Mit hazudnak?

Toroczkai Lászlót valóban kizárták az Országgyűlés egyheti üléséről, de nem azért, mert számon kérte a teremből távozó miniszterelnököt, hanem mert „gyáva, undorító féregnek” nevezte; Magyar Péter Hegedűs Barbarának és Panyi Miklósnak szóló sértései a jegyzőkönyv szerint elhangzottak, és szankciót nem kaptak, de a törvény a kormány tagjaival szemben eleve csak rendreutasítást és figyelmeztetést enged.

Az az álláspont, hogy a Fidesz és a jobboldali közösség értékei, hagyományai és nemzeti elkötelezettsége a 2026-os választási vereség és az ellenzékbe kerülés után is változatlan iránytűként érvényesek, és hogy a közösség a megsemmisítésére irányulónak érzett törekvések ellenére is megmarad és kitart, a parlamentben és azon kívül is.

2026. október 13. és 15. között valóban lemondott az energetikai államtitkár, a MEKH elnöke, az OVF főigazgatója és az SZTFH elnöke, de a négy közül hármat még az Orbán-kormány idején neveztek ki, és a kormány maga is cserét vagy átalakítást tervezett az intézményeik élén; a sportállamtitkár lemondása pedig csak névtelen forrásokra épülő, meg nem erősített értesülés volt.

A jászberényi vasútállomás felújításáról valóban még az előző kormány idején döntöttek, és a szerződést is akkor kötötték meg. A 80 százalékos átadáskori készültséget viszont semmi nem igazolja. A Hatvan–Jászberény négysávos útnál pedig nem igaz, hogy biztosított a forrás, és lezárult a kisajátítás és a közbeszerzés: a projekt a kormányváltáskor és azóta is tervezési szakaszban van, az építésről még nem született döntés.

Az az álláspont, hogy a „Brüsszel elfoglalása” jelszó nem az Európai Unióból való kilépést jelenti, hanem az uniós együttműködés átszervezését. Eszerint a Fidesz „Brüsszel-ellenes, de Európa-párti”, és az uniót úgy kell átalakítani, hogy a nemzetek maguk dönthessék el, az együttműködés melyik fokozatában vesznek részt.

2026. október 17-én Milánóban valóban súlyos zavargások voltak a Dóm téren és környékén: a francia tiltakozások mintájára szervezett, drágaság elleni tüntetésről vált le több száz fiatal. A terjedő, éjszakai Dóm téri felvétel helyszíne és látványa összeillik ezzel, a készítés idejét azonban nem lehet ellenőrizni, a milánói erőszak pedig nagyságrendekkel kisebb volt a franciaországinál.

Igaz, hogy Magyar Péter a francia zavargásokra a szigorú migrációs politikára hivatkozva reagált, és hogy a 2026. októberi francia, olasz és spanyol tiltakozások a drágaság, a lakhatás, a bérek és az oktatás miatt indultak, három különböző irányultságú kormány alatt; pontatlan viszont, hogy Spanyolországban nem volt erőszak, és nem ellenőrizhető, hogy az erőszak a helyi tiltakozási hagyományból fakad, illetve hogy a francia lapok miként írtak a tüntetők hátteréről.

Az az álláspont, hogy a kormányzás minőségét a politikus karaktere dönti el, nem a tudása, és hogy a Fidesz közösségének ellenzékben, a „méltatlan, megalázó” helyzetként leírt parlamenti munkában kell helytállnia: csak így érdemli ki újra a bizalmat és a kormányzásra szóló felhatalmazást.