meg. Az pedig nem igaz, hogy október 23-án szuverén állam- és kormányfők nem jöttek Budapestre: a szerb kormányfő mellett több államfő is részt vett az ünnepségen.

Az oktatási miniszter valóban bejelentette, hogy kivezetik a pedagógusképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, de a kivezetés a tárca közlése szerint felmenő rendszerben történik, és a már tanuló hallgatók változatlan feltételekkel fejezhetik be a képzésüket, ezért semmi nem támasztja alá, hogy 400 leendő tanárt ez eltérítene a pályától.

Az az álláspont, hogy Orbán Viktor kormányzása idején „védőhálót” vont egy nemzedék fölé, mert a nagy csatákat ő vívta meg Brüsszellel és a „globalista hálózatokkal”, a 2026-os kormányváltással azonban korszakváltás jött: a „nemzeti kormány” elvesztése után a fiatalabb jobboldali nemzedéknek magának kell küzdenie és felelősséget vállalnia a Tisza-kormány szerinte romboló politikájával szemben, Orbán Viktor tapasztalatára pedig iránymutatóként továbbra is szükség van.

Hamis, hogy a korrupciós kárról szóló 60 ezer milliárd forintos becslés úgy jött ki, hogy az elmúlt 16 év minden építkezésének, például a tatabányai kórházszárnynak a teljes költségét lopásnak számították: a becslést az Integritás Hatóság elnöke túlárazási arányokból és elmaradt növekedésből vezette le, tételes „lopásnyilvántartás” nem létezik. Az viszont igaz, hogy a tatabányai szárny mintegy 17–18 milliárd forintból, a Modern Városok Program keretében, uniós forrás nélkül épült.