Mit hazudnak?

Fürcht Pál 2026. október 21-én a vizsgálóbizottság előtt valóban azt mondta, hogy nem ő küldött üzenetet Magyar Péternek, és tudomása szerint Rogán Antal emberei nem húztak ki iratokat. Ebből azonban nem következik, hogy a miniszterelnök hazudott volna: az üzenetet Fürcht ügyvédje küldte, és ezt Fürcht maga is elmondta. A miniszterelnök 2024-es telefonügyéről, illetve arról, hogy abban politikai utasításra próbáltak-e súlyosabb bűncselekményt fabrikálni, a meghallgatáson nem nyilatkozott, így azt sem cáfolta.

A kormány 2026. október 19–20-án valóban bejelentette, hogy 2027-től adójóváírással 9 százalékra csökken a minimálbér szja-ja. A kedvezmény a minimálbér kétszereséig, havi bruttó 680 ezer forintig fokozatosan kifut. A minimálbéreseknél ez nagyjából 9 százalékos, havi kb. 20 ezer forintos nettó többletet jelent, és az is kutatással alátámasztott, hogy a mai rendszerben az alacsony jövedelműek adóterhe arányaiban nagyobb. A 2,5 milliós érintetti kör és az ágazati 15–20 százalék viszont kormányzati becslés, a sávos kifutás pontos paraméterei nem ismertek, és az egész október végéig csak bejelentés, nem benyújtott törvényjavaslat.

2026. október 21-én kiderült, hogy az ügyészség egy szeptemberi határozatban kétséget kizáróan megalapozatlannak találta Bangó Sándor Juhász Péter Pálra vonatkozó vádjait, ebből azonban nem következik, hogy a „Zsolti bácsi”-ügyben vagy Bangó állításai közül minden hazugság volt; a Bangó-féle Zsolti bácsi-vád csak a választás után hangzott el, a Telex pedig már 2025 szeptemberében bizonyítatlan pletykaként írt az ügyről, így az ezt kimondó telexes újságíró nem hazudott; Fürcht Pál Varga Judit tudatlanságáról szóló közlése pedig nem cáfol tiszás állítást, mert Magyar Péter maga is azt mondta, hogy Varga nem volt érintett.

Fürcht Pál október 21-i bizottsági meghallgatásáról pontosak a beszámolók, és az is dokumentált, hogy Magyar Péter 2024 márciusában Rogán köréhez kötött iratmanipulációt állított, majd a kormány és a legfőbb ügyész lemondását követelte; Fürcht hazugságvizsgálati vállalása azonban csak a saját, 2022-től tartó főügyészi időszakára és a saját tudomására vonatkozik, ezért nem cáfolja a 2024-es vádat, és nem bizonyítja, hogy Rogán köre nem avatkozott be.

A 2027-es költségvetésről október 19–20-án bejelentett terv valóban szigorít: emeli a katások tételes adóját, az innovációs járulékot és a legnagyobb cégek társasági adóját, korlátozza az anyák szja-mentességét, és mintegy 1465 milliárd forinttal csökkenti a kiadásokat; hamis viszont az a kép, hogy a csomag általában sújtja a családokat, a nyugdíjasokat, a vállalkozásokat vagy a foglalkoztatást, mert ugyanez a terv megduplázza a családi pótlékot, a 680 ezer forint alatt keresők szja-ját csökkenti, emeli a kisnyugdíjakat, a társasági adó csak az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél nő, a munkanélküliség emelkedése pedig a kormányváltás előtt indult.

Az az álláspont, hogy a Tisza-kormány 2027-es költségvetése „baloldali” költségvetés, amely bünteti azokat, akik többet akarnak dolgozni és előrébb szeretnének jutni, és visszaviszi az országot a 2010 előtti, a munka helyett a segélyezésre épülő gazdaságpolitikához.