Woke, globalizáció, migráció: ideológiába csavart várakozások, melyekkel súlyos gondok vannak. Mindháromnak látjuk már a súlyos árnyoldalait. A globalizációt a nyers közgazdaságtan leplezi le (gondoljunk csak az…
AI-elemzés
A poszt három ideológiai tételt „bizonyít” egy-egy hivatkozással, de a videó gazdasági magja — a MOL-nak állítólag havi 180 milliárd forint többletet jelentő drága olaj — nyilvános számítással nem támasztható alá, és a MOL féléves jelentésének adataival sem áll össze.
Kettős mérce
A videó a globalizáció leleplezését abban látja, hogy „a hosszú ellátási láncok, a nagy összekapcsoltság milyen elképesztő kiszolgáltatottsággal jár”. Ugyanez a szerző hat héttel korábban, a Mandiner 2026. június 8-i interjújában a nemzetközi beszerzés több irányú kiterjesztését ajánlotta: „Román földgáz, orosz olaj, a Paks II., kínai napelemek”, és azt írta, hogy „mind a négy égtáj felé tájékozódni kell”; ott az energiát kifejezetten „nemzeti reálpolitikaként”, nem ideológiai kérdésként határozta meg. Ugyanebben az interjúban a keleti irányú függést nem kiszolgáltatottságként, hanem érdekként mutatta be: „Az orosz forrás fontos nekünk, a Moszkvával szemben enyhülő brüsszeli politika pedig nemzeti érdek.” A mostani felvételen viszont éppen a nyugati, tengeri irányba fordulás költsége a globalizáció ellenérve — miközben a MOL saját közlése szerint a tengeri átállást az kényszerítette ki, hogy 2026. január 27. óta a Barátság vezetéken nem érkezett kőolaj, azaz az egyetlen keleti szállítási útvonaltól való függés akadt el.



