Mit hazudnak?

A Magyar Márton által Pócs János ellen indított jóhírnév-perben kibocsátott bírósági meghagyás nem koncepciós ítélet: a polgári perrendtartás szerint a bíróság akkor köteles ilyet kibocsátani, ha az alperes a 45 napos határidőn belül nem terjeszt elő írásbeli védekezést, és ha 15 napon belül ellentmondást nyújt be, a meghagyás hatályát veszti, a per pedig a védekezéssel és a bizonyítással folytatódik; magának a meghagyásnak a tartalmát csak az alperes által bemutatott iratrészletek igazolják.

Hamis, hogy a „Chat Control” miatt felnyitnák a végpontok között titkosított beszélgetéseket: a 2026 júliusa óta hatályos ideiglenes uniós rendelet kifejezetten kizárja a titkosított kommunikációt, az állandó rendeletet pedig 2026. október 22-ig nem fogadták el. A titkosított üzenetek kliensoldali szkennelése a Bizottság 2022-es eredeti javaslatában még szerepelt, de azóta az Európai Parlament és a tagállamok is elvetették.

Nem igaz, hogy a kormány intézkedései nyomán NER-es és nem NER-es vállalkozóktól egyaránt „mindenkitől mindent elvesznek”: a kiterjesztett vagyonelkobzás csak a bűnszervezet tagjától szerzett, a jövedelemhez képest különösen aránytalan vagyonra vonatkozik, a tervezett vagyonadó csak az egymilliárd forint feletti nettó magánvagyont terheli, a Vagyonvisszaszerzési Hivatal pedig közvagyonnal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik; arra sincs semmilyen dokumentum, hogy a vagyonelkobzás valójában külföldi vevőknek szóló vagyonfelmérés lenne.

Igaz, hogy a hazai szélerőművek a 2026 nyári paksi válság legkritikusabb napjaiban csak 8–10 százalékos kihasználtsággal termeltek, de ebből nem következik, hogy 4 GW szélerőmű „semmit” nem ért volna: arányosan átlagosan 300–400 MW-ot adott volna, és mintegy 13 százalékkal csökkentette volna az importot. A „másik 90 százalékot pótolni kell” keret pedig félreérti a kihasználtságot, a gázerőműveket pedig nem zárják be, hanem újakat építenek.

Igaz, hogy a kormányváltás óta a Swietelsky és a Strabag sok állami építési tendert nyert, és hogy a vagyonadó-tervezetben a cégrészesedés értéke is az adóalapba számít; hamis kép viszont, hogy a vagyonadó általában a magyar kkv-kat sújtja, a külföldi tulajdonosokat pedig állampolgárságuk miatt nem érinti: a tervezet szerint mintegy 15 ezer embert érint, az adókötelezettség az illetőségtől függ, a közvetlenül tartott magyar cégrészesedés után a külföldiek is adóznak, közben pedig a kormány a főként külföldi tulajdonú, legnagyobb vállalatok társasági adóját emeli.

Nincs nyoma annak, hogy a Tisza-kormány francia cégnek akarná átadni Paks II.-t: a Reuters 2026. október 21-i, névtelen forrásokra épülő értesülése csak arról szólt, hogy a kormány mérlegeli a Roszatom leváltását, és nem nevezett meg utódot (a francia EDF és Orano neve egy lengyel lap találgatásában merült fel), döntés pedig nincs; az viszont valós, hogy a fővállalkozó cseréje jelentős többletköltséggel járhat, például elveszhet a Roszatomnak már kifizetett mintegy 1,1 milliárd euró, és kötbér is fenyegethet.

Nem igaz, hogy egy 54 szervezetből álló antifa-hálózat migránsbandák felhasználásával gyújtja fel Európát Párizstól Milánóig: a Fox News Digital október 19-i listáján szereplő 54 szervezet a francia tiltakozások résztvevőinek, támogatóinak és felerősítőinek gyűjtése, köztük nagy szakszervezetekkel, szülői szövetséggel és jogvédő szervezetekkel; olasz szervezet nincs rajta, az olasz belügyminiszter pedig október 21-én kijelentette, hogy semmi nem utal külső irányításra. Az viszont igaz, hogy Olaszország 500 katonát küld Milánóba.

Magyar Péter 2024-ben valóban azt állította, hogy Rogán Antal és/vagy emberei manipulálták az ügyészségi iratokat, és ezt sem a 2024-es ügyészségi nyomozás, sem Fürcht Pál 2026. október 21-i meghallgatása nem igazolta, abból azonban nem következik, hogy hazudott: Fürcht cáfolata a saját tudomására és hivatali idejére szól, a Rogánékra utaló iratok egy részét pedig ténylegesen elkülönítették a fő ügytől.