Mit hazudnak?

Az EU Tanácsa 2026. október 13-án valóban lezárta a Magyarországgal szembeni jogállamisági feltételességi eljárást, ezzel visszaállt a 4,2 milliárd eurós kohéziós kötelezettségvállalás, és megszűnt a kekva-egyetemek kizárása az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból; a kép azonban több ponton túloz: a forrást a projektek elszámolása alapján lehet lehívni, a programok a kormány szerint csak tavasszal indulhatnak újra, a 7. cikk szerinti eljárás nem zárult le, a 4,2 milliárd euró a döntés napjainak árfolyamán nagyjából 1530 milliárd forint, nem több mint 1600 milliárd, a kkv-célú felhasználást pedig egyetlen hivatalos dokumentum sem rögzíti.

Nem igaz, hogy a politikusok vagyonosodási vizsgálata a tiszás politikusokat és Magyar Pétert nem érinti: a T/797-es törvényjavaslat minden országgyűlési képviselőre és kormánytagra kiterjed, a 2026-ban hivatalba lépőkre a megbízatás második évének végétől. Az viszont igaz, hogy az EP-képviselők és a külön nevesített miniszterelnök kimaradtak, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság október 20-án elutasította az ezt pótló módosítót, és a javaslat a Magyar Péter vezette kormányé, bár még nem elfogadott törvény.

Valós, hogy a kormány átütemezte az M49-es második ütemének finanszírozását, és 2029. június 30. lett a határidő. Valós a Duna Aszfalttal 2024-ben kötött szerződés, a közel bruttó 190 milliárdos keret és a román oldali szerződés is, a román építkezés pedig 2027 májusában indul. A 45 kilométer viszont a teljes M3–határ útvonal hossza, a második ütem 17,6 kilométeres. Hogy Lázár János az M49 fedezetét a mohácsi hídra tette át, azt csak közvetett sajtóbeszámoló támasztja alá. Az pedig, hogy a második ütemet az uniós SAFE-hitelből fizetik, egyelőre csak miniszteri szándék.

Igaz, hogy Juhász Áron, a Tisza gyógyszerész végzettségű, Heves megyei képviselője 2026. október elején Hankó Balázs letartóztatására hivatkozva lemondásra szólította fel az édesapját, Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara 2011 óta hivatalban lévő elnökét. Az is igaz, hogy Hankó Balázs ügyében nincs jogerős döntés. Juhászt viszont pályakezdőnek nevezni pontatlan, mert a saját közlése szerint 2016-ban diplomázott.

A KDNP 2026. október 18-án valóban online petíciót indított a gyermekvédelmi törvény módosítása ellen, de az erre hivatkozott újpetrei foglalkozást nem a törvény tette lehetővé: a zárószavazás napján tartották, az osztályfőnök kezdeményezte, hetekkel korábban egyeztették, a törvény pedig akkor még hatályba sem lépett. A foglalkozás a nemi szerepekről és a pályaválasztásról szólt, nem szexualitásról. A szülők tájékoztatására és a fotók közzétételéhez adott hozzájárulásra nincs független dokumentum. Az alapítvány 2017 és 2021 között valóban kapott Soros-támogatást, a nemzetközi sajtó viszont nem ünnepelte Magyar Pétert a „genderküzdelem hőseként”.