Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.

Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.

30 oldal

Szerda, szeptember 2.

Az energiajogász profilképe
Eredeti megnyitása

Húsz év alatt láttam, mekkora a globális nagytőke Magyarországra gyakorolt hatása az energiaiparon keresztül. Sokkal nagyobb lobbierővel állunk szemben, mint akár a költségvetés. Ez a fókusztévesztés.

651Eredeti megnyitása

AI-elemzés

Félrevezetőkitalált szándék

A poszt és a videó politikai büntetésként, 36 év alatt példa nélküli lépésként írja le egy hazai hátterű áramelosztó hátrányos döntését, miközben a dokumentált indok az RRF-pályázat átláthatósági feltétele volt, a rendszerhasználati díj pedig nem puszta fogyasztásarányos tétel, és az energiaszektort célzó különadókra 2008 óta több törvényi példa is van.

Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 16 forrás

Kettős mérce

Ugyanaz a szerző 2022 októberében, a Mandinernek adott interjúban a hálózati díjszabályozást éppen ellentétes keretben mutatta be: hangsúlyozta, hogy a rendszerhasználati díjak szigorúan költségalapúak, országosan egységesek, a MEKH szabja meg őket, az elosztók között az indokolt költségek arányában kiegyenlítő fizetés működik, és hogy „a rendszerüzemeltető oldalán nem is keletkezik valamiféle luxusprofit, mint 2010 előtt”, sőt a díjak „rendesen le vannak csavarva a rezsicsökkentéssel”. Az akkori — jelentős részben külföldi tulajdonú — hálózati társaságokat érintő állami árbeavatkozást tehát legitim, költségalapú szabályozásként írta le, míg a mostani, hazai tulajdonosi hátterű elosztót érintő állami döntést a felvételen 36 év alatt példa nélküli politikai büntetésként. Ugyanebben a 2022-es interjúban a rendszerhasználati díjat költségalapú, hatóságilag megállapított tételként ismertette, most viszont a tényleges fogyasztás után arányosan kapott bevételként — ez a két leírás egymással sem áll össze.

Németh Balázs vagyok profilképeEredeti megnyitása

Egy ifjú kommunistával akar független közmédiát építeni a Tisza!? A művelődési bizottság ma hallgatja meg a Független Közmédia Testületbe jelölt tiszás szakembereket. A tiszás jelöltek között van Szabó György, aki a…

610Eredeti megnyitása

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

A poszt eljárási és életrajzi állításai helytállnak — Szabó György tényleg a Tisza FKT-jelöltje, és saját elmondása szerint a KISZ KB nemzetközi osztálya után a DIVSZ főtitkára volt —, de elhallgatja, hogy ugyanezt a jelöltet a szakmai körben két független médiaszakmai szervezet is jelölte, és hogy fő szakmai előélete 22 év a Sanoma élén.

Részletes elemzés 4 ellenőrzött állítás · 12 forrás

Kettős mérce

A poszt azt kéri számon, hogy pártállami ifjúsági szervezetben viselt vezető tisztség után valaki nem kerülhet független médiatestületbe. Ugyanez a párt 2010-ben ellentétesen járt el egy hasonló előéletű jelölt esetében: a Fidesz javaslatára az Országgyűlés 2010. július 22-én, illetve 23-án 265 szavazattal alkotmánybíróvá választotta Stumpf Istvánt, akiről az Alkotmánybíróság saját intézményi profilja is közli, hogy 1989-től egy éven át a Hazafias Népfront alelnöke volt, a TASZ, az EKINT és a Magyar Helsinki Bizottság közös kiadványa pedig azt is rögzíti, hogy 1987-től az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének munkatársa és az MSZMP tagja volt. Ez két eset eltérő megítélése ugyanattól a politikai oldaltól; magát Németh Balázst érintő korábbi, ezzel ellentétes nyilatkozatot nem találtam.

Szakács István profilképe
Eredeti megnyitása

Szakad be a Forint! Elfogyott a piac türelme. Nem érkeznek az uniós források, nincs beruházás, sorra jelentenek csődöt üzemek, emelkedik az államadósság és erre…

479Eredeti megnyitása

AI-elemzés

Félrevezetőhamis összefüggés

A forint tényleg többhavi mélypontra gyengült szeptember 2-án, de a poszt által felsorolt okok helyett a piaci elemzők egységesen az olajár-megugrást, az amerikai hozamokat és a dollárerősödést nevezték meg, az államadósság legfrissebb tényadata pedig épp csökkent.

