Mit hazudnak?

A poszt igaz elemekre (a térképen politikai kötődés nélküli szervezetek is szerepelnek, Jászberényben nyert legjobban a Tisza) építve azt állítja, hogy a térképre került közpénz a tiszás rendezvényeknél landolt, miközben a 2022–2026-os támogatási döntések az akkori Orbán-kormány idején születtek, és a legnagyobb kedvezményezettek Fidesz-közeli alapítványok voltak.

A Kossuth téri „Diszkótér” és a hajnalig tartó buli tény, de a poszt elhallgatja, hogy a hagyományos ünnepi programelemek és egy 30 perces, a magyar történelmet elbeszélő műsor is a program része volt — így a „ez nem államalapítási ünnep” keret nem áll meg.

A civil támogatási térkép valós, és az adatok státusza tényleg vitatható, de a poszt olyan kijelentést tulajdonít a miniszterelnöknek, ami nem hangzott el, a Tarr–Ruff belső konfliktusra és a „kérelmezett összegekre” pedig nincs forrás.

A bejelentés és a 36,3 milliárdos összeg igaz, de a poszt keretezése hamis: a beruházást uniós forrásból finanszírozzák, a nyertes a legalacsonyabb ajánlatot adta, kiszorított magyar ajánlattevőt egyetlen dokumentum sem nevez meg, a tendert pedig még az előző kormány minisztériuma írta ki.

A poszt történelmi állításai (a Páneurópai Piknik 37. évfordulója, a keletnémetek átkelése, a hátrahagyott autók) pontosak, a rájuk épített jelenkori keret viszont — „önkény kapujában”, „korlátlan hatalmú rezsim” — egyetlen megnevezett esetet, intézkedést vagy dokumentumot sem hoz, és részben szemben áll azzal, ami a szerző saját júliusi ügyében történt.

Az MBH Bank valóban megszüntette a száz mélyszegénységben élő diák ösztöndíjának finanszírozását, de a bank saját közlése szerint erről már 2025-ben, a kormányváltás előtt döntött, így a Tisza-kormány felelősségét állító keret megalapozatlan.

A MOL vezetésével 2026. április 16-án tartott egyeztetésről szóló tényállítások helytállnak: az üzemanyagok jövedékiadó-csökkentése április 30-ig szólt, az MCC mintegy 25 milliárd forint osztalékot kapott volna, és a MOL másnap valóban a harmadik negyedévre javasolta az osztalékfizetést. Arra a kijelentésre viszont, hogy a védett ár fenntartása nem ró többletterhet a költségvetésre, nem volt nyilvános alap, és júniusban a kormány maga havi 50 milliárd forintra tette a költségét.