Mit hazudnak?

Igaz, hogy Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 22-én a Rákóczi Szövetség diákjaival vonuló Műegyetem–Bem tér fáklyás menet élén haladt és beszédet mondott a Bem téren, és az is igaz, hogy 2025 októberében ő maga kifogásolta a diákokat hozó külföldi rendszámú buszokat; az arcképes zászlók árusítására és a kormány reklámképére viszont nincs megbízható forrás, és egy utcai árus kínálatából nem következik semmi a kormánypárt szándékáról.

Orbán Anita 2026. október 22-én valóban közölte, hogy utazásai töredékébe kerülnek elődjéének, és a HIPA adatai szerint Szijjártó minisztersége alatt valóban sok ezer milliárd forintnyi beruházási döntés született; a „0 forint beruházás” összevetés viszont két nem összemérhető tisztséget állít egymás mellé, mert a beruházásösztönzés 2026 májusa óta a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz tartozik, az pedig valótlan, hogy a külügyminiszter nem utazik sehová.

A győri WKW-üzem év végi bezárása, a mintegy 470–585 érintett dolgozó és a november 9-i nemzetközi szakszervezeti demonstráció is valós, a bezárást azonban a cég nem a magas energiaárakkal, hanem az autóipari válság miatt visszavont megrendelésekkel indokolta, az európai autóipari leépítéseknek pedig a szakmai elemzések szerint több oka van, nem csak az orosz energia hiánya és a zöld szabályozás.

A sport-tao 2027. január 1-jei megszüntetése valós, de a kormány 150 milliárd forintos közvetlen támogatást ad helyette, és a sport teljes, 453 milliárdos állami keretét a bejelentés szerint nem csökkenti; a „támogatások elvétele” így csak részben igaz, mert a látványsportok keretének mintegy 50 milliárdos szűkülését névtelen forrásokra hivatkozó sajtóbeszámolók írják. A sportállamtitkár lemondási szándékára pedig csak névtelen, meg nem erősített értesülések vannak.

Igaz, hogy a 2026-os kormányváltás óta a Swietelsky nyeri a vasúti tenderek döntő részét, csaknem 46 milliárd forint értékben, a Strabagra vonatkozó állítás viszont túlzó: választás utáni állami megbízásai néhány kisebb munkából állnak, és a cég az előző kormány alatt sem szorult ki a piacról.

A KSH adatai szerint a nők foglalkoztatása nem esett tízéves mélypontra: a 2026. október 22-én közölt harmadik negyedéves adat szerint 2 millió 194 ezer nő dolgozott, a 15–74 éves nők foglalkoztatási rátája pedig 61,0 százalék volt, ami a 2009 óta vezetett idősor legmagasabb értéke. Romlott viszont a nők munkanélküliségi rátája: a 4,9 százalékos érték egyetlen negyedév kivételével 2016 eleje óta nem volt ilyen magas.

A felsorolt közjogi lépések valósak: az Alaptörvény 2026. júliusi, 17. módosítása megszüntette Sulyok Tamás államfői megbízatását, négy alkotmánybíró távozásához vezetett, korlátozta a képviselők újraválaszthatóságát, és megszüntette az ügyészség kizárólagos vádjogát, mert az Unger Anna vezette NVVH is közvádló lett. A jogi keretezés azonban több ponton pontatlan: a döntést az Országgyűlés hozta meg kétharmaddal, nem a végrehajtó hatalom, a mandátumkorlát az indulási jogot szűkíti, és a hivatal vádjoga csak a hatáskörébe vont közvagyoni ügyekre terjed ki.

Igaz, hogy Magyar Péter széles körben hívott meg vezetőket október 23-ra, és hogy Macron, Meloni, valamint több más állam- és kormányfő nem jön el. Az viszont nem igaz, hogy mindenki lemondta a meghívást: Ursula von der Leyen, António Costa, Maia Sandu és a szerb kormányfő is érkezik. Az sem áll, hogy Orbán Viktor meghívására mindenki eljött: 2016-ban az 1956-os forradalom 60. évfordulóján egyetlen külföldi államfő volt jelen, a 2024-es budapesti csúcsról pedig 47 meghívottból öt vezető maradt távol. A Trump-kézfogásról ellentmondó beszámolók vannak.