Részletes elemzés 7 ellenőrzött állítás · 16 forrás

Kettős mérce

A poszt szerzője dokumentáltan a Fidesz üzeneteit vivő Megafon-hálózat egyik legnagyobb elérésű véleményvezére, közvetlen korábbi árfolyam-nyilatkozatát azonban nem találtam, ezért az alábbi ellentét nem tőle, hanem az akkori kormánypárti oldal vezetőitől dokumentálható. Amikor 2024 őszén az euró tartósan 400 forint fölé gyengült, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, tervez-e a kormány bármit, azt válaszolta: „A kormánynak semmi dolga az euróárfolyammal”, és azt is közölte, hogy a kormánynak nincs árfolyamcélja. Orbán Viktor akkori miniszterelnök 2024. december 19-én azt mondta, hogy a forint mozgása nem a gazdaság teljesítőképességét fejezi ki, hanem a forintspekulációval szerezhető pénz mennyiségét. Ugyanaz a jelenség — a forint gyengülése — 2024-ben tehát a kormány felelősségén kívüli, spekulációs ügyként, most viszont a gazdaságpolitika piaci ítéleteként jelenik meg.

Kedd, szeptember 1.

AI-elemzés

Nagyrészt igaz

A felidézett májusi Ruff-mondat szó szerint elhangzott, és a Nemzeti Információs Központ irányítása valóban hozzá került, de a videó „pontosan ugyanazt csinálják” összegzése elhallgatja, hogy a négy polgári nemzetbiztonsági szolgálat közül csak egy került át.

Részletes elemzés 4 ellenőrzött állítás · 11 forrás

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

A poszt számai jórészt valós dokumentumokból származnak (77,5 százalékos adósságterv, 300 milliárdos fejezeti befizetés, a védett ár megszüntetése), de elhallgatja, hogy az iskolakezdési támogatás soha nem volt minden diáknak szóló juttatás, hogy a 300 milliárd tárcánkénti bontása még nem ismert, és hogy a módosítás több adócsökkentést tartalmaz.

Részletes elemzés 9 ellenőrzött állítás · 20 forrás

AI-elemzés

Félrevezetőhamis összefüggés

A videóban idézett események nagy része megtörtént — Merzet valóban kifütyülték Kühlungsbornban, a bonyhádi zománcgyár felszámolás alá került —, de a poszt a cégbezárásokat a néhány hónapos kormányzás következményének mutatja, miközben a bonyhádi gyár évek óta veszteséges volt, és az oktatási-egészségügyi elvonást is lezárt tényként állítja, holott a 300 milliárd felosztásáról a kormány csak október 15-ig dönt.

Részletes elemzés 8 ellenőrzött állítás · 20 forrás

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

Szabó György moszkvai diplomája, KISZ KB-s munkája és DIVSZ-főtitkársága igazolható, a DIVSZ szovjet fedőszervezeti jellege is dokumentált, de a poszt elhallgatja, hogy a jelöltet 22 éves Sanoma-vezérigazgatói pályája miatt két médiaszakmai szervezet is jelölte ugyanebbe a testületbe.

Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 15 forrás

Kettős mérce

A poszt azt kifogásolja, hogy a kormánypárt olyan jelöltet állít médiatestületbe, aki a Kádár-rendszerben a KISZ KB apparátusában és egy kommunista nemzetközi szervezet élén dolgozott. Ugyanezt a mércét a szerző pártja korábban nem alkalmazta a saját kinevezéseire: a Telex 2023. április 11-i parlamenti tudósítása szerint amikor Gelencsér Ferenc öt egykori MSZMP-tag kormányzati szereplőt (Pintér Sándor belügyminiszter, Stumpf István kormánybiztos, Fónagy János és Tállai András államtitkár, Matolcsy György jegybankelnök) sorolt fel, és azt kérdezte, hogyan lehetnek 2023-ban közhatalmi pozícióban, Orbán Viktor azt válaszolta: „Mindenki, akit a kormány tagjai közül megemlített, tiszteletreméltó emberek”, és hogy „ezek az emberek sokkal többet tettek a hazájukért”, mint a kérdező. 2014 októberében a 24.hu beszámolója szerint a miniszterelnök a parlamentben a III/II-es állambiztonsági múltú Tasnádi László belügyi államtitkár kinevezését is vállalta, és a államtitkár a posztján maradt.

