Mit hazudnak?

A poszt egy augusztus közepi részmegfigyelést (16 betonkocka) és egy vízhőmérséklet miatti június 27-i leterhelést állít össze úgy, mintha a paksi beavatkozás egésze látványosság és több mint egy hónapos késés lett volna — a dokumentált nagyságrendet és a június végi eset természetét elhallgatva.

A videó három tételben írja le a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jogköreit, de mindháromnál elhagyja a törvény korlátait: a lehallgatás bírói engedélyhez kötött és a hivatalnál csak szeptember 27-től él, a bírság az adatszolgáltatás megtagadásáért jár, nem „besúgás” elutasításáért, a cégfelügyelethez pedig három együttes feltétel kell.

A poszt hírlistájának több tétele (üzemanyagár, mentős kiérkezés, elmaradó rendőri béremelés) igaz, de a központi vád — hogy több mint ötezer dohányboltot elvennének a vállalkozóktól, akik legfeljebb alkalmazottként maradhatnának — nem kormánydöntés, hanem a miniszterelnök saját, kifejezetten nem eldöntött álláspontja, a „drágul a tej" pedig ellentmond a legfrissebb hivatalos áradatoknak.

A poszt a 2020-as beszerzések védelmében helyes elemeket is felsorol (képzések, védőeszközök, gépek, nemzeti vakcinabeszerzés), de a romániai betegátvétel számát kétszeresen tünteti fel, dokumentált halálozási adatot nevez „ezerszer megdőlt hazugságnak”, és elhallgatja a vád tényleges tárgyát: a 800–2000 fős ellátási kapacitás mellett vásárolt 16 853 gépet, az árkülönbségeket és a raktárban álló 12 ezer készüléket.

A poszt KSH-számai (1,7 százalékos GDP-növekedés, 3,7 százalékos ipar, 1,9 százalékos szolgáltatások, 4,5 százalékos családi fogyasztás) helyesek, a kiemelt „2010 óta a legjobb teljesítmény” állítás azonban a saját grafikonon megnevezett mutatón nem áll meg, a „vártnál erősebb fordulat” és a családok jövőbe vetett bizalma pedig a legfrissebb adatokkal nem támasztható alá.

A szeptember 3-i 688 forintos gázolaj-átlagár és a 10 forintos napi emelkedés helytálló, a poszt központi állítása viszont nem: 2023 januárjában — árstop nélkül — a KSH szerint 700 forint felett, 708 forinton állt a dízel havi átlagára, tehát a mostani szint nem történelmi csúcs.

A poszt szó szerint idézi a Portfolio előző napi célzási kérdéseit, de úgy állítja be, mintha a lap elutasítaná az emelést, és elhagyja azt a mondatot, amelyben a cikk a saját kérdésére válaszol; a „semmiből bedobott terv" állítás pedig téves, a 120 ezres minimálnyugdíj 2025 szeptembere óta a párt programjában szerepel.

A szeptember 1-jei brüsszeli blokkolás és a júniusi „óriási hír” bejelentés igaz, de a poszt elhallgatja a már megszületett ukrán végrehajtási lépéseket, a 2027 májusáig futó menetrendet és azt, hogy a klaszterek visszatartása maga a megállapodás kikényszerítő eszköze volt.

A poszt egy név nélkül idézett fejlesztő értékelését közli lezárt tényként: a széltender csomópontjait valóban a szabad hálózati kapacitás rendezi, de az, hogy a szélviszonyok és a telepíthetőség semmilyen súlyt nem kaptak, a nyilvános dokumentumokból nem állapítható meg, és a kiírás a telephelyet a csomóponttól 19 km-en belül engedi.

Az MFB 645 milliárd forintos tőkeemelése és a hozzá tartozó 1,8 milliárd eurós tervtétel dokumentumokkal igazolható, a felhasználási számok viszont egyelőre a miniszter bejelentéséből ismert tervek, és a poszt nem mondja ki, hogy uniós pénz még nem érkezett: a kifizetési kérelem szeptember 30-ig esedékes, a Bizottság csak azután értékel.