Az egy négyzetméterre jutó globális nagytőke-érdek Brüsszelben zárványszerűen megsokszorozódott. És ez nem légből kapott: Merz a BlackRocktól érkezett, Scholz a Goldman Sachstól, Macron szintén, és Rishi Sunak is…
A négy megnevezett európai politikus közül csak Merz esetében igaz a BlackRock-kapcsolat: Scholz munkajogász volt, nem Goldman Sachs-bankár, Macron a Rothschild & Cie-nél dolgozott, Sunak pedig a Goldman Sachsnál és két hedge fundnál – egyikük sem érkezett a BlackRocktól.
A poszt központi állítása — hogy Orbán Viktor „mindig” úgy segített, hogy nem fordította egymás ellen a társadalmi csoportokat — nem áll meg: az Európai Unió Bírósága 2026. április 21-i ítélete szerint a 2021-es magyar törvény megbélyegzi és marginalizálja az LMBTI+ embereket, a miniszterelnök 2025. március 15-i beszédében pedig „poloskának” nevezte politikai ellenfeleit, a bírókat, az újságírókat és a civileket.
A videó alapjául szolgáló Facebook-bejegyzés valós, és a Btk. 226. §-a valóban a rágalmazás, Orbán Viktor pedig valóban nem miniszterelnök — a poszt fő üzenete viszont, hogy egy magánszemély Facebook-bejegyzése „irányítja az ügyészséget”, nem áll meg, a „külföldről ugató” jelző pedig a Komlón praktizáló ügyvédre tényszerűen sem igaz.
2026. július 8-án, miután egy Facebook-videója miatt a rendőrség kutatást tartott nála és gyanúsítottként hallgatta ki, Szakács István maga fogalmazott így egy videóban: „Tényleg ilyen rendszer épül, hogy egy Facebook-posztért bevarrnak embereket?”, és a mellette kiálló fideszes Védvonal közleménye szerint „a véleménynyilvánítás alapjogának szükségtelen és aránytalan korlátozása, ha valakit politikai véleményének kifejtéséért büntetőeljárás alá vonnak”. (A Fővárosi Főügyészség július 17-én helyt is adott a gyanúsítás elleni panaszának.) A mostani videóban ugyanő egy másik szereplő Facebook-bejegyzéséről mondja ki, hogy „konkrétan rágalmazás”, kimeríti a Btk. 226. §-át, és a szerzője „nyakába varrhatnak egy pert”. Ugyanarra a helyzetre — közéleti tárgyú közösségi médiás bejegyzés jogi következménye — tehát ellentétes mércét alkalmaz.
Dr. Apáti István nagyon jól látja. Magyarországnak nem a külföldi érdekeket, hanem a saját nemzeti érdekeit kell szem előtt tartania. Az energiaellátásban is a megfizethetőség, a biztonság és az energiaszuverenitás kell…
Az idézet szó szerint hiteles, de a benne foglalt vád féloldalas: az orosz energia kivezetésének menetrendjét a kormányváltás előtt elfogadott uniós rendelet írja elő, a kormány deklarált álláspontja a legolcsóbb forrásból való beszerzés, a szélerőmű-pályázat pedig a kiírás szerint egyetlen forint állami vagy uniós építési támogatást sem ad.
Ugyanolyan csoda, mint a Barátság kőolajvezeték gyógyulása, amit április 12-ig nem is engedtek az ukránok megnézni sem: a Duna vízszintje csodálatosan emelkedett meg egyetlen éjszaka alatt, csapadék nélkül, mire végül…
A poszt tényei jórészt igazak – június 27-én tényleg leterhelték Paksot, és a Duna augusztus 4-én hajnalban valóban emelkedni kezdett eső nélkül –, de a „csoda” keret megrendezett drámát sugall ott, ahol nyilvános vízmérce-adat, 1,5–2 centis szokásos ingadozás és egész Európát sújtó aszály áll.
Egy 13 éves informatikai rendszerrel szedjük az útdíjat, immár évi több mint 40 milliárd forintért, miközben két megrendelt új rendszerből két félkész, működésképtelen szoftver lett. Közben az állam több mint 65 milliárd…
Az útdíjrendszer 13 éves informatikájáról, az elmaradt megújításról és a cégfelvásárlásról szóló állítások lényegében helytállnak, de a vételár a dokumentumokban 64,5 milliárd (nem „több mint 65”), a 40 milliárdos éves költség hatóköre tisztázatlan, a keddi törvényjavaslat útdíjas része pedig szűk, technikai módosítás.
A poszt napján megjelent REKK-becslés valóban 37,4 milliárd forintos veszteséget számol a paksi visszaterhelésre, de a poszt 34 milliárdot ír, és a felelősséget kizárólag a miniszterelnökre hárítja, miközben ugyanez az elemzés az évekkel korábbi, elmaradt felkészülést nevezi meg okként.
A képernyőfotó valódi, de Lannert Judit 2025. december 17-i megosztása nem imareggeliről, hanem a Fidesz–KDNP politikusai által indított Imacsoport Digitális Polgári Kör elindulásáról szóló 444-cikkre vonatkozott; a poszt ezt a Nemzeti Imareggeli hagyományának keretébe helyezi, és tényként tagadja az egyházi iskolák kivételezett helyzetét, amit a nemzetiségi ombudsmanhelyettes 2025. novemberi elvi állásfoglalása részletesen dokumentál.
Büntetett előéletű emberre bízta Magyar Péter a 11 éves Martint…?
Nézzék meg a tiszai tarnazsadányi fórumot szervező Csík Miklós emberét.
És akkor Magyar Péter beszél gyermekvédelemről???
A poszt kérdés formájában büntetett előéletűnek állítja azt a tarnazsadányi férfit, akire a 11 éves „Martin” napokig rá volt bízva, erre viszont semmilyen nyilvános hatósági vagy bírósági adat nincs — még a szerző pártjának ugyanazon a napon kiadott közleménye is csak trágár közösségi bejegyzéseket említ róla.
A poszt szerzője azt kifogásolja, hogy a gyermekről a gyám hozzájárulása nélkül hoztak nyilvánosságra adatokat — miközben ő maga 2026. július 11-i bejegyzésében ugyanennek a gyermeknek az egészségügyi adatait tette közzé: megnevezte a kórházat (szolnoki Hetényi Géza Kórház), az osztályt, a bentlét egyhetes tartamát, valamint azt, hogy „zavart, traumatizált állapotban” szállították be, és hogy „a rendőrökre is rátámadt”. A szeptember 12-i frakcióközlemény és a hozzá tartozó videó ugyanezekre a gyámhatósági iratokra épül, és a gyermek pszichiátriai kezelését is ismerteti, miközben a közlés lényege épp az adatkezelés jogellenessége.
Amikor átvettük a kormányzást, ki volt söpörve a padlás. A KESZ – vagyis a Kincstári Egységes Számla, az állam „folyószámlája" a jegybanknál, amiről a nyugdíjakat, a béreket és minden állami kifizetést teljesítünk – 1000…
A kincstári számlák egyenlege valóban jelentősen nőtt – júliusban 5512 milliárd forint volt –, de a poszt elhallgatja, hogy a feltöltést nagyrészt adósságkibocsátás finanszírozta, és a hivatalos hó végi adatokból az 1000 milliárd alatti kiindulópont nem igazolható.
Eredeti megnyitása