Panyi Miklós profilképe
Eredeti megnyitása

Magyar Péter nyuszimotorozik és bűnözőzik a Parlamentben, Pócs Jánost fenyegetve, pár nappal később rendőrségi razzia és fotó Pócs Jánossal. Majd egy órával később Magyar Péter poszt.…

3042Eredeti megnyitása

AI-elemzés

Félrevezetőhamis összefüggés

A parlamenti szóváltás és a szeptember 1-jei rendőrségi kutatások megtörténtek, de az eljárás még júniusban, miniszteri feljelentésre indult, a kutatások cégeknél zajlottak, nem Pócs Jánosnál – a poszt az időbeli egymásutániságból politikai megrendelést vezet le, bizonyíték nélkül.

Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 11 forrás

Kettős mérce

A poszt szerzője a 2022–2026-os ciklusban, a Miniszterelnökség államtitkáraként az ellenzéki fővárosi vezetéshez kötött korrupciógyanús ügyekről az Országgyűlésben úgy fogalmazott: „bízunk a nyomozó hatóságok munkájában, és abban, hogy nemcsak a Lánchíd felújítása körüli pénzmozgások ügyében, hanem a többi korrupciógyanús ügyletben is… fény derül az igazságra, és ennek meglesznek a következményei”. Ott tehát a hatósági eljárás az igazság kiderítésének eszköze volt; a mostani, saját politikai oldalát érintő nyomozati cselekményt viszont politikai megrendelésként írja le. A felszólalás az Országgyűlés hivatalos naplójában a 42. ciklus 115. ülésnapján, a tavaszi ülésszakban szerepel; a lapról a pontos naptári dátum nem derült ki.

AI-elemzés

Nagyrészt igaz

A felsorolt iskolakezdési intézkedések nagy része hivatalos közlésekkel alátámasztható, de a laptopprogram „Európában egyedülálló” minősítése nem áll meg, az Útravaló-adatok 2005-ig visszamenő összesítésből származnak, és a záró mondat „minden családnak” állítása jóval szélesebb kört sugall a célzott programoknál.

Részletes elemzés 11 ellenőrzött állítás · 19 forrás

Kettős mérce

A szerző pártja a jelenlegi kormány iskolakezdési támogatását épp azért bírálta, amiért a mostani poszt saját intézkedéseit nem minősíti: a célzottságért. Az Országgyűlés 2026. július 21-i naplója szerint a Fidesz vezérszónoka a támogatás jogosulti körét „esetlegesnek”, „nem következetesen rászorultságalapúnak” nevezte, és azt javasolta, hogy a juttatás alanyi jogon, gyermekenként, vagyoni és jövedelmi helyzettől függetlenül járjon; Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka ugyanezen a vitanapon azt kifogásolta, hogy a körből „kieshetnek olyanok, akik rászorultak lennének”. A mostani poszt ezzel szemben olyan, ugyancsak szűk körre szóló intézkedéseket — 80 ezer gyerek tanszercsomagja, mintegy 600 ezer gyerek étkezési kedvezménye, az évente több mint tízezer ösztöndíjast támogató Útravaló, a jövedelemtől függően érvényesíthető adókedvezmény — mutat be „minden magyar iskolás gyereket nevelő családnak” szóló segítségként.

AI-elemzés

Félrevezetőáltalánosítás

Az 1,7 százalékos éves növekedési prognózis valós (ING, 2026. szeptember 1.), de a poszt viszonyítási pont nélkül állítja kudarcnak: az előző három évben a GDP összesen 0,4 százalékkal nőtt, és az idei szám nagyobb részt a kormányváltás előtti, illetve külső hatásokkal terhelt időszakot fedi le.

Részletes elemzés 3 ellenőrzött állítás · 12 forrás

Kettős mérce

A szerző néhány héttel korábban ugyanezt a növekedési pályát még az előző kormány érdemeként mutatta be. 2026. augusztus 7-i videós bejegyzésében a második negyedéves GDP-adat kapcsán azt mondta: „ami még az Orbán-kormány sikere volt, hogy beindult a GDP-növekedés, az most gyakorlatilag lenullázódott”. A mostani posztban ugyanaz az 1,7 százalékos ütem – amely a KSH szerint az első és a második negyedévben egyaránt ennyi volt, és amelyből az első negyedév teljes egészében a kormányváltás előtti időszakra esett – már a jelenlegi kormány „csúfos kudarca”. A növekedés beindulását tehát az egyik kormányhoz, a folytatását a másik kormány kudarcaként ugyanahhoz a számhoz köti.