Mit hazudnak?

A felsorolt ígéretek valóban elhangzottak, és a benyújtott költségvetés-módosítás tényleg nem nevesíti a 25 százalékos szociális béremelést, de a poszt címe lezárt tényként közli egy szeptember 1-jén még el nem dőlt jövőbeli kérdés eredményét.

Igaz, hogy a befagyasztott RRF-forrásokból még nem érkezett átutalás és a kifizetési kérelem sem ment ki, de a videó elhallgatja a kezdettől ismert menetrendet – kérelem szeptember 30-ig, kifizetés december 31-ig –, és tévesen állítja, hogy a pénz akár jövő év végéig is elhúzódhat.

A szerző jogosan mondja, hogy Puzsér motívum-feltevésére nincs bizonyíték, az érveléséhez használt kép viszont pontatlan: a jelölti meghallgatás jegyzőkönyve szerint épp Ligeti Miklós volt az, aki időhatár nélkül, minden közvagyonkárosító tevékenységre kiterjesztené a hivatal működését, és a Pegasus-, kegyelmi vagy végrehajtási ügyet egyik jelölt sem nevezte meg.

Nem „a polgári titkosszolgálatok” kerültek Ruff Bálinthoz, hanem a Nemzeti Információs Központ és a Védelmi Igazgatási Hivatal; a lehallgatást végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a Belügyminisztériumnál maradt, a NIK pedig törvény szerint nem folytathat titkos információgyűjtést — így a Rogán Antallal vont párhuzam nem összemérhető.

A vényköteles gyógyszerek 0 százalékos áfája és az áfaszámítás igaz, de a poszt egy több mint két éves árat állít a mai mellé, és elhallgatja, hogy a Xilox időközben kiesett a NEAK emelt támogatási köréből, ami szabad árréses, patikánként eltérő árat eredményezett.

A tószegi és a bonyhádi gyárbezárás, valamint a betöltetlen foglalkoztatáspolitikai államtitkári poszt igaz, de a poszt országosan sosem mért 12–15 százalékos munkanélküliséget tulajdonít a Gyurcsány-korszaknak, magyar kézben lévőnek mondja a 100 százalékban külföldi tulajdonú kerékpárgyárat, és elhallgatja a bezárások dokumentált vállalati okait, illetve a megtett helyi és kormányzati lépéseket.

A poszt tényként állítja, hogy Oroszország eddig nem élt vissza a domináns olaj- és gázpozíciójával, holott az uniós rendelet indokolása és a Bizottság adatai több dokumentált szállításleállítást rögzítenek; a megosztott, három és fél hónapos videó katari és szaúdi számai szintén nem állják ki az ellenőrzést.

A poszt címe és a videó fő állításai helytállnak – Rózsáné Sádt Mónika lesz a NAV elnöke, a brit Diageótól érkezik, helyettese Sisák Attila –, de a videóban a bejelentő pénzügyminiszter neve tévesen „Kálmán András”-ként hangzik el, és a pályázatból idézettként előadott mondat valójában a minisztériumi keretezés átfogalmazása.

A megosztott interjú helyesen idézi fel a 2006-os szélerőművi engedélyezési torlódás számait, de lezárt tényként állítja, hogy a mai szélerőmű-program uniós „parancs” teljesítése, tévesen 30 kilométeres telepítési tilalmat említ, és több ellenőrizhető ponton — a minisztérium szakmai vezetése, Kapitány István paksi szerepe — a dokumentumokkal ellentétes képet ad.

Az augusztus 31-i határidő és a troliprojekt valós, a „száz százalékos teljesítés" azonban a kormány saját jelentése: az értékelés az Európai Bizottságra vár, és a poszt elhallgatja, hogy a „minden forrás" egy nyáron átírt, kisebb tervhez mérve teljes.